Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 223-248. szám)

1934-10-19 / 238. szám

YÍRYTDÉR (Triaon 15 ) '-M-t. október ho 19 3 oldal. Lengyelek a magyar szabadságharcban Gömbös Gyula miniszterelnök küszöbön ál|ó varsói utja az euró­pai nemzetek figyelmét Varsó felé fordítja. Ha nem közömbös Göm­bös Gyula varsói útja a kisantant államokra, vagy bármely más euró­pai államra, akkor csak egészen természetes, ha a magyar közvé­lemény teljes figyelmét fordítja az ut és várható eredményei felé. S ebben az érdeklődésben ön­kéntelenül is felelevenednek azok az emlékek, amelyeket a két nem­zet a szomszédság évszázados kapcsolatai folyamán megörzött s azok a történelmi események, amelyek a két nemzet barátságát a múltban s a jelenben is olyan szorossá tették. Lengyelország 1773. évi első, 1793. évi második és a több mint száz évig tartó 1815. évi harma­dik felosztását a magyarság kivé­tel nélkül a történelem legnagyobb igazságtalanságai közé sorozta, a legmélyebb részvéttel kisérte a lengyel nemzet óriási szenvedéseit, de saját szabadságában erősen korlátozottan segítséget e rokon­szenven tul is nyújtani nem tu­dott, legfeljebb szeretettel fogadia a szabadságharcok után a kül­földre menekülő lengyel emigrá ciónak ama csekély részét, mely Magyarországon keresett és talált menedéket, megélhetést. És ami­dőn az 1848—49. szabadságharc­ban a magyar nemzelkelt fe! el­nyomói ellen, az egész lengyel nemzet megmozdult és tagjai tö­megesen siettek a végső veszély­lye! küzködő magyarság megsegí­tésére. A magyar szabadságharc kitörésének hírére a lengyelek "egyre tömegesebben szökdöstek át Magyarországba. Különösen, arai­dőn 1848 október 19-én Zabok­liczky Péter lengyel emigráns fel­hívást küldött haza Pestről hon­fitársainak, amelyben őket a bécsi kamarilla ellen folytatott küzde­lemben részvételre szólította fel. A felhívás nem is hangzott el hi­ába : rövid hetek alatt ezrek és ezrek érkeztek, ugy hogy már no­vember hó elején nyolc légió ala kult lengyel hősökből, összesen, mintegy 20,000 emberrel, akik ön­feláldozó hősiességgel küzdötték végig a szerencsétlenül végződő magyar szabadságharcot. Küzdöt­tek a zsarnokság ellen abban a reményben, hogy a magyar föl­dön felszíthatják a szabadság ama szellemét, mely Lengyelországban kegyetlen gúzsba volt kötve, mert hátha itt megdönthetik az elnyo­mást, és igy utat egyengethetnek saját hazájuk felszabadítása | felé. Küzdőitek hósies kitartással, még akkor is, amidőn a magyar szabadság ügye leáldozóban volt, haáltmegvető bátorsággal, meiy közülük nem is egyre végzeíesssé vált: vérttanuivá lettek a magyar ügynek. így Woronieczky, Mácís­láv herceg is, aki a híres lengyel hercegi család utolsó tagja volt. 23 éves korában esküdött 1848-ban a magyar lobogó alá, a lengyel légió egyik legvitézebb hőse volt. Bem József és a magyar szabadságharc De mégjobban hozzánőtt a ma­gyar nép lelkéhez a szabadság­harc legendáshírű nagy hadvezé­rének, a lengyel Bem Józsefnek felejthetetlen emléke. Az iganyei győzőnek, aki a végzetes ostro­lenkai csatában olyan felejthetet len érdemeket szerzett, menekülnie kellett hazájából. Kossuth Lajos lelkesedéssel fo­gadta és az ozztrák hadseregtől elfoglalt Erdély visszaszerzését bizta reá. Bem erdélyi hadjárata, melyet maroknyi csapattal, de emberfölötti bátorsággal küzdött végig, minden idők legfényesebb haditényei közé tartozik. Bem gyönge testű, vézna, beteges, se bekkel borított ember létére a csatákban mindig az élen járt és rettenthetetlen bátorságával a vég letekig fellelkesítette katonáit. Kü lönösen a székelyek szerették ba­bonás tisztelettel, pedig még csak beszélni sem tudott velük. Petőfi a legnagyobb magyar költő, aki Bem oldala mellett harcolt, való­sággal istenitette. A segesvári csatában eldőlt a hadjárat sorsa, Egy lengyel herceg vértanú halála a magyar ügyért Kitartott a végletekig, mig 1849 augusztus 9 én a szerencsétlen temesvári csatában foglyul esett. Az osztrákok kegyetlenül végez­tek vele 1849 október 20 án Pes­ten felakasztották. A magyar ífju ság 1877 ben, a budapesti Kere­pesi-temetőben síremléket állított neki, melyet március hó 15-én, a szabadság ünnepén évről-évre fel­keres, hogy hódoljon a lengyel hős szent emlékének. az orosz túlerő letaposta Bem seregét, Petőfi elesett. Bem to­vább küzdött, de végül neki is Törökországba kellett menekülnie. Itt is hü maradt magához, ahhoz az eszméjéhez, hogy haláláig az orosz e len fog küzdeni. A háiás magyarság Erdélyben, Marosvá­sárhelyen a magyar szabadság helyreállítása után szobrot állított neki, de ezt az oláhok kevéssel arra, hogy a világháború végén Erdélyt megszállották, elpusztí­tották, de hiába, mert a lengyel­magyar szabadsághős emléke min den magyar szivben a legnagyobb magyar szabadsághősök sorában örökké él. A kiegyezés és a világháború kora A XIX század második felében uj idők jöttek, melyek az 1867. évi kiegyezés után Magyarország­ra felszabadulást hoztak, mig Lengyelország továbbra is keserű rabságban tengődött. De a ma­gyar nép ebben a boldogabb helyzetében sem feledkezett meg a testvérnemzetről. A magyar irodalom, publicisztika, a politiKai élet, a társadalom egy pillanatra sem feledkezett meg azokról a kapcsolatokról, meiyek a lengyel­séghez fűzik. Budapesten lengyel­magyar egyesület alakult, mely társadalmi uton ápolta a régi ba­rátságot. És végül jött a világháború. Galíciába és Keletmagyarországba betört Lengyelország ősi ellen­Kölniviz­készitésbez legfinomabb illatú olajok kaphatók a Központi Drogériában Zrinyi Ilona-utca 7. szám. Telefon 237. sége, az orosz. Újra megdobbant a lengyelek szabadságszerető szive. Ismét alakult egy lengyel légió a fiatalságból, mely ritka hősiességgel küzdött a Kárpátok bércei között^ Szétszórt, kis kár­páti temttőkben sok ifjú lengyel hős teteme porladozik. A világháború után Lengyel­ország visszanyerte területét és egész népének szabadságáuak, úgyhogy ma Keleteurópa legha­talmasabb áilama. Magyarország pedig majdnem Lengyelország egykori sorsára jutott: elvesztette terüleiének kétharmadát, magyar népének egyharmadát. Ennek a URÁNIR FILMSZÍNHÁZ Előadások hétköznap 5-7-9 Vasár- és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor. VAY ÁDÁM-U. 4. TELEFON 11. SZ. Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap A budapesti Urániával egyidőben! ANA Zola világhírű regénye filmen Vegyen CSAK Dr. OETKERiéie SŰTŐPORT mert ez pótolhatatlan 1 Kérjen képes receptkönyvet. Ingyen 6s bérmentve küldi: Dr. Oetlcer A. cég. Budapest, VIIL, Conti-u. 25. r sorstól mélyresujtott, de szabad­ságvágyáról és a lengyel néphez való szeretetéről soha meg nem feledkező nemzetnek miniszter­elnöke Gömbös Gyula. Erdély Farkas emlékezete Kedden délután négy órakor Erdélyi Farkasnak, a magyar nó­tafa és magyar kedély, az ős­erejü magyar humor felejthetetlen kedvességü és jóságú megnyilat­koztatójának sírjánál megjelentek barátai, tisztviselői és volt mun­katársai abból az alkalomból, hogy október 16 án volt mély gyászt és fájdalmat keltő halálá­nak kétéves évfordulója. A sirra Erdélyi Farkas volt munkatársai, a Nyirvizszabályozó Társulat tisr­viáfelői virágcsokrot helyeztek, majd a Szertssük Asztaltársaság, Erdélyi Farkas barátijköre nevében Orosz István dr. rendőrkapitány mondott mélyen megható emlék­beszédet. amelynek keretében vi­rágot helyezett az áldott emlékű barát sírjára. D „Süt a nap Nyíregyházán *t Megírta a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap, hogy a Stefánia Szövet­ség nagy nemzetvédő céij+i ér­dekében november hóban műked­velő előadást rendez, amelynek keretében bemutatja Zilahy „Süt a nap" c. szinmővét. A Süt a nap előadás szereplői: Torma Baba, Suhanesz Margitka, Németh Mária, Barta Sárika, Pásztor Erzsébet, Albert Margitka, Kinczel Irénke, Barta Irénke, Barta Magda, Varkonda Mária, Zombor L^jos, Sárosy Antal, Ba­táry Béni. Máczai Gyula, Vigh Károly, Kiss Béla, Székely Jínos, Ember János, Talarovics Elek, Listrón József. Továbbá gyermek­szere plőK : Pázmányi Kató, Vajda Lili és Ági, Szokol Laczika, Kő­vári Katé, Friderikusz Kató, Dic«ő Szabolcs. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom