Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 147-172. szám)

1934-07-20 / 163. szám

JTnajior^ö^^J^^uHus^hó^^ YÍRYIDÉK 3 oldal Egy év és három hónapi börtönt kapott a nemrég kézrekernlt Kecskés Ferenc, aki 14 besurrant tolvajlást követett el Nyiregybázán A tőrvényszék szürieti tanácsa Horváth Dezső törvényszéki biró elnöklete alatt tegnap tárgyalta az utóbbi idők legveszedelmesebb besurranó tolvajának, Kecskés Ferencnek a bünügyét, akit . a rendőrség néhány héttel ezelőtt tett ártalmatlanná. Az előzetes letartóztatásban lévő Kecskés a ^tolvajlások nagy részét beismerte és elmondotta, hogy a tolvajlásokra sohasem készült előre. — Valami ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy kalandokba bocsájtkozzam. Éjjel csak ugy ötletszerűen bemásztam egy udvarba, ha a {kiszemelt hely nem volt alkalmas, addig másztam tovább a kerítéseken a szomszéd házakba, amig sikerült valahonnan lopnom. Volt olyan éjszaka, hogy 15 helyen is kísérleteztem, de egyetlen helyről sem sikerült „szajrét" hoznom. Kecskés valósággal réme volt Nyíregyházának. ^Beismerte, hogy az alábbi helyeken követett el tolvajlásokat: Stefáni Gyula|Szinház-utca, Masnyenyik Mihály Eötvös.utca, Zviebel Hermán Csillag-utca, Dr. Móré József Gimnázium-köz, Kvanduk öyuláné Sarkantyú-ulca, Szalontai György Sarkantyú-utca, Oltványi Ödön Viz-utca, Koczogh Józsefné Csillag-utca, Kállay Elek Sarkantyu-utca, Lichtmann Imre Körte-utca, Bige Bertalan Ószőllőutca, Franczel József Pacsirta utca, Bodnár Lajosné Pacsirta-utca, Orsinyi István Pacsirta-utcai lakásukról. A törvényszék Kecskés Ferencet Paksy István dr. kir. ügyész vádbeszéde után 15 rendbeli lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek a törvényszék és egy év és három hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. Epedő szerelmes levelek érkeznek Nyíregyházára Pindur Jánostól, a rejtélyes Don Qujote-tól Pindur János felől, budapesti megbízottunk utján, érdeklődtünk a Magyar Folyam és Tengerhajózási vállalatnál, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy ilyen nevű alkalmazottjuk nincs és nem is volt. Pindur János a rejtélyes „kapitány" nem éppen hóditó alakja most élénken él a felcsigázott emberek fantáziájában. Mit mesél egy hazaérkezett hadifogoly Oroszországról ? 19 év után itthon — Hz orosz pokol rémnapjai Szente Vargha Pál egy fehérkendős orosz asszonnyal és 3 gyerekkel érkezett haza Oroszországból. 1916 ban került fogságba. A Kaukázusban Dimitrovban került, ahol a falu legmódosabb gazdájának leányába szeretett bele, meg is esküdtek s boldogan éltek kis gazdaságukban addig, mig a szovjet 1922 ben kollektív gazdálkodásba; vonta őket is. Elkobozták a földeket, Sz. Varga Pálét is. Közmunkára kezdtek berendezkedni és akik nem [engedelmeskedtek, ütötték, verték őket. Ha ellenszegültek kivégezték kérhefetlenül. — A házamat meghagyták, a lovam tehenem után 10 holdat kaptam az állami földből de a termést bekellett fizetnem adóba. Nehéz volt-az életünk. A feleséÉrdekes ügyben folytat néhány nap óta a nyíregyházi rendőrség nyomozást. Napokkal ezelőtt egy rongyos külsejű férfi kószált az utcákon. Pindur Frigyes hajóskapitánynak adta ki magát és fantasztikus meséket mondott el. Többek között előadta hogy azért nyugdíjazták, mert Budapesten egy ízben ki akart menteni a Dunából egy öngyilkosjelöltet. A hidról levetette magát és hasfelrepedést kapott. Ilyen szervezettel nem lehetett többé hajóskapitány. Azóta koldulásból tartja fenn magát. Szombaton beállított egy nyíregyházi szabómesterhez azzal a megbízatással,, hogy egy ütött kopott zsakettet alakítson át neki hajóskapitányi egyenruhává. A szabónak gyanús volt az ismeretlen megrendelő kívánsága és azért jelentést tett a rendőrségen, elmondotta a történteket, hozzátéve még azt is, hogy azóta Pindur, a „hajóskapitány" nem jelentkezett. A rendőrség nyomban utána nézett a rejtélyes ember kilétének a megállapítására és kiderült, hogy Pindur János ugyan szerepel a bejelentőhivatal nyilvántartásában, de nem mint