Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 249-250-272. szám)

1934-11-03 / 249-250. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza, 1934. november 3 o 1 1 * Szombat (1 rianon 15.) „ éTlülya m. 249-50 (495, r r S7. II 'FCILL Ml III II' • " IIII I l'n "WI'IJH)iliHi I MI I III IM1I1 IIII MIIM1II MI IIII I'IIHI ÍI IIII IH 1 11 — RIIRM iTTffiTiTT"-H is éa khi<]<>hS»ataI Betfcíon-u, 1. DOUTIO? M A DTÍ ÍD 11 hór,i 2 50 p< Negyedévre 7*50 P *«Mttt«&karéki oaekkasám 47189. Telefon 77. * I ULi 1 ÍMí P aMliAí * Közttaztvigelőknek 20 százalék engedmény Kommunisták szították a pécsi bányászsztráfkot íz Alföld úthálózatainak kiépítése Abban a heroikus mun­kában, amelyet a kormány a gazdasági válság megol­dása s a súlyos helyzetben levő magyar társadalom talp­raállitása érdekében tesz, egyik legnagyobb jelentőségű tevékenység az úthálózatok kiépítése és az alföldi folyók hajózhatóvá tétele által a viziszállitás fejlesztése és elő­mozdítása. Ezt az utóbbi problémát az elmúlt év nyarán érlelte meg a kormány, amikor a Tiszán rendezett hajózási ut eredményeképen tervbe vet­te a Tiszának és mellékfo­lyóinak a szállításra alkal­mas szabályozását. Ezzel a lépéssel rövid időn belül lehetővé válik az Alföld gazdálkodói számára az, hogy olcsó fuvarral juttassa el a legtávolabbi vidékekre is szemes, gyümölcsterményeit, élő állatait. Az Alföld népe joggal pa­naszolta évtizedeken át, hogy gazdasági érdekei csorbát szenvednek, mert nem tör­tént gondoskodás a közleke­dés megfelelő fejlesztéséről. Ezt a régi mulasztást teszi jóvá most a kormány. Per­sze máról-holnapra nem le­het véghezvinni nagy átala­kulást. Különösen nem az államháztartás mai helyzeté­ben, amikor a szűkös esz­közök nem engedik a nagy­szabású beruházások keresz­tülvitelét. De a segítség mé­gis megindult, mert a kor­mány, igen helyesen, éppen a vizszabályozást és a be­kötőutak létesítését helyezte a beruházási politika legelső vonalába. Két esztendő alatt máris körülbelül negyven millió összeget .fordított a kormány ezekre a munká­latokra, amelyekkel eddig is lényegesen enyhítette a mun­kanélküli földmivesek szoci­ális nyomorát. Ezen az uton halad tovább a kormány be­ruházási politikájával, amely­A pécsi bányászok sztrájkja al­kalmával a főkapitányság arról értesült, hogy idegen emberek jártak Pécsett s a sztrájk kitöré­sekor elhagyták a várost. A fő­kapitányság politikai nyomozó osztálya erélyes nyomozást foly­tatott s ennek eredményeképen ma délelőtt letartóztatásba helyez­ték Horváth Imre telefonszerelőt, Hoffmann Ottó bádogost és Sté­ger Lajos lakatost. Kihallgatásuk során bevallot­ták, hogy Moszkva utasítására jöttek vissza Magyarországra az­zal az utasítással, hogy a bá­nyászok között sztrájkot szítsanak. A bécsi lapok értesülése sze­rint Gömbös Gyula római utja után Berlinbe utazik s nincs ki­zárva, hogy Rómából egyenesen megy Berlinbe. Osztrák politikai körök ennek a hirnek világpoli­Zalaegerszegről jelentik. Nova község határában ismeretlen tette­sek lelőtték és kirabolták Tóth György postaküldöncöt. Tóth Hári Sándor társaságában pénzkülde­ményt vitt a szomszédos község­be. Amikor az eidőbe értek, lö­vések dördültek el. Az egyik lö- ; nek alapelve, hogy egyrészt csakis gyümölcsöző beruhá­zásokra fordítja a nagy fá­radtsággal előteremtett ősz­szegeket, másrészt pedig irányító szempontja, hogy lehetőleg olyan beruházáso­kat végezzen, amelyeknek Mindhárman mint cserefoglyok kerültek ki annak idején Moszk­vába s mint a helyzettel isme­rősök kaptak megbízást az agitá­cióra. Amikor kihallgatásuk folyt, Hoffmann Ottó egy merész len­dülettel az ablaknak futott, a kettős ablaktáblán át fejjel előre az utcára vetette magát s össze­tört tagokkal, koponyatöréssel te­rült el a kövezeten. Hoffmannt beszállították a Rókus kórházba, ahol rövidesen belehalt sérülésébe. A rendőrség még 11 embert állított elő a délelőtt folyamán. tikai jelentőséget tulajdonítanak. Ezzel szemben a Magyar Táv­irati Irodát annak közlésére ha­talmazták fel, hogy ez a hír nem felel meg a valóságnak. vés Tóthot találta, aki összeesett. Hári menekülni kezdett s amikor hátranézve azt látta, hogv két em­ber ki akarja fosztani Tóthot se­gítségére akat sietni. A merény­lők közül az egyik közvetlen kö zelből még egy lövést adott a ; földön fekvő Tóthra, a másik pe­túlnyomórésze munkabérre esik. A folyók hajózhatóvá­tételével a kormányzat Szé­chenyi István szellemében jár el, akinek lángelméje el­sőnek ismerte fel a folyam­hajózás igen nagy gazdasági és nemzeti jelentőségét. dig Hári ellen fordult. Hári ezu­tán futásnak eredt s körülbelül egy fél kilométernyire jaiált is se­gítséget s ezekkel együtt indult a merénylők elfogására. A merény­lőknek nyoma veszett. Tóthot eszméletlenül találták az avarban. Postazsákját felhasították a merénylők s a pénzt elrabolták. Tóthot beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy sérü­lése életveszélyes. Testéből 28 srétet [operáltak ki. A tetteseket keresik. A szerb igazságügyminiszter lemondott Belgrádból jelentik. Maximovics igazságügyminisztnr lemondott. Lemondásának oka az, hogy elle­nezte Pál régenstanácsi elnöknek azt a tervét, amellyel sok politikai fogolynak amnesztiát akart adni. Mihajfovicso! nem tartóztatták le Ankarai jelentés szerint valót­lan az a hír, mintha a tőrök ha­tóságok Mihajlovics Ivánt, a ma­cedón forradalmi szervezetek ve­zérét letartóztatták volna. Mihaj­lovics most is szabadon él Török­országban. Hock János megkezdte büntetése kitöltését Hock János, akit a magyar bí­róság az emigrációban elkövetett nemzetgyalázás miatt jogerősen 1 évi börtönbüntetésre ítélt, ma dél­előtt megkezdte büntetése kitöl­tését. A büntetés elengedése ér­dekében kegyelmi kérvényt nyúj­tottak be, de Hock nem kapott kegyelmet. Francia jegyzéket nyújtottak át Rómában Párisi jelentés szerint a francia kormány Rómában jegyzéket nyúj­tott át s ebben Pavelicsnek és Kvaterniknek kiadatását kéri. Nem tartják valószínűnek, hogy a marseillei királygyilkosság ügye a népszövetség novemberi ülés­szakán napirendre kerülne. Szerémy Zoltán meghalt Szerémy Zoltán, a Vígszínház­nak alapításától kezdve tagja, tegnapelőtt a színházi öltözőben 73 éves korában meghalt. Időjárás Élénk északnyugati légáramlás, változó felhőzet, egyes heiyeke*, inkább csak keleten eső, a he­gyekben hó, a széltől védett he­lyeken éjjeli fagy várható. Szükség volt Jankapusztára Hágából jelentik. A Rotterda­mischer Kurier azt írja a mar­seillei merénylettel kapcsolatosan, hogy ha Jankapusztá nem lett volna, fel kellett volna találni, hogy levezessék általa azokat az indulatokat, amelyeket a merény­let váltott ki. Azt kérdi t? lap, . vájjon Jankapuszta nélkül Páiis I és a kisantant államok mivel ma­gyarázták volna meg a merény­letet ? Reméli azonban a holland köz­vélemény, hogy a nagyhatalmak megvédik majd Magyarországot az igaztalan támadásokkal szem­ben. Albirek Gömbös berlini útjáról Lelőttek és kiraboltak egy postaküldöncöt

Next

/
Oldalképek
Tartalom