Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 198-222. szám)

1934-09-12 / 206. szám

YÍRYIDÉK 0. oldal. (Trianon 15.) 1934. szeptember hó 12. MEZOOAZPASAO A rézgálicos csávázás terméscsökkentő hatása Irta: Bodnár János dr. Közlemény a .Köztelek 1934. évi julius 53—54-ik számából A rézgálic egyike a legfontosabb növényvédelmi szereknek és amig semmi kétség nem merül fel az ellen, hogy a rézgálic bordói lé alakjában alkalmazva kitűnő permetezőszer, addig a rézgálicról mint csávázószerről ez korántsem állitható. Hosszú évek óta folyik már a vita a szakemberek között a rézgálicnak, elsősorban mint a buzakőüszög elleni csávázószernekaz értékeléseíkörül. Hangsúlyozni kivánom, hogy csak évek hosszú során át folytatott, komoly és tervszerű kísérletezés eredményei alapján lehet ebben a kérdés, ben bárkinek is érdemlegesen nyilatkoznia ; egy-két évi kísérletezés kedvező eredményei a rézgálic mellett, vagy azok a gyakorlati megállapítások, hogy valaki évek óta csávázza búzáját rézgáliccal anélkül, hogy panaszra lenne oka, korántsem dönthetik el a vitát a rézgálicnak, mint alkalmas csávázószernek a javára. Idestova 25 éve annak, hogy a rézgálicos csávázás kérdésével tudományos és gyakorlati alapon foglalkozom és számos e tárgyra vonatkozó közleményem látott napvilágot a „Köztelek" hasábjain is.*) Közismert ebben az ügyben elfoglalt és nagyszámú követőre talált ama álláspontom, hogy a rézgálicot korántsem minősítem rossz és hasznavehetetlen csávázószernek; ha a rézgálic mint egyedülálló csávázószer volna ismeretes egy szót sem szólnék ellene és mint „jó" csávázószert tudnám mindenkinek ajánlani; miután azonban a rézgálicon kívül tőbb olyan csávázószer (higanyos és porcsávázószerek,) ismeretes, amelyek „jobbak" a rézgálicnál, vi lágos, hogy rézgálic helyett a véglegesen engedélyezett higanyos csávázószerek (Bigriol, Higosan, Tillantin-nedvespác), vagy ha a vetőmag nem erősen fertőzött (a gyakorlatban leginkább ez szokott előfordulni) az ugyancsak véglegesen engedélyezett porcsávázószerek (Arzopác, Porzol, Tillantinszárazpác) használata mellett vagyok, vagyis a „jó" helyett a „jobbat" fogom ajánlani és teszem ezt annyival is inkább, mert a porcsávázószerek — ha figyelembe vesszük, hogy a porcsávázott búzából miután a porcsávázószer nem befolyásolja károsan a csírázást, kevesebb vetőmag kell és a vele való bánás sokkal egvszerübb — végeredményben a rézgálicnál nem drágábbak. Ma már nagvon sok gazda belátja a rézgálicnak azt a hibáját, hogy többé-kevésbé károsan befolyásolja, hátráltatja,vagy mégis akadályozhatja a buza kicsirázását s ezért használják rézgálic helyett a csírázást nem károsító porcsávázószereket. A rézgálic csirabántó hatásának a mértéke sok mindenféle tényezőtől függhet, mint pl. *) „Köztelek" 1924., 1925., 1926., 1927., 1930., 1031. év folyamaiban. a) buzafajta, b) buza beérése (kényszerérés), c) buzaszemek épsége, d) csávaoldat töménysége, hőfoka, csávázási idő, e) csávázott buza kiszárítása, f) talaj, g) időjárás. Mindezek alapján érthető, hogy a rézgálic károsító hatása a csírázásra, ami a szántóföldön a rézgálicos búzának lassabb, egyenlőtlenebb, ritkább kikelésében és gyengébb bokrosodásában mutatkozik, nem minden évben jelentkezik egyenlő mértékben. Megtörténhetik, hogy a körülmények kegvező összejátszása esetén nincs különösebb kifogásunk a [rézgálic ellen, viszont azonban ennek éppen az ellenkezője is bekövetkezhetik s különösen hűvös és száraz ősz esetén a rézgálicos buza nagyon gyengén és hiányosan fog kikelni. Különösen akkor tűnik szembe a rézgálicnak a káros hatása, ha a rézgálicos táblába egy-két vetőgépszélességben csávázatlan búzát vetünk el, ami kikelve már meszsziről jól látható lesz a táblán keresztülhuzódó erősebb zöldelő sáv formájában. A rézgálic csirabántó, a kezdeti fejlődésre gyakorolt káros hatásával van összefüggésben az a többek által (Günther, Friedl, Binder, Bartsch, Somorjay, a karcagi, fegyverneki és hajdudorogi földművesiskolák stb.) észlelt jelenség, hogy rézgálicos csávázás csökkentően hat a terméseredményre. Ezzel szemben vannak olyan kísérletek is (Dworak, Degen, Bittera, Tokaji stb.), amelyek kétségbevonják a rézgálic káros befolyását a csírázásra, következésképpen annak terméscsökkentő hatását is. Ha közelebbről szem ügyre vesszük a rézgálic terméscsökkentő hatását pro vagy kontra bizonyítani törekedő kisérleteket, megállapítható, hogy azok több oknál fogva (pl. igen kis parcellák terméseredményeinek átszámítása kat. holdra, megfelelő kontrollok hiánya, talajegyenlőtlenségre mutató eredmények, kellő számú ismétlés nélküli kísérletek) nem bírhatnak bizonyító erővel Csak éveken át folytatandó, kellő gondossággal beállított és véghezvitt kísérletek vannak hivatva a felvetett kérdésre feleletet adni. Végeredményben nagyjelentőségű kérdésről van itt szó, mert ha bebizonyosodik, hogy a rézgálicos csávázás, ha csak néhány százalékkal is, de csökkentően hat a termésre, ugy az évente sok milliót kitevő olyan károsodást jelent, amelyet minden különösebb költség nélkül el lehet kerülni, ha rézgálic helyett az emiitett csávázószerek kerülnek alkalmazásba. Mint a rézgálicos csávázással évtizedek óta foglalkozó szakembert kü önösebben érdekelt a rézgálic terméscsökkentő hatásának kérdése, miértis ezelőtt 6 évvel tervbe vettem annak a kísérleti tanulmányozását. Kísérleteim eredményéről az első rövid beszámolót kívánom e közleményben közreadni. A kisérleteket tiszántúli gazdaságokban (Debrecen—Kondoros, Debrecen—Pallag, Haláp, Nyíregyháza) végeztem (50—100 négyszögöles hosszúkás parcellákon, kat. holdanként 80 kg búzavetőmagot számítva, a vetőmag csávázása 1 és 2 százalékos rézgálicoldattal, illetve a kontrolié tiszta vízzel 10—15 perces kádcsávázással parcellánként történt és a teljesen kiszáradt vetőmag vettetett el) mindama általános követelmények pontos betartásával, amelyeket a szabadföldi kísérletek megbízhatósága megkövetel, különösen súlyt vetve a minél többszöri ismétlésekre. Összesen 5 kísérletsorozat (A—E) eredményeiről, külön-külön tüntetve fel mindendegyik parcella termését, számolok be a következő táblázatban. Ami a rézgálicos parcellák kikelését és fejlődését illeti, ugy valamennyi esetben lehetett kisebbnagyobb mértékben tapasztalni a rézgálic csirabántó hatását. <* N §2g -5, Szemtermés Szemterméscsökkenés középértékben O h O M • 5 •« 6 N — to — aj o "E w o « >,-<D 2 • a >o !H (0 t sxáz. rézgálic cal csávázva 2 száz. réagálic cal csávázva Kontrolt 1 százalékos rézgáliccal csávázva 2 számiékos rézgáliccal csáváivá W £ In Já c E S 55 K — £ Sí W -co Q. »> "5 > ke kg kg kg °/o kg % A 1—3 4-6 7-9 10-12 "C c N 03 >, 00 •o Z O in 1 o o 00 x' eri CM 2 25-15 24-40 24-61 24 50 24-26 22-38 25-41 2330 25-42 26-78 24 18 26-80 Bt-13 4-4 1-95 7-6 Középérték 24-66 2384 25.79 B 13-15 16—18 19-21 22—24 25—27 28—30 'E o N tfí re r s 1 o w» 00 CN X a> 2710 25-46 26-52 2910 27-65 29-48 26-81 25-16 2770 28 44 25-62 27-35 29-41 30-16 31-40 28-69 2816 30 51 72-17 7-3 2-87 9-6 Középérték 27-55 2685 29-72 C 31-33 34—36 37-39 40—42 <u g 8 M •<l> z 8 7 8 Ö co X 8 <3> 53-10 49-62 5112 54-06 4986 4930 50-60 50 89 53-84 51-36 49-50 5310 nincs — 1-79 3-4 Középérték 51-97 5016 51-95 D 43—45 46—48 49—51 A52—54 O N 0 & z o 00 1 o 00 OÍ X 51 o> -A 46-20 44-15 43-71 44-80 45-26 43 33 4501 44 22 47-60 46-82 47-26 4815 2-75 5-8 301 6-3 Középérték 44-71 44-45 4746 E 55-57 58-60 61—63 64-66 66-68 :0 N cn o o tr> 1 8 iri CM X oi co a> 28-51 26-42 29-11 26-30 27-74 2612 25-21 25 07 2610 2403 27-50 25-81 26 58 2811 28-59 nincs — 1-81 6-6 Középérték 27-62 2551 27-32 A táblázat adatai szerint az öt kisérletsorozatban szereplő összesen 10 rézgálicos sorozat közül 2 sorozatban (C és E sorozatban 1 százalékos rézgáliccal) a rézgálicos csávázásnak ; nem volt terméscsökkentő hatása, a többi 8 sorozatban ilyen hatás már mutatkozott, köztük 6 sorozatban olyan mértékben (5 8—9 6 százalék), ami különösebb figyelmet érdemel. Összehasonlítva az 1 és 2 százalékos rézgáliccal való csávázás hatását a terméseredményre, megállapítható, hogy a 2 százalékos rézgálicoldat általában erősebben hatott csökkentően. E kísérletekből, ha azok nem is döntik el a kérdést véglegesen, mindenesetre le lehet vonni azt a következtetést, hogy a rézgálicos buzacsávázás terméscsökkentő hatásának komoly alapja van és érdemes ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozni.*) Debrecen. +) A gyakorlati gabonatermesztés szempontjából az ideális üszögmentesitő csavázószertól megkívánható tulajdonságok : 1. a csávalének legyen határozott spóraöló (nem csírázást késleltető) hatása ; 2. semmiféle vonatkozásban ne befolyásolja károsítóan az elvelett búzát. A rézgáliccal végzett számos exakt összehason itó kísérlet — a cikkben említett adatok is — ezt a kettős követelményt nem igazolják. Ez a körülmény, valamint a forgalomban lévő kifogástalan csávázószereknek a teljes hatóképessége indította például a németországi hivatalos növényvédelmi Intézményeket is a rézgálicos csávázás mellőzésének közhírré tételére. Szerk. MOZI Az óriási sikerre való tekintettel prolongálták a Rasputin filmet Várakozáson felüli nagy sikert aratott a Városi Mozgóban a Rasputin film. Minden előadását telt ház nézte végig s a közönség a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott a pompásan megrendezett s kitűnően kiállított filmről. A színészek nagyszerű játéka és a cselekmény izgalmas fordulatai teljesen lekötik a nézők figyelmét. Már csak ma este kerül bemutatásra a Városi Moziban. S igy a mára hirdetett film „Mindkettőt szeretem..." csak egy napig, holnap kerül szinre.