hajóskapitány, hanem mint asztalossegéd, A rejtélyes Don Qujote eltűnése óta is ad életjelt magáról, még pedig mint szerelmes Trou badur. Napról-napra más és más nyíregyházi szép leánynak küld, öt águ koronával ellátott névjegyen azonos szövegű levelet. A levélben ez áll: Kedves kisasszony! Az utcán láttam meg magát. Azóta üldöz szerelmével, nem birok szabadulni attól a gondolattól, hogy tatálkozzam magával. De sajnos ez nem lehetséges, mert Pestre szólít kötelességem. Arra kérem magát, hogy keressen fel Budapesten a Dunagőzhajózásinál, hogy egy kellemes sétahajózásnál partnerem legyen. Kezeit csókolja az, aki magát meglátta és megszerette. Pindur János hajós kapitány. — Cimem Budapest, Posterestante 72. A levelek címzett hölgyei előbb kíváncsisággal, majd amikor meghallották, hogy valósággal körleveleknek beillő nagy tömegben küldte széjjel a rejtélyes Don Jüan a leveleket boszankodni kezdtek azon és többen a rendőrségre szolgáltatták be a leveleket. Hogy Pindur Jánosnak mi volt a célja, a zsakettből készült hajóskapitányi egyenruhával, nem tudni. De nem tudni azt sem, hogy tulajdonképen szélhámos vagy eszelős ember beteges feltűnési vágyáról van-e szó, azt majd csak az eredményes nyomozás után lehet megállapítani. Diákoknak légalkalmasabb ajándék egy Kodak fényképezőgép P 8'40-ért Kapható a Központi Drogériában Nyíregyháza, Zrínyi Hona utca 7. sz. Telefon 237. gem szülei is koldusbotra jutottak, pedig a vörös uralom előtt tekintélyes gazdálkodók voltak a faluban, — A három utolsó évben már nem láttunk zsírt, kukoricából sült kenyeret ettünk s volt idő, amikor a kukoricacsutkából sült kenyeret is ettünk. 1933-ban szörnyű éhínség lépett fel. Az emberek ott haltak éhen, ahol összeestek. Kétezer létszámú falunkban, csak 800-an maradtunk életben. Rémhírek is félemlítették az embereket. Voltak szemtanuk, akik azt állították, hogy ártatlan gyermekeket lemészároltak. De az napirenden volt, hogy egy karéj kenyérért leütöttek embereket. A falukban állandó rablótámadást tartottak azok a gyerekek, akiknek szülei elpusztultak a nagy éhínségben. — 8 évig jártam a tálunktól 60-km.-re Sztarnopolba, hogy megkapjam az útlevelem, a magam és családom részére a hazautazásra. 16-szor tettem meg gyalog az utat, mig végre kezemben voltak a szükséges iratok s mi elindulhattunk haza! — Moszkvában az osztrák követnél jelentkeztem. Fogadószobályában egy magyar emberrel találkoztam Qyörffy Károly a neve. Ő is haza jön a napokban. Az osztrák követségen tudtam meg, hogy Magyarországot feldarabolták s a mai Magyarország tulajdonképpen csak az Alföld és a Dunántulból áll. Elmondja még Varga Pál, hogy a szovjet csak a kollektivgazdálkodásban résztvevőknek ad élelmezési utalványt, a bérelt földek művelőit sarcolják. Ha állami építkezés van, őket rendelik ki robotra s ütik, verik ezeket a szegény embereket. Pusztul a|falu lakossága, vannak olyan falvak is, ahol kiszöknek és kipusztulnak teljesen az emberek. A muzsikok nem bírják elviselni a vörösök önkényét |és gyakran fellázadnak ellenük. Ilyenkor alrendőrség megtizedeli a lakosságot s elrekvirál minden elvihetőt tőlük. Sz. Varga Pál gyermekeit magyar beszédre tanította, az orosz asszony is töri a magyar nyelvet, aki soha többé nem akar hazamenni Oroszpokolba... Amikor a Fiára szappangyár „nagy" nyereményeket osztogat... Néhány hónappal ezelőtt a Flóra szappangyár nagy versenyt hirdetett a fogyasztók közt, hogy az általa kiadott plakát minták közül melyiket tartja a közönség a legszebbeknek? Erre a versenyre felsoroltak nagyon sok ajándékcikket, amit ezzel a szavazással nyerni lehet. Hosszú várakozás után megjöttek az eredmények. Sokan nyertek. Tényleg meglepetést keltettek a nyeremények. Ugyanis szétosztottak 10 dekás ingyen csomagokban „Flóra" áztató szert a „nyerőknek." Bőkezű nyereményekkel kedveskedett a Flóra szappangyár, volt aki szappant is nyert, sokan bosszankodtak, sokan jót kacagtak. De mindannyian megegyeztek abban, hogy a legközelebbi plakátversenyén nem vesznek részt...