Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 98-121. szám)

1934-05-01 / 98. szám

1934. május hó 1 j

frlffiOlCSIHIBL

lP 3. oldal f\ jó magyar reális ítélet vezet ki a gazdasági élei problémáinak káoszából Heller Farkas dr. előadása a Bessenvei Körben Szombaton délután 6 órakor Nyíregyháza közgazdasági kérdések iránt érdeklődő, igen számottevő közönségének jelenlétében rendkívül érdekes, a közgazdasági tudomány kutatásainak eredményeit a komoly tudomány színvonalán feltáró előadást tartott Heller Farkas dr. műegyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság társelnöke, a Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Magyar Közgazdasági Szemle európai hirti szerkesztője. Az előadót Bessenyei Kör nevében Éber Antal dr. üdvözölte szellemes megnyitóbeszéd keretében, amelyben rámutatott Heller Farkas tudományos munkásságának Európaszerte ismert jelentőségére. Éber dr., akinek nem kij része van abban, hogy az uj középiskolai tanterv helyet ad a közgazdaságtannak, kifejezésre juttatta, megnyugtató, hogy a szükséges közgazdasági tankönyv megírására Heller Farkas dr-t kérik fel. Az éljenzéssel fogadott megnyitó után Heller Farkas dr. a tudós szerénységével köszönte meg a meleg üdvözlést, majd megkezdte nagyszabású előadását~az utópiákról és realitásokról, amelyek a gazdasági életben jelentkeznek. Heller Farkas dr. rámutatott, hogy a gazdasági válság sokkal bonyolultabb és sokoldalúbb, mint hinnők s mélyreható okai vannak. Sokan eleinte csak a konjunktura hullámzását látták benne s csak lassan tört utat magának a megállapítás, hogy nem tisztán gazdasági válsággal állunk szemben, hanem szellemi válsággal is, amely kételyeivel a mélységekig hatol és a megoldást megnehezíti. A nagy eszmeharc két egymást látszólag kizáró princípiuma az individualizmus és az univerzálizmus. Mintha ami volt, azzal szemben az emberek elvesztették volna bizalmukat és mintha a régi azért volna rosz, mert régi s az uj azért jó, mert uj. A kornak eme érzésbeli beállítottságához inkább a politikusnak vagya moralistának van köze, Az individualizmus és az univerzálizmus kritikai vizsgálatával azonban a közgazdasági tudomány ís foglalkozik. A kettő között lévő ellentét kiengesztelhetetlennek látszik, de ha konkrétebben nézzük a két irányt, azt látjuk, hogy harcuk meddő szélmalomharc, amiből pedig van éppen elég. A gyakorlatban az ellentét nem is olyan éles, mint az elvi magaslaton vizsgáló előtt látszik. Gyakorlatilag véve azt látjuk, hogy az individializmus nem ejti el teljesen a közösség gondolatát, az univerzálizmus pedig nem kívánja az egyén elnyomását. A liberalizmus sohasem állította azt, hogy a közösséget ne vegyük figyelembe, hogy az államnak ne legyen szerepe a gazdasági élet irányításában, csupán letompította a beavatkozást. Egyik irány sem lehet szélsőséges, a két elvet nem szabad kiélezni, mert aki ezt teszi, az előtt a két felfogás közötti harc valóban kiengesztelhetetlennek látszik, holott a harc távolról sem olyan éles a gyakorlati kihatásaiban. Végeredményben az egyéni és társadalmi szempontok összeegyeztetéséről van szó. Ezt a történelem is igazolja. Heller Farkas dr. ezutá í rend kívül érdekes, szinte izgalmas közgazdasági történeti szemléletben mutatta ki a polgári és proletár materializmus éles összeütközését, ádáz harcát, a szociálizmus megvalósításának tarthatatlanságát, majd a gazdasági liberalizmusba vetett hit megrendetését. A gazdasági liberalizmusnak nemcsak a szociálizmus ártott, hanem nem volt ez lassankint ínyére a kartell-közösség és főleg a városkérdésekben az állami intervencionálizmus felé hajló nagyipari és agrárkapitalizmusnak sem. A liberalizmus presztízse ezekr ben a körökben lejárt, a gazdasági liberalizmus elvesztette vonzó erejét. Nyilvánvaló, hogy a történelmi fejlődés folyamatában uj eiők csíráznak és olyan emberek akik akik a liberalizmust a gazdasági igazságok netovábbjának tartották, most a kollektivizmus, az intervencionálizmus szükségességét hangoztatják. Az előálló elméleti rendszerek, a kommunizmus, az irányított termelés, vagyis a tervgazdálkodás és a korporativ, a rendi, testületi gazdaság irányainak közös plattformja a liberalizmus elvetése. Heller Farkas dr. éles elmével, a tudós pártatlanságával vizsgálta ezután a kommunismust, a tervgazdálkodás racionaiizmusát, végül a nacionalista testületi gazdálkodást. Mindenütt kimutatta a tudomány fényében jól látható s aggasztó hátrányokat. A kommunizmus oroszországi csődjére utalva, ezzel a rendszerrel könnyen végzett, a tervgazdálkodáshoz, amely szerinte közel áll a szocializmushoz,' azt az ellenvetést fűzte főként, hogy nem jelenti-e ez az irány az egyéni felelősség leszállítását s nem lassitja-e vájjon a gazdasági haladás menetét. Elismerte azonban, a tervgazdálkodásnak egyesek előnyére irják, hogy a gazdasági életet konjuktúra mentessé teszi. Itt sem halgatta el azonban megjegyzését, hogy a mozgás az élet. Á testület korporációs gazdaság az összességi gondolatot ideális, szinte misztikus célnak tartja, Ma hétfőtől csütörtökig Csodaváró lelkek (Az örök rejtély) Főszerepekben: Dorothea Wieck, HerthaThiele Ezt a csodafilmet a milanói kiállításon nagy aranyéremmel [tüntették ki. Előadások 5, 7, 9 órakor. amelynek eléréséhez eszköz a testületi gazdálkodás. Előnye, hogy az erőket önmagából a társadalomból termeli ki s megvan benne a. szakszerűség. Félő azonban, hogy a korporáció csoportjai közötti ellentétek nem egyeztethetők üssze az ideálokkal, érdekösszeütközéaek lesznek, Heller Farkas dr. a különböző irányok kritikája után hangoztatta, hogy bizonyos körülmények között és bizonyos mértékig megengedhető az állami intervenció, de nem szabad, hogy túlságos messze menjen és elnyomja az önműködő erőket. A piac bizonyos hogy az önzés alapján kapcsolja be az egyént a ;'gazdasági életbe, de ne felejtsük, hogy nemcsak a gazdasági térén, hanem mással is mellőzhetetlen az önzés, ami van, volt és lesz, csak az a fő, hogy feszítőerejét a köz javára állítsuk be. Az az önérdek (a helyes, ami nemcsak a pillanatnyi, előnyt, hanem a jövőt is nézi. Előadását azzal fejezte be, hogy a gazdasági életben az erők maximumával kell járulnunk az öszszesség érdekének szolgálatához és át kell éreznünk az egyéni felelősséget. A felmerülő uj ideákat a gyakorlati kivihetőség higgadt, józan szűrőjén kell leszürnünk. Ez a higgadtság, ez a jó magyar reális itélet vezet ki bennünket a gazdasági eszmeharcok útvesztőjéből. A nagy figyelemmel hallgatott előadás után Mikecz Ödön dr. főispán, a Bessenyei Kör elnöke mondott nagyhatású záróbeszédet. Ez az előadás — mondotta a főispán — magvetés volt, ajtónyiTisztelt vidéki vevőimhez! Nemcsak Budapesten, de az egész országban is tudja mindenki, hogy Neumann férfi-, női- és gyermekruhái, valamint férfi divatcikkei a legjobbak, ízlésben utolérhetetlenek és minőségükben teljesen megbizhktók. Ha a Nemzetközi Vásár alkalmából Budapesre jön, keressen fel bennünket. Ez az Ön érdeke is. Neumann M. m. kir. udv. és kam. szállító Budapest, Muzeum-kőrút 1. tás a jövendőt láttató perspektívák fele. Ma a maga kis gazdaságának ügyes-bajos dolgait mindenki komplikáltnak tartja, de a közgazdasági kérdésekhez minden alapos tudás nélkül hozzászól. Ezért nélkülözhetetlen az olyan tájékoztató, eszmében és megláttatásokban gazdag előadások, mint Heller Farkas dr.-é, akinek a Bessenyei Kör nevében hálás köszönetet mond. A hallgatóság ünneplő tapssal köszöntötte a kitűnő tudóst, akinek tiszteletére a Bessenyei Kör | társas vacsorát adott a Koronában. Néverí János dr. a pályaválasztásról tartott előadást a kir. kat. gimnázium szülői értekezletén Pénteken délután 5 órakor nagy érdeklődést kelő szülői értekezlet volt a kir. kat. gimnáziumban. Az értekezleten, amelynek előadói részén, igen helyesen, jelen voltak az iskola VIII. o. tanulói is, Néveri János dr. igazgató minden részletében megszívlelendő, az egyén érdekei felett a köz, a társadalom, a nemzet sorsproblémáit szem előtt tartó előadásban tájékoztatta a szülőket és az ifjúságot a szellemi túltermelés adatairól. Előadásában rámutatott a világháború után előállott válság ellentmondására, majd ismertette a túltermelés kulturális, [politikai, gazdasági és szociális következményeit, a - pályaválasztás fontosságát, az itt mutatkozó hibákat, a tájékozatlanságot és a határozatlanságot, végül felsorolta "a túltermelés okait. ^Jéveri dr. Petkó Szandtner [Pál dr. tanulmányai alapján bizonyító erejű statisztikai adatokat tárt fel és fejtegetéseit a következőkben rezümálta : A pályaválasztás ma határozatlan, nem áll a hivatás etikai magaslatán. Az ifjú nem mérlegeli tehetségét, főként az utilitarisztikus szempont vezeti, nem tartja szem előtt azt az elvet, hogy a több képesség többre kötelez, a kevesebb képesség kevesebbre jogosít. A szülőknek is, az ifjúságnak is arra kell törekednie, hogy a pályaválasztásnál a lehetőség legyen a döntő s tudnia kell, hogy ez nemcsak az egyénnek, hanem a köznek is érdeke. Az előadáshoz Simon György nyirbaktai gőr. kat. lelkész szólalt fel. Meggyőzően hirdette, hogy az ifjúság elhelyezkedésénél mutatkozó nehézségeket a keresztény szociális érzésnek és erkölcsi felfogásnak a közéletbe való vitelével el lehetne hárítani, majd meleghangú köszönetet mondott Néveri János dr. igazgatónak, aki az ifjúság iránt érzett szeretettől és jóságtól áthatottan kiváló munkát végzett előadásával. Az értekezlet után a kir. kat. gimnázium tanárai szives készséggel adtak felvllágisitást az érdeklődő szülőknek. Ne adja lel pnoeiesét mig cégünktől árajánlatot kér!! nem Merkúr-nyomda Bercsényi-u. 3