Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 198-222. szám)

1934-09-29 / 221. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza, 1934. szeptember 29 j » (Trianon 15.) éltolja m, 2 21 ,468, * OBOfHOat JNIyíryidék Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-u. 1. Postatakarék! csekkssém 471S9. Telefon 77. * POLITIKÁI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2*50 P, Negyedévre 7*50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Magyar külpolitika — külföldi kombinációk Irta Straky Henrik Velünk szemben rosszin­dulatú, feketemáju külföldi sajtóorgánumok mostanában különös szeretettel foglal­koznak azzal, hogy a világ­politikafujabb alakulásaival kapcsolatban hogyan változ­tak a magyar külpolitika irányelvei. Feltett kérdé­seikre maguk felelnek vadul abszurd kombinációkkal. A rosszmájúság legerősebb nyi­lát talán az „Echo de Paris" cimü francia lap löveli fe­lénk. E lap hasábjain az ólombetűk mostanában azt hirdették, hogy perfektuálás előtt áll egy hazánk és a német birodalom között meg­kötendő titkos egyezmény, amelynek éle Olaszország ellen irányul. Eszerint Bu­dapest végleg szakitana az olasz barátsággal. A lap lehetetlen kombi­nációjának mintegy bizonyí­tékául világgá kürtölte azt is, hogy fővárosi lapjaink Mussolinira vonatkozó guny­karikaturákkal vannál tele. E tendenciózus hamisítások­kal szemben áll, hogy kül­politikánk szemernyit sem változott, nem is változha­tott az ujabb konstellációk kapcsán. Alapelv ma is bi­zonyára : olasz barátság és revízió. Tény, hogy a világháború előtt szövetségben élt a Monarchia Itáliával és ami­kor ezt a szövetséget apró­pénzre kellett volna válta­tanunk, cserben maradtunk. Ez nem kelthet bizalmatlan­ságot a „Vir Hungaricius"­ban, a ma uj magyarjában. Már az 1912. évi balkáni konfliktus idején nyiltan Ír­tak lapjaink arról, hogy az akkori talián hűség talmi ékszer. Azt a iszövetséget a levitézlett liberális Róma kö­tötte meg és a nemzetközi szociáldemokrata Olaszhon rúgta oldalba. Ma liberális, vagy szociál­Teljes részvétlenség mellett tárgyalja a tábla a Lengyel Antal ellen indított sajtópert Ma délelőtt 10 órakor kezdte tárgyalni a debreceni tábla dr. Nagy Kálmán tanácselnök elnök­lete alatt azt a sajtórágalmazási pert, amelyet dr. Bencs Kálmán Nyiregyháza megyei város pol­gármestere indított hivatalos fel­hatalmazás alapján Lengyel Antal újságíró ellen A tanács tagjai dr. Balogh István táblabíró elő­adó és Szép László táblabíró. A közvád képviselője dr. Eőry Kál­mán ügyész. Dr. Bencs Kálmán polgármes­ter a tárgyaláson nem jelent meg, mint a sértett képviselője dr. Tóth Aurél ügyvéd, ny. kúriai biró van jelen a tárgyaláson. Lengyel An­tal védelmét dr. Nánássy Imre látja el. A hallgatóság részére fenntar­tott padsorokban mindössze 2 — 3 újságíró jelent meg, de ezek is a tárgyalás megnyitása után nyom­ban elhagyták a tárgyaló termet, úgyhogy a közönség részéről semmiféle érdeklődés sem nyil­vánul meg a per iránt. Lengyel Antal személyi adatai­nak felvétele után dr. Balogh István előadó biró megkezdte a 45 oldalra terjedő sürü gépírás­sal irt ítéletnek és indokolásának ismertetesét. Az iratok ismertetése után az elnök maga elé szólította Lengyel Antalt. Az újságírói etika fontos­ságáról beszélt előtte s megkér­dezte tőle, hogy tudja-e azt, hogy más becsületébe nem szabad gá­zolni ? — Lengyel: Igen. — Elnök: Gondolkozott-e már az újságírói etika fontosságáról ? — Lengyel: Igen. — Hogyan lett magából újság­író? — Három évvel ezelőtt adtam magam erre a pályára. — Érez magában képességet erre ? — Igen. — Mi indította Önt arra, hogy ezt a cikket megirja? — A végzet akarta, hogy Silló eljöjjön hozzám s tudomásomra hozza, mit suttognak a városban. Restellem, hogy az ágy alá kel­lett bujtatni, de hát a cél szente­síti az eszközöket. — Mit gondol, sikerült magá­nak bizonyítani állításait ? — Azt hiszem, igen. Ezután a párbeszéd után Eőry Kálmán ügyész emelkedett szó­lásra s szigorú büntetést kért, mert súlyosan meg kell .büntetni azt, ha valaki alaptalanul bele­gázol egy város első emberének a becsületébe. Enyhítő körülmény­nek csupán azt kívánja beszá­míttatni, hogy Lengyel büntetlen előéletű s hogy közcélt vélt szol­gálni cikkével. Dr. Tóth Aurél Nyiregyháza közvéleményének alaptalan meg­zavarása s a megbántott polgármes­ternek szolgáltatandó elégtétela­dás céljából a bíróság igazságos ítéletét kéri. Ezután az elnök megkérdezte Nánássy Imre dr. védőt, hogy mennyi ideig óhajt beszélni. Ná­nássy Imre dr. kijelentette, hogy 3 órás lesz a beszéde. A védő megkezdte beszédének elmondá­sát. Lengyel-német-osztrák közele­déstől félnek a franciák Párisból jelentik. Az Echo De Paris a keleti egyezmény kérdé sével kapcsolatban azt irja, hogy a francia kormány eljuttatta jegy­zékét a lengyel kormányhoz. A A lengyel kormány erre a {jegy­zékre választ még nem adott. Lengyelország szükségesnek tartja, hogy Németország is csatlakoz­zék az egyezményhez. Lengyel­ország hajlandó a kérdést tanul­mányozni s a csehekkel is szo­sabb kapcsolatot létesíteni, azon­ban a lengyel kormány már eleve kijelentette, hogy Csehország ha­tárait a Dunamedencén nem haj landó biztosítani Magyarország ellen. A lengyel kormány álláspontja az, hogy ujabb szerződések fe­leslegesek, az eddigi kétoldalú szerződések teljesen elegendők a béke fenntartására. A francia lapok azt következ­tetik ebből, hogy Lengyelország Németország politikáját követi s végleg elfordult azoktól a nagy­demokrata Olaszország he­lyett mély erkölcsi alapokon felépült fasszista Róma fo­gott kezet nem a Monarchiá­val, hanem a csonka haza uj irányú magyar ember tí­pusával. A változott idők, változott olasz erkölcsi fel­fogásában és a mi megren­dithetetlen bizalmunk. A magyar lovagias nem­zet, 1914-ben sem illette gunykarikaturákkal az akkor hűtlenné vált szövetségesét, hogy tenné ezt ma. Ennek valótlanságáról a honi nyel­vünket nem tudó külföld is meggyőződést szerezhet, te­kintsen lapjainka bele. Ugy érezzük, hogy lova­giasságunk magasan áll az erkölcsi világrendben a gall gloár felett. hatalmaktól, amelyek a békeszer­ződések alkotásakor a többi uj államokkal együtt Lengyelországot is újból életre hívták. Papén Budapestre érkezett Papén volt német kancellár ma délben repőlőgépen a mátyásföldi repülőtérre érkezett. A repülőgép Berlinből indult s Papent Hirsch­bergben vette fel. Papén a repü­lőtérről autón a Dunapalotába haj­tatott, majd pár perces ott tartóz­kodás után eltávozott. Az újság­írók érdeklődésére azt a felvilá­gosítást adták a szállóban, hogy Papén vadászatra utazott. Papén látogatása magánjellegű. Mecsér András országgyűlési képviselő hivta meg vendégül. Mérgezett bonbonok az utcán A csehországi Gablonzban az utcákon elszórva sok staniolba csomagolt csokoládé ^bonbont ta­láltak a járókelők. A csokoládé­kat felszedték a földről s több polgári egyén és katona is evett belőlük. Akik a csokoládéból et­tek, súlyos mérgezést szenvedtek. Egy polgári egyén rövid idő alatt meghalt, négynek az állapota re­ménytelen. Több katona is a ha­lállal vívódik. A lakosságot hir­detmény utján figyelmeztették, hogy az elszórt csokoládéból ne egyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom