Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-27 / 95. szám

/ 1934. április hó 27 síMciiiy? 3 oldal Impozáns részvét mellett temettek el Budapesten Garay Kálmán dr.-t Kedden délután temették Buda pesten a Farkasréti temető ha­lottasházából Garay Kálmán dr.-t, Nyíregyháza volt pénzügyi tanács­nokát, a Magyar Golfclub igaz­gatóját impozáns részvét mellett. A koporsó szenfedőjét nyíri virá­gok, a hőn szeretett otthon ta vaszi üzeneteként ^ráboruló szír rnok borították. A ravatalon középen a család koszorúját, két oldalt a belga kö­vet, továbbá az angol kir. követ­ség személyzetének hatalmas két tulipánkoszoruját helyezték. A Golf Club elnökségének sárga-kék szalagos koszorúját a club el­nöke, Baumgarten Nándor kir. kormányfőtanaesos helyezte el, aki a clubtársak előkelő küldöttsé­gét vezette e felejthetetlen barát temetésére. Koszorút helyez el Rakovszky István, a Golf Club munkásainak küldöttsége. Ezek a munkások egytől-egyig sirlak a megértő, jó ember, a nemesszivü munkaadó temetésén, rajongásig szerették Garay Kálmán dr.-t. A clubtársak és barátok nevé ben Aubin László dr. ügyvéd mondott megható búcsúbeszédet, amelyben méltatta az elhunyt ne­mes egyéniségének értékeit. Sok virágot, huszonnyolc koszorút ka­pott bucsuzóul Garay Ká'mán dr., akinek elhunytát itt, szűkebb ha­zájában is megsiratták, azok, akik ismerték és szerették s akiknek fáj korai elmúlása. A pataki diákok vasárnapi matinéján* k műsora A sárospataki ref. gimnázium 90 diákja érkezik városunkba va­sárnap délelőtt háromnegyed 10 órakor a Bessenyei-téri kisállo­másra. A diákok és kísérőik fo­gadása és elszállásolása után 11 órai kezdettel az ev. Kossuth­reálgimnázium dísztermében ma­tiné lesz a következő műsorral: 1. Igazgatók üdvözlő szavai. 2. Brahms : Magyar tánc No 5. Előadja a „Collegiumi zenekar." 3. Bartalis János: De különben csend van. Szavalja Salacz Eva VIII. o. t. 4. Gaál Ferenc ; Magyar áb­ránd. Zongorán előadja Rácz Jenő V. o. t. 5. A pataki diák. Irta és fel­olvassa Kádas Miklós VII. o. t. 6. Kodály: Villő. Előadja a „Gimnáziumi gyermekkar." 7. Kodály : Intermezzo a Háry Jánosból. Előadja a Collegiumi zenekar. 8. Verseiből felolvas Mészöly Dezső VI. o. t. 9. Hubay: Csárdásjelenet. He­gedűn előadja Szabó Ernő tanár. Zongorán kiséri Szabó Ernőné. 10. Orosz tánc. Előadják Salacz Eva VIII., Salacz Judith VII. o. tanulók. 11. Lehár: Magyar induló. Elő­adja a Collegiumi zenekar. A matiné műsora 50 fillérért kapható a diszterem ajtajánál. NÉVJEGYEKET olcsó árban ké­szit a MERKUR-NYOMDA. Május 6-án vendégszerepel a Bessenyei Kör Kísvárdán Régi törekvése a Bessenyei Kör­nek, hogy hivatásának betöltése céljából kiszáll a vármegye főbb helyein, ahol fogékony szivre, meg értő lélekre talál a Bessenyei­eszme. Az első il/en vendégszereplés május 6-án lesz Kisvárdán. A Bessenyei Kör programmja a kö vetkező lesz: Mikecz Ödön dr. főispán el­nök megnyitja a műsoros estet, majd Borbély Sándor dr. kisvárdai főszolgabíró, a Bessenyei Kör régi lelkes és munkás tagja vá­laszol a megnyitóbeszédre. Szo­hor Pál ügyvezető alélnék elő­adást tart a Szabolcsi Szemle cél­kitűzéseiről. Margócsy Emiiné novellát mutat be. Siposné György Margit zongorázik, Gáspár Mar­git dr. M. Juhász Margit, Keéky István dr., Kelen László, Fiák András, T. Stima Ilona, jAradvári Béla, Kovács Lajos és mások verseiből mutat be egy két szá­mot. Keéky István dr. humoros elbeszélést olvas fel. A Bessenyei Kör műsoros est­jét nagy érdeklődéssel várja egész Kisvárda társadalma. SzaboksVármegye céltudos pénzügyi politikája és messzemenő takarékossága teljes rendet teremtett a vármegye pénzügyi helyzetében Szabolcsvármegye, mint meg­annyi közület az elkerülhetetlenül szükségessé vált beruházások után, a kölcsönmüveietekre kényszerült közületek és magánosok sorsára jutott, amikor kitört a gazdasági válság, lecsökkentek a be­vételek és végpusztulással fenye­nyegettek a magas kamatterhek. Virányi Sándor alispán a vár­megyei törvényhozás vezetését ép­pen akkor vette át, amikor a leg­kritikusabb volt a válság okozta anyagi megtorpanás. Az alispán egy viharral támadott hajó elszánt kormányosaként acélos erővel ra gadta meg a megye vezetésének kormánykerekét és céltudatos pénz­ügyi politikával, mindenekelőtt a legmesszebbmenő takarékossággal a legsúlyosabb években is rendet tudott teremteni. Már 1932 benőtt állt Szabolcs­vármegye, hogy miután a mintegy öt millióra rugó függőkölcsönök kamatait 1929 óta nem fizette a vármegye, illetve a beállott álta­lános romlás következtében nem volt képes fizetni, — hogy már­már perrel fenyegették meg a kü­lönböző érdekeltségek. Le akar­ták foglaltatni a vármegye vagyo­nát, amelyet a font sterling köl­csön fedezeteként kötöttek volt le. Virányi Sándor alispán látva a helyzet válságos voltát, a bel­ügy és a pénzügyminiszter jóvá­hagyásával értekezletre kérte a hitelezőket s ez a tanácskozás Lukács Ödön dr. min. tanácsos­nak, a vármegyei osztály vezető­jének közreműködésével meg is történt Budapesten a minisztéri­umban. A tanácskozás eredménye az volt, hogy létrejött azoknak az alapelveknek a kölcsönös megál­lapítása, amely alapelvekhez a vármegye is, a hitelezők is tart­ják magukat. Eszerint a vármegye 1933-ban megfizette az elmaradt kamatokat és az 1933-ra esedé­kes kamatot is. Ez összesen 537 ezer pengő volt, amelyet a meg­állapodás értelmében bizonyos kulcs szerint elosztottak a hitele­zők kőzött, úgyhogy csupán a Pesti Hazai Első Tp-nál maradt valami kisebb összeg azzal a meg­állapodással, hogy 1934 ben ez is elintézést nyer. Szabolcsvármegye pontosan meg­felelt kötelezettségének s ezzel igen tekintélyes kamatkedvezményt biztosított magának, 1934-re újra megtörtént a hite­lezőkkel a megállapodás s most ezek a hitelezők annál előzéke nyebben viselkedtek, hogy a vár­megye az elmúlt évben vállalt kö­telezettségének olyan kiváló gon­dossággal tett eleget. Az 1934. évi megállapodás ér­telmében Szabolcsvármegye ebben az évben félmillió pengőt fizet s ebből kiegyenlítést nyer a mult évben engedményt tett Pesti Ha­zai, a befizetés elosztását intéző pénzintézet is, továbbá megkapja a többi hitelező is az őt megille­tő kamatot, söt 130 ezer pengő most már ebben az esztendőben fizetendő összegből a tőketörlesz­tésre is jut. Fasor Szanatórium i Budapest, VII. ker., Vilma királynő-ut 9. Telefon 31-5-26. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyó­gyászat, idegosztály. Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház különszobája. Napi ellátási dij tiz pengőtől. Kórházi pausálárak ideg­betegek esetében, továbbá szüléseknél. Moly elleni rr SZŐRME ÓVÁS 5 i m k ovi cs szűcsnél Luther-u 5. Ezüst és más T rókák nagy választékban A vármegye pénzügyi stabilitá­sának kivivására misem jellem­zőbb, mint az, hogy a megálla­podásszerüen kikötött 500 000 pengőt pontosan fizető Szabolcs­vármegyében a megye háztartási és útügyi költségvetése is cselek­vő mérleggel zárult, éspedig a háztartási költségvetés 280,000 pengő és az útügyi büdzsé 300 ezer pengő cselekvő vagyonnal. Örömmel adunk hirt vármegyénk pénzügyi helyzetének megerősödé­séről, arról a hírről, hogy a nyug­dijasok rendesen megkapják já­randóságukat és nincs a várme­gyének olyan tartozása, amelyért ostromolnák a hitelezők. Kétségtelen, hogy ez a siker és bizalmat keltő eredmény a kiváló agilitással dolgozó Virányi Sándor alispán, a tisztviselői kar érdeme mellett a vármegye derék népé­nek, a válság legádázabb napjai­ban és józan kötelességtudással áldozó polgárságnak is érdeme. Nyíregyházának szUksége van az autóbusz közlekedésre ls Ismeretes, hogy a Nyíregyházi Vidéki Kisvasutak leállították az autóbusz közlekedését, mert az autók fenntartási költsége jóval meghaladta a bevételi forgalmat. A várost környékező nagyobb községek lakossága azonban hiá­nyát érzi az autóbusz közleke­désnek s ezért a városhoz for­dultak azzal a kéréssel, hogy se­gítsék elő anyagi hozzájárulással is, hogy a Nyíregyházi Vidéki Kisvasutak ismét üzembe állithas­sák a vidékre közlekedő autó­buszokat. Érdeke ez a város közönségé­nek is, mert a piaci forgalmat nagyban emelik, ha a Máv. állo­másoktól messze fekvő községek lakosságának autóbusz áll a ren­delkezésére. Ebben az esetben a heti piacokra is bejönnek a fal­vakból, viszont a közlekedés kiá­nya miatt miatt elmúlnak hosszú hónapok, amig ezek a távol lakó gazdák bejönnek a városba. Kü­lönösen a tavaszi-nyári hónapok] ban van nagy szükség ezekre az autóbuszokra. Reméljük, hogy megtalálják a módját, hogy minél rövidebb idő alatt a fontosabb utvonalakon is­mét meginduljanak az autóbu­szok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom