Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-12 / 82. szám

A ra 10 fillér. Nyíregyháza, 1H34. április 12. ^ II. évfolyam, 82 (329) szám. ZRBOICSI HIRIflP ^serkeBztőség és kiadóhivatal Betülen-u. 1. 'ostatakarékl csekkszára 47139. Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2*50 P, Negyedévre 7-50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény k ünnepeit Miiofcay (Dr. K. I.) politikai tege­zekben ma bennmaradtak az ijjvesszők. Az irott gondolat egyik elsősorbeli reprezen­tálójának ünneplik odafenn huszonötéves munkásságát. A magyar sorsközösség je­gyében és a tiszta harmó­nia szárnyai alatt. A kor­mány nevében Hóman Bá­lint miniszter fogja méltatni az ellenzéki Milotay Istvánt, aki a maga szellemi teljesít­ményeivel mindig nirót, tar­talmat és erkölcsi erőket adott a magyar életérté­kekhez. Mi itt magunkénak vall­juk, mert itt született. Innen vitte útra a nagy Bessenyei kezdeményező lelkének egy szikráját, amit szent mara­dékként a homok még meg­hagyott. Ha életvonala itt állott volna meg, talán ő is el volna temetve. A homok­kal kegyetlen a viaskodás. Bevágja porát a nyitott sze­mekbe s végül egy puha sirral kiengesztel .. . A mi Milotaynk energiáit mindig az úttörő és a kez­deményező lélekkel állította muokavonalba. Amikor he­tilapját az „Uj Nemzedéket" megalapítja, a nemzeti gon­dolatú sajtónak szinte uj típusát teremti meg. Uj lélekkel, uj meglátásokkal és uj elmélyedéssel. Virágo­kat hoz ki az anyaföldből, a rögöt bepázsitozza, de ezt az élethirdetést bezuzma­rázza a magyar sorsokon való keserű tépelődés, a problémákba való kemény betekintés. Származásánál fogva az ősötvözetü tradí­ciók embere, de az ócska falak időverte réseire soha­sem futtatja rá a jóleső ha­zugságok folyondorját. A térbeni kibontakozás lehe­tőségeit keresi a magyar szellemi erő számára. El­merül a tejút nézésén s nem érdeklik az árok olda­lon csillogó szentjánosbo­garak. Alkotóképessége még erő­teljesebben kibontakozik má­A szovjet lovaskatonái sortüzet adtak a feltá­madást ünneplőkre Bukarestből jelentik : A kisenevi parttal szemben lakók megiigyel­ték, hogy az orosz lakosság kö­zül többen a folyó parton gyü lekezve meg akarták ünnepelni a húsvéti feltámadást. Az ünneplő­ket lovaskatonák rohanták meg, majd, amikor hanyathomlok me­nekülni kezdtek, sortüzet adtak rájok. A hithüségnek több száz nő, gyermek és férfi esett áldo­zatul. R sajóvámosi plébános gyilkosai a Vádlottak padján Miskolcról jelentik: A törvény­szék ma kezdte meg Kertész Pál és Répási József bűnügyének tár­gyalását, akik ellen az a vád, hogy ők ölték meg és ők rabol­ták ki Seliga Mihály sajóvámosi plébánost. A tárgyaláson az elnök kérdésére Kertész kijelentette, hogy semmi köze a gyilkossághoz. A rendőrségen és a vizsgáló­bíró előtt azért tett beismerő val­lomást, mert felt a veréstől. Ré­pási József azonban beismerte a gyilkosságot és izgalmas szembe­sítés közben szemébe mondta Kertésznek, hogy együtt ölték meg a plébánost. Az oláh összeesküvők a trón­örököst is megakarták gyilkolni Londonból jelentik. A román kormány megnyugtató nyilatko­zatát senki sem veszi komolyan. Kerülő uton jött megbízható érte­sítések szerint az oláhság a fo­radalmakat megelőző idők lázas izgalmával várja az események kirobbanását. A Lupescu asszony és a királyi család meggyilkolá­sának egész terve nyilvánosságra