Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 273-293. szám)

1934-12-25 / 293. szám

(Trianon 15.) ^M december hó 25 ^ jmKnnSK pAnt^mnHP iMt Méltóztassék kiraka­taimat megtekinteni ! Elismerten legfinomabb uridivat cikkeim karácsonyi árai: Nyakkendő müse­lyemből P 1*50 Nyakkendő hernyó­selyem P 4 50 Zsebkendők P 1— tői Sálak gyapjúból ... P 2 80 Selyem sálkendő... P 680 Külföldi gallér ... P r — Ingek méret után... P 880-tél Céina flór zokni ... P 120 Cérna flór harisnya P 2'80 Vadászharisnya fejjel P 3'50 Szarvasbőr keztyü P 7 50 6 50 Keménykalap ... P 9*80 Márkás nyulszőrkalap P 13 50 Gyapjú m.llény ... P 8'— Pyjamák P 10 80 tél Házi kabát P 15 — Hosszú háziköntös P 17'— Necessairek, bőröndök, pénztár­cák, papucsok, pulloverek, va­dászharhnyák, keztyük, nadrág­tartók legszebb választékban FA RAGÓ uridivat üzlete. Karácsonyi ének a városi zeneiskoláról A karácsony szent ünnepén fcékejobbot szeretnék nyújtani azoknak, akik a városi zeneiskola kérdésében talán szembe állanak velem, mert érdeke, kkel, vagy tö­rekvéseikkel más vizeken evez­nek. Én, aki két évliztden ke­resztül teli tődővel szivtam ma­gamba a fővárosi zenekuliurát, hivatva érzem magamat annak megállapítására, hogy ennek a különben oly kedves, finom mű­veltközönségü városnak nincs ze nekulturája, mert hiányzik az a zenei szerv, ame'y eltekintve at tói, hogy ma már minden müveit magyar „ kisvárosban megvan, egyedül alkalmas és hivatott an­nak a termékeny légkörnek meg­teremtésére. amelyben pezsdü ő zeneélet és zenekultura virul. Ez a szerv a városi zeneiskola, amely a maga jobb anyagi megalapo­zottságával, a modern zenei áram­latokkal való hathatósabb bekap­csolódásával és lelkes, képzett tanerőivel egyedül képes arra, hogy kimüveije, felnevelje váró runk jövö zenei generációját és pótolja, kitöltse azt az érezhető hiányt, amelyet zenei életünk el­hanyagoltsága a város kuliurni­•ója tekintetében okoz. JHogy ez igy van és hogy a diagnózis há­lyes, azt szomorúan igazolják a néhanapján rendezett hangverse­nyek üres termei, filharmónikus zenekarnak és kamarazeneélésnek teljes hiánya. Én szívesen elis­merem, sőt tapasztaltam is, hogy a városunkban működő engedelye zett magánzeneiskolában egészen jól tanítanak zongorázni, vagy hegedülni, azt is megengedem, hogy néha nem hivatásos egyé­nek is rendelkezhetnek pedagó­giai érzékkel, de — hol vannak az eredmények? Egészen kevés kivétellel — hol vannak városunk­ban képzett zenészek, akiket a a zeneélet bármely magabb meg­nyilvánulásában hallhatnánk ? Hol van elsősorban a zenei szellem és zenei ízlés, amelynek megterem­tése és ápolása — minden hang­szerismertetésen tul — a zenei oktatás lagelemibb értelme? Mind­erre esak egy szerv |képes, a vá­rosi zeneiskola, amely anyagi kö rüiményektől függetlenebbül, ma gasabb, sőt legmagasabb szem­pontokat szolgálhat. Fogjunk össze valamennyien szerelettel és önzetlenül, mi — akik szeretjük a zenét és szeret­jük ezt a várost és müködjünk közre abban, hogy minél előbb megszülessék a városi zeneiskola es elindu hasson az a nemzedék, amely a komoly muzsika legesz ményibb gyönyörűségének hó- | khmoü ^ Pösta J; dolva, ennek a városnak kultur­szinvonalát impozáns magasságba lendíti. Szigeti Sándor Szesztay András dr.: II pokol kapuja előtt Dante világhíres Divina Co­motdiájábaa egyik légremekebb jelenet az, ahoi a Pokol kapuja előtt lebegő közönyös lelkek sor­sát festi. Az angyalokról szól, akik fel­lázadni féltek s hívek sem vol­tak : csak magukért éltek. Az ég elűzte, — s itten kóborolnak, Mert őket a pokol is széjjyenlte. Nem kellettek sem égnek, sem pokolnak! A genfi „békekötés" nincs még oly messze időben, hogy ,elfelejt hettük volna azt az élet halál har­cot, amelynek fojtott, tompa iz­galma az egész világ idegzetét felkorbácsolta. Akár győztünk, akár kiegyez­tünk, ezek a forró napok hatal­mas önvizsgálatot sürgetnek. Mi az oka a magyar élet lany­ha ütemének? Miért nincs nálunk olyan ,hatalmas nemzeti össze tartás, mint a külföldi kisebb-na gyobb nemzetekben ? Hiszen a trianoni megfeszitte­tés után a nemzeti öntudatnak százszorosra kellene lángolnia. A gazdasági világkrizis nem khet oka minden bajnak, hiszen a vi lágegyet m ma semmivel sem szegényebb, mint 10 évvel ezelőtt voltl Nem sokat tévedünk, ha a ba­jok okát az etkölcsi felszerelés körül keiesf-ük s a magyar be­tegség kórokozóját a fásultságban, a lelkek közönyében találjuk meg. Megszámlálhatatlan azoknak a serege, akiknek sorsáról Dante jövendői: magyar nők s magyar férfiak, „...akik ^fellázadni fel ek, de hívek sem voltak: Csak ma­gukért eltek." Eltekintve a tiszteletreméltó kivételektől, a magyar társadalom nagyobb részét c>ak eg>éni élete, sajat baja érdekli s a nagy több­ség részvét enséggel, vagy gúnyos rosszaksrattal kezeli a közösség érdekeit. Pedig az okos gazda nem ta karékoskodik a vízzel s a mun­kával, ha a szomszéd háza ég, mert jól tudji, hogy ha az oltás nem sikerül,ugy az ö házára ke­iül a sor. Az egészséges önzés uija mások segítésén kát vezet Rum és likőr compositiók az összes izek­ben a legfinomabb minőség­ben, nagyban és kicsinyben, legjobb és legrégibb beszer­zési forrás a Földes Drogéria Bethlen-utca 2. Telefon 148. saját érdekünkhöz. Hányszor halljuk ilt is, amott is, hogy: „engem nem érdekel a politika " Pedig ha mindenki, a maga őrhelyén teljes lé ekkel se­gítené a magyar politikát, mennyi­vel jobb helyzetbe ker tlne az or­szág, mennyivel jobb körülmé­nyek között az egyes. Nehogy azt hi^yjük, hogy Olasz országot csak a Mussolini zseni alifása tette naggyá. Többször volt alkalmam meggyőződni ar­ról, hggy a 80 éves aggastyán épp ugy, mint a 10 éves balilla nagy, szent lelkesedéssel érez együ t az állameszmével s teljes odaadással követi a Duce pa rancsait. Mi p Jdig csak kritizáljuk, ki csinyeijük, legjobb esetben kifi gurázzuk vezetőinket s anélkül, hogy munkával és lélekkel mellé­jük állanánk, — odabizzuk a dolgok elintézését. — Ha sikerül a dolog nélkülünk is: rendben van, — ha azonban a mi közö nyünk miatt elmarad a siker, kész a gúnyos lekicsinylés. Nem jobb a helyzet művészeti, gazdasági, vallási és szociális kér­désekben sem. A művészet haldoklik, mert kö­zönségünk csak a könnyű szóra­kozást keresi, — de közönyt mu­tat a tanulás, a több, az elmé­lyedés iránt. Ha kiadatlan tudományos köny vek helyét olcsó rémregények foglalják el a könyespolcokon, ha festőink és szobrászaink éhen halnak és ha a koncerttermek közönsége csak a jazz mellett érzi jól magát, — milyen jogcí­men emlegethet megbízottunk kul­turfölényt a genfi arénában ? Nem hiszem, hogy lenne még egy ország, ahol olyan közönyös­séggel találkoznánk a vallás te­rén, mint nálunk. „Nekem minden vallás egyfor­ma!" Ilyen fakó, színtelen zászló alá gyülekeznek azok, akiknek nincs hitük, s nincs meggyőződésük. Ezek az óvatos közönyösek han­gosan hirdetik, hogy ők a felekezeti béke apostolai, pedig pecsenvesüiögetésük céljára ők az elsők, akik a parazsat fújják. A vallás tü'elmet parancsol, — Krisztus szeretetre tanit, — tehát azok a meggyőződéses magyarok, akik vallásaiknak hűséges fiai: nem kaphatók felekezeti torzsal­kodásra, mert türelemmel viselik a támadásokat s szivük szeretet­tel simul a más templomban jmádkozókhoz. A gazdasági és szociális kér­déseket is egyik napról a másikra megoldhatnók, ha megszűnne a közösség iránti közöny. Ma már nem újság nálunk sem, hogy a profitéhség csökkentésével bizto­sitottabb a szerény haszon. Forradalmakat és, gazdasági válságokat lehet elkerülni olyan politikával, amely a javakat igaz­vágosan igyekszik felosztani. Magának ad tehát a tehetős, ha másnak is juttat s a gazda­ságilag gyengébb fél is csak nyer­het, ha az erősebbhez szeretettel közeledik. Mily könnyen, s mily kevés áldozattal oldhatnánk meg az egyre súlyosabban dübörgő prob­lémákat, — a kevesebb közöny­nyel. s löbb odaadással néznénk egymás szemébe A karácsonyi üde szeretetet — harangszó kapja fel s vigye szét valamennyiünk fü.éhez Dante figyelmeztetését is. Ha előttünk áll a földi pokol, vagy mennyország, indu junk s járjunk határozott, Jsu'yos lép ek­kel, de a pokol kapuja elölt le­begni mindörökre: nem magyar feladat 1 LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HÍRLAPIBAN HIRDETŐ CÉ­GEKNÉL SZERZI BE SZÜK­SÉGLETEIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom