Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 147-172. szám)

1934-07-07 / 152. szám

(Trianon 15.) IQ34 julius hó 7. 3. oldal A tejet fogyasztás előtt felforraljuk s igy az esetleg benne lévő káros bak­tériumok elpusztulnak. A vajat nyersen fogyasztjuk, beszerzésénél te­hát ügyeljünk, hogy az megbízható és ismert üzemből származzék. Megjelent az első nyíregyházi prospektus Nincs lelkesebb természetbarát, honi föld szerető, mint a vérbeli turista. Ilyennek ismerjük Maurer Károlyt, a Nemzeti Bank ny. fő­nökét, aki annak idején megszer­vezte városunkban a Magyar Tu rista Egyesület Nyírségi Osztá­lyát és az ő lankadatlan turista agilitásának köszönhetjük, hogy Szabolcs a turisták társadalmának érdeklődése körébe jutott. Most újra tettekben nyilvánul meg Mau­rer Károly példás turista szelle­me, amikor a Nyirségi Osztály kiadta Nyíregyháza prospektusát. Az Idegenforgalmi Bizottság ke­zét Nyíregyházán sajnálatosan megköti az az érthetetlen határo­zat, amelyben kimondották, hogy itt nem adnak propagandára sem­mit. Legalább egyelőre nem. — Nincs is semmi hire annak, hogy Nyíregyháza rendezne valamit, vagy hogy jönnének ide valamer­ről az idegenek. Nincs pénze a városnak idegenforgalmi propa­gandára és nincs pénze prospek­tusra sem, holott azok a városok, amelyek várják a látogatókat, már jóideje elkészíttették prospektusu­kat. Ilyen városok például Mis­kolc, Debrecen, Eger, Sárospatak stb. Most ezen a nagy hiányon segít a néhány lapra terjedően is hasznos szolgálatot tevő füzet, amelyet Maurer Károty irt és szerkesztett. A füzet címlapján a Rerich Béla gyönyörű temető ka­puja látható és ennek a kapunak ivei alatt a Bessenyei szobor, a katolikus és református templom képe látható. A prospektus cím­lapján német nyelven ismerteti Maurer Károly néhány szóval Nyíregyháza adatait. A cimlap belső oldalán Nviregyháza és kör­nyékének jól áttekinthető turista­térképe van, amelyet Dienes Ist­ván műszaki tisztviselő rajzolt igen ügyesen, jó turista érzékkel. A prospektus röviden ismerteti Nyíregyháza látnivalóit, sőt a kör­nyék nevezetesebb látnivalóit is felsorolja. A szöveget képek élén­kítik, amelyek közül a Sóstóra vonatkozók még a régi állapotot mutatják, mert ujabb klisék még erről a vonzó helyről nin­csenek. Néhány helyes érzékkel megválasztott, az utasokat, láto­gatókat, turistákat érdeklő hirde­tés van a füzetben, amelyért el­ismerés illeti meg a Nyirségi Osztályt, elsősorban pedig Maurer Károly elnököt. — Szívbetegeknek és érel­meszesedésben szenvedők­nek reggel éhgyomorra egy fél pohár természetes „Ferenc Jó­zsef" keserűvíz —. a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű Qrfilést biztosit, a gyomor és a belek működését elősegíti s az emésztés renyheségét csakha­mar megszünteti. A burgonya-probléma megoldása R burgonya egységes értékesítésére vonatkozó javaslat megvalósítását kérik az érdekeit vár­megyék, az Országos Mezőgazdasági Kamara és az OMKE 21 budapesti burgonvakereskedők harca a közérdekű javaslat ellen * Megemlékeztünk arról, hogy a legutóbbi burgonya-értékesitési kampány folyamán előfordult szo­morú jelenségeken okulva a Sza­bolcsvármegyei Burgonyakereske­dők Egyesülete tervezetet dolgo­zott ki a burgonya értékesítés rendezésére és azt a Földmivelés­ügyi Miniszter Úrhoz felterjesz­tette. A tervezet megalkotója abból a tapasztalatból indult ki, hogy tel jesen hiábavaló a termelői árak megállapítása, ha a vidéki keres­kedők egyénenként állanak szem­ben a budapesti vevőkkel, mert az eladásnál oly nagy versenyt fej­tenek ki egymással szemben a vidéki kereskedők, hogy — ha­csak nem áll elő burgonyahiány — feltétlenül lekonkurálják egy­mást annyira, hogy aztán a ter­melőknek a megállapított áraknak csak bizonyos hányadát tudják megfizetni. Ezt a versenyt a bu­dapesti kereskedők szívesen lát­ják és teljes mértékben igyekez­nek is ezt saját előnyükre kihasz­nálni. A minisztériumhoz intézett fel­terjesztésében tehát azt kéri az egyesület, hogy juttassa a minisz­térium a vidéki kereskedőket abba a helyzetbe, hogy egységesen, az általuk Nyíregyházán felállítandó eladási iroda utján értékesíthessék a burgonyát, mert ezzel egyben abba a helyzetbe jutnának, hogy a minisztérium által megállapított árakat mindenkor megfizethetnék a gazdáknak. Ilyen egységes ela­dás esetén nem versenyezhetné­nek egymással a vidéki kereske­dők a burgonyatermelő gazdák kárára és ilyen egységes eladási szervezeten megtörne a budapesti kereskedők részéről esetleg meg­nyilvánuló az a tendencia, hogy a megállapított áraknál olcsóbban vásároljanak. Ez az eladási iroda kizárólag a megállapított árak alapján adná a burgonyát és igy az iroda tagjainak feltétlenül mód­jában