Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 122-146. szám)

1934-06-21 / 139. szám

Nyíregyháza, 1934. junius 21. aje ••/•• / •• Ara 10 fillér. (Trianon 15.) „ éttolya

m, l39 (386) 8Zá

m. LSlltOrtOK DOLCSI HlfiUP Iserkeutőiég és kiadóhivatal Bethlen-u. 1. r>f j vmvjr s i w i mr i n Előfizetés 1 hóra 2 50 P, Negyedévre 7*50 P •o«talakaréki csekkwám 47139. Teleion 77. * lULillttAl Mi ILAl % Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Halálra ítélte a miskolci tövényszék Gádor Béla terroristát Győzelem vagy halál A:; egri vár bástyájára Dobo kapitány koporsót és lándzsát tüzetett. A komor szimbólum világosan beszélt: inkább meghalunk, semhogy becstelenül megadjuk magunkat. Győzelem vagy halál — ez a magyar lélek alternatívája. A most megkezdődött bukaresti konferencián a vendéglátó ország: Románia külügyminisztere mondotta az e ső beszédet. Többek kőzött kijelentette, hogy inkább jöjjön a háború, mint a becstelen béke. Mi magyarok ritkán vagyunk abban a kellemes helyzetben, hogy Titulescu úrral egyetérthetnénk, de most teljes helyesléssel fogadjuk kijelentését. Óh, nem ami a háború kérdését illeti, mert mi háborút nem akarunk — erről tanúskodnak Gömbös Gyula miniszterelnökünk egymásután megismételt kijelentései Magyarország békeszeretetéről — hanem a becstelen békére vonatkozólag. El sem tudjuk képzelni, hogy abban az értelemben, ahogy Titulescu gondolja, miként merészel Románia becstelen békéről beszélni. Románia, miután a központi hatalmak hadseregei előtt meghódolt, a nagyantant győzelme következtében olyan óriási területekhez jutott, amelyekről a szorongattatás óráiban nyilván még álmodni sem mert. Az eredmény tekintetében Románia meg lehet elégedve s nincs joga becstelen békét emlegetni. A becstelen békét roi magyarok emlegethetjük, akiket Trianon porba tiport, akiktől elvette országunk kétharmadrészét és 12 millió honfitársunkat. A trianoni béke igenis becstelen béke volt és ami szempontunkból mindazok a békekötések becstelenek voltak, amelyek a mi bőrünkre juttattak országrészeket, gazdasági javakat és akaratuk ellenére elszakított lakósokat az utódállamoknak. A miskolci törvényszék több napon át tartó tárgyalás után ma délelőtt hirdette ki ítéletét GáborGroszberger Béla bűnügyében, akit az ügyészség hat rendbeli gyilkossággal vádolt. Gádor 1919 juliusában MezőA felsőház ülését ma délelőtt 10 órakor nyitotta meg az elnök. Gaál Vilmos, Purgly Emil és többek felszólalása után a miniszterelnök emelkedett szólásra. Engedelmet kért arra, hogy mielőtt az elhangzott felszólalásokra részletesen is válaszolna, előbb általános jelentőségű kijelentéseket tegyen. Reámutatott arra, högy a nemzetközi politikában, különösen a nagy kérdésekben, semmiféle változás sem történt. Kísérleteket tettek ugyan a nagy kérdések megoldására, de azon az uton haladva, amelyen ma jáinaka nemzetközi politikai élet vezetői, a békéhez nem lehet eljutni. Nincs megoldva a leszerelés, nincs megoldva a gazdasági válcsát és Tiszakeszi között hat ellenforradalmárt kegyetlen kínzások között kivégeztetett. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Gádort a terhére rótt bűncselekmények elkövetésében s ezért kötéláltali halálra ítélte. ság kérdése és ami minket magyarokat elsősorban érdekel, nem történt semmiféle lépés sem a világbéke megóvása érdekében. Hiányzik a nemzetközi tárgyalásokból az őszinteség. Azt hiszem, hogy ezek a nagy kérdések megoldhatók volnának, ha a meddő konferenciázások helyett egyszer az államok vezetői asztalhoz ülnének s őszintén elmondanák véleményüket. Sokszor esik arról szó, hogy a háború veszélyét ki kellene küszöbölni. Magam nem egyszer kijelentettem, hogy Magyarország szándékai békések s mi őszintén kivánjuk a békét, mi azonban nem állunk kötélnek a szólamok hallatára, mert nagyon jól tudjuk, hogy a kisantant célja nem más, mint Magyarországnak gazdasági uton való térdrekényszeritése. Ök