került. Nemcsak Károly királyt, hanem a trónörököst is megakar­ták ölni és igy ki akarták irtani az egész királyi családot, hogy kikiáltsák a katonai diktatúrát, amelynek élére Prekup ezredes került volna. A letartóztatások egyre ujabb meglepetésekkel rémitik a lakos­ságot. Óriási izgalmat keltett az a hir, hogy letartóztatták a hon­védelmi minisztériumban a hadi­anyag felügyeletével megbízott elő­kelő tábornokot, továbbá az egyik tüzérezred parancsnokát és egy tüzérszázadost ís. Tudja mindenki, hogy Romániában megrendültek az államot fenntartó oszlopok, kétségessé vált a jogrend, a sze mélyi és közbiztonság és a kö­zeli katasztrófa sötét sejtelme ne­hezedik a lelkekre. Kifosztották a Rákó­cziánum kápolnáját Budapestről jelentik: A Rákó­cziánum takarító személyzete ma reggel nagy megdöbbenéssel vette észre, hogy az intézetben az éjjel betörők jártak, akik feltörték a kápolnát, ellopták a kegyszereket és kifosztották a perselyeket. Belgák családi drámája Párisban Párísból jelentik. Egy 65 éves belga férfi a nyílt utcán megölte egyik honfitársát. A gyilkos, akit letartóztattak, elmondta, hogy ál­dozata az ő veje, aki nyolc év előtt az antwerpeni törvényszék előtt agyonlőtte elváltán élő fe­leségét, majd a büntetés kitöltése után Parisba ment. Ő elhatároz­ta, hogy leánya haláláért és szen­vedéseiért, amelyeknek veje volt az oka, halálos bosszút áll s ezt a bosszút most végre is hajtotta. Borzalmas vérfürdő egy trencséni faluban A trencsénvármegyei Puho fa­luban Cserta Vendel gazdalegény borzalmas vérfürdőt rendezett. Az örjöngő fiatalember megölte ap­ját, anyját, öccsét és öccsének menyasszonyát, aki pedig térden­állva könyörgött kegyelemért. A gyilkos a vérengzés után eltűnt. A csendőrök Cserta Vendel nyo­mára akadtak, mire a gyilkos erős tűzharcba keveredett velük. Végül is sikerült a bestiális embert ár­talmatlanná tenni. Öngyilkos házaspár Fodor Pál 45 éves budapesti, Budafoki-úti lakos, bútorgyáros és felesége megmérgezték magu­kat. Az asszony meghalt, a férfit a Rókusba szállították. Az ön­gyilkosok hátrahagyott levelükben közlik, hogy saját elhatározásuk­ból mentek a halálba és tettüket ez anyagi romlás következtében előállott idegroppanás okozta. Időjárás Északi, északnyugati szél vár­ható, helyenként záporesővel. Az éjjeli talajmenti fagyok nem lehe­tetlenek, de csak kisméretekben jelentkeznek. sik lapjának a „Magyar­ságnak" életrehivásában. — Nem a hirdetések erdejével teszi azt életképessé és ve­zető tényezővé, hanem ki­építi a szellem választékos­ságával. Nála 'szinte kegyet­lenül hetedrangu a sajtó­ekonomia. A ' magyarság nagy hivatásában vetett hite s a magyar visszaszoritott­ságon érzett keserűsége meg­irtóztatja minden látvány­hazafiságtól, távoltartja on­nan, ahol a fertálylángészt vagy keskenyvágásu zseni­ket ünnepelnek. Épen ugy kényes a kereszténységére is. Még tisztes közelségbe sem akar kerülni a laci­konyhákkal s a magyar orchesterben sohasem mél­tatta a nagydobok püffögé­sét. Ezek adják meg Milotay István közéleti ertékének azt a zománcot, amely szemünk elé a legmagyarabb és leg­tisztább csillogás vetődik. Ezeknek elismerését jelenti sajtómunkásságának huszon­ötéves ünneplése. Megér­demli, hogy egyéniségénél a politikai útelágazások ma találkozzanak s minden tem­pókülömbség át legyen hi­dalva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom