Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 273-293. szám)
1934-12-25 / 293. szám
(Trianon 15) " ^ dpcnitvr 25 liraonsiayUr 20 ">M«1 Ml táplálkozó kérlelhetetlen Heródeseknekl Hát ez a ti sorsotok; ez a mi nemzeti tragédiánk, hogy a gyermek, akin épül, nyugszik a nemzet; aki, mielőtt a nemzeti igazságok harcosává t prófétájává lehetne, megsemmisüljön, nyomtalanul elenyésszék?! Hová lesx a karácsonyi öröm; hová a legszentebb ígéret?... Karácsony éjszakáján sírni szedetnénk, mert a betlehemi gyermekek száma egyre erősebben apad; a némáét reménye egyre félelmetesebben wrvad. De mintha üzenetet kapnánk a titokteljes magasságból; mintha angyali ének zendülne a magyar rónaság felett; Betlehemtől egész szivünkig hat a vigasztalás: Ne féljetek, mert hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz, . -mert ma született néktek a Megváltó! Szenvedő, küzködő, gyermekeij dért, jövödért aggódó magyar, hallod-e, érted-e a karácsonyi örömhírt? A betlehemi gyermek érted is született; érted is elvérzett; do érted is megkoronáztatott az őrök élet, az örök igazság isteni koronájával!.... Vasmegyer. Or. Belcherszky Ferenc A háború utáni esztendők mindenkit meggyőztek arról, bogy a társadaimi, politikai átalakulások következtében uj. a régi időktől merőin elférő életfelfogás lett úrrá egész Európában. A jó »békebeli« időket a mai élethez képest teljesen problémátlannak látjuk, s akik benne éltek, épugy elismerik, mint azok, akik csak hallomásból és könyvekből ismerik, hogy a régi idők »gondjai< a mai kenyér- és életgondok mellett teljesen eltörpülnek. Nyugodt állapotok köpött az ifjúságnak is voltak prob émái, de ezek nem az élet mindennapi kérdéseivel voltak összefüggés b.n, hanem meszsztre, a jövőbe néző kérdések megoldásai lehettek, s arra szolgáltak, hogy velük az ifjúság a maga életét tökéletesebbé tehesse. Ma azonb n nem erről van szó, hanem az élet alapvető kérdéseiben kell változtatást tenni, hogy az .idők haladó szelleme el ne sodorjon magától teljesen.. A régi, jó időkben már a középi ko ákban teletömhették a gyermekek fejét mindenféle Ismerettel, aminek tudásával jobbá és tökéletesebbé válthattak. Nem volt probléma pé.dául, hogy a tanuló otthoni körülményei mennyiben felelnek meg a tanulás lehetőségeinek ..mert mindenkinek juttatott az élet annyit, hegy rendesen megélhessen és gyermekeit felnevelhesse. Amellett az iskolai tudást, mely a legtöbb esetben mégis csak -egyéni passivitásban mutatkozott, a nyugodt időkben értékmérőnek ismerték el — már csak mennyiségi szempontból is. Aki többet tudott •— feltétlenül jobbat érdeme t, mint az, aki kevesebb ismerettel talán, de több önállósággal tudott a maga lábán megélni. Az élet már akkor is megcáfolta sokszor az isko'a értékmegállapitásait amin segíteni már csak azért sem Aktív ifjúságot! igyekeztek, mert közfelfogás volt, hogy az iskola ideálok táplálója, az élet reálitá;aitól pedig helyes minél jobban és minél tovább távoltartani az ifjúságot. Sajnos, ezt a szép és kö.tői felfogást a világháború és az utána következő zivatarom idők teljesen meghazud.o ták. Nem szab-d egyetlen évet sem, nemhogy az emberi lélek fejlődésére oly jelentős nyolc esztendőt ideáiok kergeléjében és hajso ásában dkö.teni a gyermeklélekkel, mert ennek végzetes hatása lehet. Megismertük, hogy nem a tudós emberre van szükség, nem minéi több passiv ismeretet magában felhalmozó, tudományosan felkészült magyar emberre, hanem sokkal inkább a j.llemes és tettrekész, mindig munkás magyar ember lehet a követenuő ideál, mert csak igy juthatunk tovább azon az uton, amely nemzeti, politikai, társadalmi és egyéni életünket is fejleszti. Ehhez az embertípushoz természetesen elő kell készíteni a magyar ifjúságot, s nem lehet ez más intézménynek a feladata, mint a magyar középisko.