volna a termelőknek meg­fizetni a minisztérium által előirt árakat. Az egyesület gondolt a fogyasz­tók érdekére is és ezért azt kérte, hogy azt a hasznot, amelyet a vidéki kereskedők eladási irodája felszámithat, állapítsa meg a mi­nisztérium. A szabolcsi kereskedők ezen javaslata — közérdekű voltánál fogva — tetszésre talált a sza­bolcsi, szatmári és zempléni bur gonyatermelő gazdák körében és szívesen látnák ennek megvalósí­tását. Dr. Mikecz Ödön főispán ur is magáévá tette az ismertetett ja­vaslatot és lelkesen támogatja azt. Zemplénvármegye alispánja fel­iratban kérte a földmivelésügyi minisztériumot a javaslat megva­lósítására. Streicher Andor szatmármegyei alispán értekezletre hivta egybe a szatmármegyei nagyobb terme­lőket a javaslat megvitatása cél­jából. Az értekezleten résztvett a burgonyakereskedők egyesületé­Hiányos MENTŐ­SZEKRÉNYEK kiegészítése legolcsóbban a KÖZPOTI DROGÉRIABAN Nyíregyháza, Zrinji Ilona­utca 7. szám. Telefon 237 nek képviselője is, aki az elnöklő alispán felhívására ismertette a javaslatot teljes részletességgel. Több hozzászólás után kimondta az'értekezlet, hogy a javaslatot alkalmasnak tartja a burgonya ér­tékesítési probléma megoldására és ezért ennek megvalósítása ér­dekében sürgős felirattal fordul Szatmárvármegye a földmivelés­ügyi minisztériumhoz. Az Országos Mezőgazdasági Kamara burgonyatermelési szak­osztálya is letárgyalta ezt a ja­vaslatot és e tárgyalás eredmé­nyeképen szintén kérte a minisz­tériumot arra, hogy e javaslat értelmében történjen a burgonya értékesítés rendezése. Ehhez az állásponthoz csatla­kozik az Országos Magyar Ke­reskedelmi Egyesület is, mert ki­Humenszky Testvérek Temetkezési Intézete (Volt Városi Temetkezési Intézet) Luther-utca 3. szám. Telefon 297 Elvállal temetések rendezését helyben és vidéken a legegyszerűbbtől a legfényesebb kivitelben. — Halottszállitás, exhumálás ugy helyben mint vi­déken. — Szolidan mérsékelt árak ! vánatosnak tart olyan érteimü rendezést, amely mellett a keres­kedők megfizethessék a kötelező­leg előirt árakat és ne következ­hessék be olyan állapot, ami a múltban hamis árigazolások gyár­tására vezetett. Az itt felsorolt nagytekintélyű fórumok álláspontjával a buda­pesti kereskedők szembehelyez­kednek. [Nagyon jól tudják ők, hogy csak egységes eladás utján tudja a vidéki kereskedelem pozí­cióját velük szemben tartani és hogy csak az egységes eladás megszervezése esetén volnának ők ténylegesen rákényszerithetők a megállapított árak feltétlen meg­fizetésére, ezért olyan félmegol­dásokat javasolnak a minisz­tériumnak, amelyek teljesen al­kalmatlanok arra, hogy az eddigi állapotokon — akár a legcse­kélyebb mértékben is — javít­sanak. Meg vagyunk azonban győződve arról, a földmivelésügyi minisz­ter ur a mult kampányban szer­zett tapasztalatok után nem fogja a burgonyatermelők széles réte­gének fontos érdekét a budapesti burgonyakereskedők egyoldalú üz­letpolitikája által sugalt javasla­tokra felépíteni, hanem az érde­kelt vármegyék és az Országos Mezőgazdasági Kamara által he­lyesnek talált javaslatot jogja a rendelkezés alapjául elfogadni, mert csak ezen javaslat szerinti radikális megoldás hozhat némi enyhülést a burgonya értékesítés terén. Jogi iránytű a Kúria hiteljogi döntéseiből Dr. Fuchs Lajos nyíregyházi gyakorló ügyvéd „Mozaikok a m. kir. Kúria hitel jogi gyakorlatából" cimen értékes kis füzetet adott ki, amely egyformán jó szolgálatot tesz mind a gyakorlati jogásznak, mind a jogkereső közönségnek. A kis könyv a kereskedelmijog, a váltójog, csőd, kényszeregyez­ség, munkajog és a tisztességte­len verseny köréből azokat a leg­szükségesebb gyakorlati eseteket és a birói döntések legeklatánsabb példáit közli, amelyek a gyakorlati életben valóságos utmutatásul szolgálnak. A kereskedelmi jog részében megismerkedünk többek között az üzletátruházás, a közkereseti és részvénytársaságok szükséges tud­nivalóival. A csőd és a kényszer­egyezségi eljárás gyakorlatban ki­alakult döntvényeivel. A köny­vecskét különösen az teszi érté­kessé, hogy nem száraz elvont jogi dolgokkal foglalkozik, hanem olyan eseteket sorol fel, amely példák még a laikus ember szá­mára is lehetővé teszik, hogy a mai gazdasági életben előforduló kérdéseket, illetőleg jogi problé­mákat megismerhesse. Külön fejezetben foglalkozik a munkajoggal és a kereskedők és iparosok számára ma már nélkü­lözhetetlen kérdéssel, a tisztesség­telen versennyel. Dr. Fuchs Lajos könyve mint hézagpótló értékes szolgálatot tesz és ezért érthető az az érdeklődés, amely a könyvecske iránt meg­nyilvánult. A szerző a könyvét el­juttatta Fabinyi Tihamér kereske­delemügyi miniszterhez is, aki

Next

/
Oldalképek
Tartalom