Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 249-250-272. szám)

1934-11-04 / 251. szám

SZABOLCS FÖLDJE A NYÍRVIDÉK-SZABOLCSI HÍRLAP GAZDASÁGI MELLÉKLETE Meg kell akadályoznunk sertéstenyésztés visszafejlődését Az 1931. évben és az 1932. év első felében élt át a magyar ser­téstenyésztés egy olyan katasztró­fái is krizist — a takarmánynak •sagas árnivója miatt — amely­nek következtébén a gazdák je­lentős mértékben leépitették koca állományukat vagy felhagytak a sertéstartással. Az 1932. év tavasza után, a lecsökkent sertésállomány követ­keztében és a takarmányárak le­morzsolódása folytán, ismét emel­kedni kezdtek az árak és igy a sertéstenyésztés is kezdett rentá­bilissá válni. Azóta természetesen fokozatosan fejlődött a sertések tenyésztése, a gazdák pedig látva annak gazdaságos voltát — ha végső erőfeszítéssel is — besze­rezték — lehetőleg a legjobb anyagú — magsertéseket: rend­behozták elárvult sertésfialtatóikat sőt ujakat is építettek és igy a folyó évben elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor a gazdatársa­dalmunk nehéz verejtékes mun­kájának és a legsúlyosabb áldo­zatkészségének a gyümölcsét is élvezhetné, ha . .. És mi most a helyzet ? — Nincs felvevő. A soványsertés-üzletben az árak csak névlegesek, aminek több alapvető oka is van, igy a) a magas takarmányár, b) a hizott sertés alacsony ár­nivója, c) nehéz értékesítési lehetőség. A mai magas takarmányárak mellett ugyanis, a hizott sertés ára oly alacsony, hogy a malac, illetve a könnyű süldő árát a hiz­lalásba bekalkulálni csaknem le­hetetlen. Tehát ha valaki ma akár ingyen is jutna malachoz s arra köteleznék, hogy azt kihizlalja, még mindig nagyon kétséges, hogy azon tudna valamit is ke­resni, sőt ha a mai ár marad, akkor feltétlen ráfizetne. Tehát el­érkeztünk ahhoz az időhöz, ami­kor ismét kezdődik a leépítés, a súlyos csalódás és elszenvedett veszteségek következtében, min­den áron szabadulni fognak a kocaállományuktól. Részben vagy egészben eladják, vagy legalább is nem fialtatnak. Hogy ez a le­építés milyen mérvű lesz, az még a jövő titka, de az bizonyos, hogy a mai betegesen ideges állapotok mellett, ez sokkal nagyobb ará­nyú lehet, mint az 1932-őt meg­előző időben volt. Hogy ez nem­zetgazdasági szempontból milyen káros lehet, erről azt hisszük kü­lön szólni nem szükséges. Ma még nem volna késő. Se­gíteni lehetne a sokat emlegetett tervgazdálkodás helyes alkalma­zásával is. A hizott sertések fo­kozottabb kiszállítása, a fehéráru, különösen most a hus elhelye­zése ma a legfőbb feladat. Azon­kívül a nehéz süldő kivitéle is egy igen lényeges része a megsegí­tésnek és a visszafejlődés meg­akadályozásának. Utóbbival foglalkozni kell a Serma szeptember 15 iki szá­mában megjelent cikkel kap­csolatosan is. A cikk irója egy­formán károsnak tartja a so­ványsüldő exportálását a ten­geri kivitelével. Ez a felfogás sem helytálló, mert amilyen mértékben hasznára válik a ser­téstartó gazdáknak és a szak­mának a tengeri kivitelének megakadályozása, éppen olyan kárára válik a süldő kivitelé­nek meggátolása. Elsősorban mi nem csinálunk magunknak kon­kurrenciát a szomszédos piaco­kon, mert hiszen kontingentálva van a kövérsertés kivitelünk, amit nem is használtunk min­dig ki, azonkívül pedig még ha sokkal többet vihetnénk is ki hizott sertést, még miidig van bőven süldő kivitelre is ki­termelve elegendő mennyiség. Rámutathatok arra az időre, amikor ugy Csehországba, mint Ausztriába tizezer számra ex­portáltuk a beállítani való man­galica süldőket és ugyanakkor aránytalanul több hizott sertést és annak termékét vihettük ki. A süldőkért pedig, amit kiszál­líthatunk, olyan árat érhetünk el, amit • hízottból soha sem hozhatunk ki. Eltekintve attól, hogy a takarmányárak kialaku­lása szempontiából sem árt, ha kimegy a nehézsüldő egy ré­sze, amikor itt van a követ­kező generáció is, amelyiknek szüksége van az olcsóbbodó takarmányra és amelyiknek az elhelyezése is rövidesen gon­*\t/» -ir ~ir »V -)r ~1r Mr -\lr 'ír -ír ~fr Mr Mr •ír -sir • •ír "Jr ~-1r yir -ír -ír -ír ) ö^a Mélyfúrású kutak berendezéseket, megbíz­hatóan autogén hegesztést fúrása és javítása, fürdőszoba lakatos munkákat, asztaltüzhelyeket, és pontosan készít RADOSZTA BÉLA mülakatos, képesitett vízvezeték szerelő és kútfúrási vállalkozó Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 37. Telefon 243. <££» e&> áü öá •r-i.z a&s ÜXD <•&•> aZs> e&> e&> aí5> Jf. Jf Jt* -ívT J(. Jf. jfc Jjw Jf. Jf. JÍ, Jt* Jj* JjV Jf. Jf. Humenszky Testvérek Temetkezési Intézete (Volt Városi Temetkezési Intézet) Luther-utca 3. szm. Telefon 297 Elvállal temetések rendezését helyben és vidéken a legegyszerűbbtől a legfényesebb kivitelben. — Halottszállitás, exhumálás ugy helyben mint vi­déken. — Szolidan mérsékelt árak ! dot okoz. Különben sem sza­bad figyelmen kivül hagynunk, hogy azok a cégek, amelyek Magyarországból kiszállíthatná­nak süldőket, ha itt akadá­lyozva vannak, megveszik azt Romániában vagy Jugoszláviá­ban Azoknak a gazdáknak pedig, akik földrajzi fekvésüknél fogva távol esnek az értékesítési köz­pontoktól (igy a Tiszántúl is !) sertésállományuk nincs sertés­hizlalásra praedesztinálva a drá­ga fuvar miatt, miután minden­kor 8—10 fillérrel rosszabbul értékesíthetők az itt fekvő ser­tések akár a bécsi, akár a fe­rencvárosi piacon, mint bár­mely dunántuli ipari vagy gaz­dasági hizlalók sertései és igy csak a könnyű vagy a nehe­zebb beállítani való süldő tar­tására vannak évtizedek óta be­rendezkedve. Már pedig az or­szág eme részeinek gazdasági adottságaira is figyelemmel kell lennie. Ugyancsak itt kell megemlí­teni a sertéstermelést hátráltató Máv. tarifapolitikát is, amely a belföldi forgalomban is káros hatással van a sertésértékesi­tésre és ami évek hosszú során át emészti már a sertéstenyész­tést, de a külföldi szállítások­nál feltűnően érthetetlen, hogy az illetékesek nem változtatnak az olyan tarifapolitikán, amely a mai árakhoz mérten rendkí­vül magas. Ennek következté­ben lett elsősorban csaknem konkurrensképtelen sertéskivi­telünk Ha megfelelő fuvarvisz­szatérités vagy más módon eny­hítené a Máv. magas tarifáját, jóval versenyképesebbek lehet­nének a magyar sertések. Mindent összevetve tehát, most az a helyzet, hogy a ta­karmánynemüek kivitelének megakadályozása, esetleg annak még behozatala is, nemkülön­ben a hizott sertésnek és an­nak terméke és különösen so­vány sertéseknek vagy tenyész­anyagnak a kivitele — akárre­kompenzációs alapon is — fő­feladatunk lenne és éppen itt a 12-ik óra, hogy a megfelelő szakértők összeegyeztetve a kü­lönböző érdekeket, leüljenek és ezt a nagyon fonlos kérdést rendezzék és a sertéstenyész­tésnek küszöbön álló visszafej­lődését még idején megakadá­lyozzák. Sípos Miklós. Forgalmiadó­könyv kapható a Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalában. Erzsébet Királyné-Szálló 60 éve a fővárosi és vidéki uri közép­osztály találkozó helye. 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigányzene. Leszállított árak 1 Az Erzsébet pince a főváros legszebb sörözője! BUDAPEST, IV., EGYETEM-UTCA 5. SZAM. (A Belváros központjában) Szabó Imre tulajdonos

Next

/
Oldalképek
Tartalom