ának, amely a jövendő Magyarország legértékesebb részének lesz a kialakítója. De szükséges ehhez az, hogy a magyar középiskola is átalakuljon teljesen, fŐKént módszerében. Szükséges, mert ma már nem a tudás mennyisége. hanem csakis a tudás minősége vezethet az aktivitáshoz. Ennek a minőségnek pedig mindig a tettrekészséghez, a tevékenység kialakításához kell simulnia. — Tettreké zség és tevékeny ég né.kül nincs ma már élet, aktivitás nélkül nem szabad semmihez hozzájutni, legkevésbé történelmi idckb,n egy egész nemzet szellemi irányításához. A középiskolának tehát egyetlen hivatása van, s e't jna. már hivatalos körök is jól tudják: nevelni az i.juságot, tettrekészségre és munkásságra ugy, hogy abból ne csak az egyénnek, hanem az egész köznek áldásos haszna legyen. Aktív ifjúságot nevelni: ez az uj idők uj középiskolájának egyetlen lelad^ta. A dolgozó nő Irta: Bálint Mihály. Korunk egyik legnagyobb t szociális problémájává emelkedett a do.gozó nő problémája. Szomorú tény mered a vizsgálódó szem elé: a hitvesi és anyai kötelességek, a családi elet ápolása nelyett a gyárak füstös, fojtó levegője, aa. irodák félhomálya, az üzleti pultok mögötti eleven mozgás lett a mai nő munkaterülete. Életgondok rettenetes súlya, áldozat, önmegtagadás, lemondás, önfeláldozás, a mai nő életének szomorú stációi. Ma a nők nagy százaléka kenyérkereseti pályára képesiti magát, hogy szükség esetén, az életkörülmények kedvezőtlen alakulá a folytán saját erejére, két ke:én_k a munkájára támaszkodva alapithassa meg jövőjét. A dolgozó nőnek sokféle típusát látjuk a társada ómban. Az egyik feldúlt, összetört családi é et keserű emlékeivel lát egy uj életnek a megvalósításához, a másik sorozatos csalódások láncolatán keresztül döbben arra a gondolatra, hogy árván és elhagyottan áll a zajló élettenger közepén. Ismét egy másik tipus, mely a munkanélkü.i, keresetképtelen férfi helyébe lép, hogy a család számára a mindennapi kenyeret biztosítsa. A dolgozó nő — hős. A mai vágtató, zajló, tülekedő kor martirrobotosa, akinekctt volna a helye a férfi oldalán, a családi otthon falai között, de a kegyetlen élet parancsa kikényszeríti a küzdés terére, súlyos kötelessége c és súlyos feladatok porondjára, hogy olyan feladatot bizzon rá, mely erejét meghaladja s a szenvedések kálváriás útját hozza meg számára. A sors kemény ütései a női szivet is megedzik s ez a magyarázata, hogy a női lélek is beleélte már mngát a rea.itások korába. Tűnőiéiben van a szentimentalizmus vi ága, acourthsmahleri á omvilag, amJy az élet valósága helyett a féiiyt, a pompát, a tündöklést tárta a2 álmodozásra könnyen hajló női sziv elé. A reménytelen, vágyakat és az ábrándképeket kergető női tipus helyébe egy uj lepett —: a küzdő, verejtékező, dolgozó nő tipüsa, amely reggeltől estig végzi a munkáját ott, ahova* őt a kötelesség állította. Á dolgozó nők nagyrésze rezig-» liáltan megnyugszik a sorsában, de néha-néha lelkük mélyén megszólal egy hangi Nem itt volna a helyem, nem ruhaszabás, kalapfilcelés, akták föíé görnyedés vo na a feladatom, hanem egé zen más..., az otthon, a férfi, a család... a gyermek..., de a fény helyett a fénytelenséget, a szürke séget kapom . . Az egész emberiség sóvárgó tekintettel tárja szét . karjait egy szebb jövő felé. Emberek niiíliói várják hittel és bizalommal azt a kort, amely a dolgoző nőt is visszavezeti igazi hivatásához: a hitvesi és fcnyai kötelességek teljesítéséhez. Poröől születtünk és porrá leszünk... • ' . , . • I ti Betakarja a hó az anyai földel. Mikor' eljön a tél, Alomba merül az örök nagy természet, A föld pihenni tér. Uj életre támad, mikor a fuvallat Tavasszal átlengi, Termelő erejét, maghozó jövőjét Munkáskéz keresi. Földi lény az ember s a földet tapossa Minden lénynek lába, Földre veti tényét s érleli gyümölcsét Nyári nap sugára. Más a földnek kérge, ha a fagy megfogja A fagyasztó téLen, Más tavasszal, nyáron, ha a termés várul 'S zöld fü nő a réten. ' • a Vajion tudja a föld, mi a hivatása , Örök időkön át? Tudja, hogy az ember portól született S porrá változik át, 1 11 , Tudja vájjon a föld, hogy minden porszemben, Mit vihar sodor, — Utolsó nagy utján minden teremtménye, Büszke emberiség disze és reménye, Mint porszem vándorol. Dr. Silberstein Géza. szűcsmühelyemet i Évtizedes budapesti működés után megnyitottam a Körte utca 2. szám alatt. — S/ücsmunkát bármilyen kivitflbrn a legújabb dfvRtmodöllek szerint olcsón készítek. S/,őrmeraktárt tartok. — Szőrmén le te ét és cserzését válMom. Börkabatok festését szakszerűen végzem. — A síücsmuhkákban a legké ívesebb igényeket is ki tudom elégíteni. Szíves partfogást kér Ko borzán Samu szűcsmester \ i I ! \