a békét ilyen alakban akarják keresztül vinni. (Ugy van I) Világosan látom, hogy a magyar közvé'emény is velem egy véleményen van, amikor azt hangsúlyozzuk, hogy ki kell várni azt az időt, amely javunkra fog dolgozni. A miniszterelnök ezután a vita során elhangzott egyes felszólalásokra válaszolt. Rejtélyes merénylet történt a kecskeméti határban Kecskeméti jelentés szerint a város határában levő egyik tanyán holtan találták Micsinai Antalnét, férjének nyaka pedig nem életveszélyesen át volt vágva. Micsinai kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy a felesége beretvával elvágta a nyakát s mig eszméletlenül feküdt, az asszony felakasztotta magát. Ennek a vallomásnak azonban ellentmond az, hogy a Micsinai nyakán levő vágás nem mély s nagyon valószinti, hogy Micsinai akasztotta fel a feleségét s azután a beretvával önmaga tett kisebb vágást a nyakán. Valószínűvé teszi ezt a feltevést a házaspár életmódja is. Az asszony 20 évvel volt idősebb férjénél s az utóbbi időben napirenden volt közöttük az összezördülés. Lyonban nagy tüntetés volt Lyonban a kommunisták és szocialisták megtámadták a hazafias párt gyűlésén résztvevőket s a zavargás rövid idő alatt átterjedt az utcára is. Mindkét oldalon fegyvert is használtak, majd a rendőrség is beleavatkozott a harcba. A zavargás során 15 ember szenvedett sérülést. A rendet csak a késő éjszakai órákban sikerült helyreállítani. Bz olasz akadémisták Gömbösnél A miniszterelnök ma délelőtt fogadta az olasz akadémisták 30 tagu küldöttségét. A fogadáson az akadémistákat vezető olasz tisztek és magyar tisztek vettek részt. A fogadás a miniszterelnökségi dolgozószoba mellett levő fogadószobában történt. A miniszterelnök egyenként is hosszasan elbeszélgetett az ölasz tisztjelöltekkel. Időjárás Élénk nyugati szél, nyugatról terjeszkedő borulat, több helyen eső vagy zivatar várható, a Dunántúlon a hőmérséklet lassan süllyed, keleten még tart a meleg. II Dréhr-iigy tárgyalása Dréhr Imre ügyének mai tárgyalási napján az úgynevezett menekültügyi segélyekkel kapcsolatos vádakkal foglalkozott a bíróság. Az ügyész vádja szerint Dréhr folytatólagosan 3610 pengőt utalt ki jogtalanul a menekültügyi segély terhére. Ezeket a segélyeket Vass János adósságának rendezésére fordította. Dréhr kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Az alappal Vass József tendelkezett, a kiutalásokat pedig Hankó végezte. Állítja, hogy Hankó olyan esetekben, amikor megtudta, hogy ő valakinek pénzt fizetett ki, az illetővei külön nyugtát is iratot alá s az összeget azután a menekültügyi segélyből felvette s a maga céljaira használta fel. A nyugtákat azután vagy Vass Józseffel, vagy vele láttamoztatta s a miniszter a nyugtákat ellátta kézjegyével, anélkül, hogy elolvasta volna, Tagadja, hogy saját elhatározásából, vagy a miniszter utasítására segélyeket osztott volna. Az elnök ezután 52 aktát olvastat fel, amelyekből kiderül, hogy azok közül, akik a kimutatásban szerepelnek, mint segélyezettek, sokan fel sem találhatók, mások pedig tagadják, hogy segélyt kaptak volna, vagy ha kaptak, annak összege jóval kisebb volt, mint amennyit az iratok között levő nyugták feltüntetnek. Dréhr kijelenti, hogy maga is nyomozott ebben az ügyben s 18 esetben sikerült megállapítani, hogy tényleg kaptak segélyt. A tanúkihallgatások során Szabó Imre pénzügyi tanácsos vallja, hogy Vass József 1928-ban felszólította, hogy bátyjának, Vass Jánosnak pénzügyi zavarait rendezze. Hankó 1000 pengőt adott át első ízben erre a célra, majd későbbi segélyekkel összesen 4960 pengőt fizetett ki. Dr. Klaus György arról tett vallomást, hogy Vass János adósságainak rendezésére a miniszter utasítására 6200 pengőt fizetett ki. Az elnök ezután bemutat ezzel kapcsolatosan egy levelet, amelyről megállapítható, hogy a dátumot és szövegét meghamisították. II miniszterelnök nagy beszédet mondott a felsőház mai ülésen