Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 73-97. szám)

1934-04-26 / 94. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza, 1934. április ^ II. évfolyam. 94 (341) szám. *serke«ztŐBég és kiadóhivatal Bethlen-u. 1. »o«tatakarékl csekkszám 47139. Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2'50 P, Negyedévre 7'50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedménj A vértanú neve Mindenki tisztelettel hajol meg Nyíregyházán a vér­tanú nevének áhítatában az előtt az eszme előtt, ame­lyért fiatal életét feláldozta. Nagyon helyes, ha azt az erkölcsi tőkét, amely Kovács István nevében rejlik, ka­matoztatjuk a jövő számára, fiaink, a jövő férfiainak szá­mára. Az is épületes lesz, ha feltárják a vértanú ki­végeztetésének körülmé­nyeit, elvégre a történelem­írás feltétele, hogy tisztán lássanak az emberek a mult eseményeiben. Nem hisszük, hogy volna itt egyetlen olyan élő ember, aki nyu­godtan élne közöttünk, ha része lett volna a legször­nyűbb tettben, a szociálisan érző, emberszerető ifjú ki­végeztetésében. Bennünket most itt nem is a történelmi adatok meg­szerzésének fontossága ér­dekel, hanem az az élő erő, amelyet Kovács István neve képvisel. Volt idő, amikor Kovács István vértanú ün­nepén kivonult az egész város és ezek a kivonulások mély nyomot hagytak a lel­kekben. Szinte téritő erejű volt ez emlékezés melege és igazsága. Mert az az eszme, amelyet a mártírok vére szentelt meg, örök­életű. Ez pedig itt a nem­zeti érzés erejének és fen­ségének hite volt. Nemzeti ma mindaz, ami ennek a nemzetnek múltjához való tisztelettel áthatott ragasz­kodás, a jövő munkálásának bátor készsége. Kovács Ist­vánnak a lelke nem egy avult világ teóriáiért lángolt, ő érezte, hogy a nemzeti érzés a mi korunkban a társadalmi problémák, a gaz­dasági kérdések tisztánlátá­sából fakad és arra ösztönöz, hogy a szabadság és hala­dás eszméinek jegyében megoldjuk a magyar élet problémáit. Ha azt mondjuk, hogy Kovács Ist­ván meghalt a nemzeti gon­dolatért, akkor ennek a meg­Súlyos szerencsétlenség érte báró Vay Miklóst a hármas határhegyi repülőtéren Súlyos szerencsétlenség történt ma délelőtt a motornélküli repü lőgépek hármas határhegyi gya­korló telepén Az egyik motor­nélküli repülőgép elütötte báró Vay Miklós országgyűlési képvi­selőt, akit súlyos sérüléssel szál litottak be a Fasor szanatóriumba. Báró Vay Miklós ma délelőtt megjelent a hármas határhegyi repülőtéren, hogy a motornélküli repülést megnézze. A gépbe vi­téz Hefty Frigyes, a cserkészre­pülők vezetője ült be. A gépet elindították útjára, amit Vay Mik­lós báró nem vett észre s a gép hátulról elütötte. Vay Miklós báró nyomban összeesett és eszméletét vesztette. A mentők azonnal be­szállították a Fasor szanatóriumbz, ahol Ádám professzor megvizs­gálta és nyomban műtétet hajtott végre rajta. A professzor szerint a báró sú­lyos koponyatörést szenvedett, azonban reméli, hogy a sérülés nem fog súlyosabb komplikációt okozni. A beteg az operáció után a körülményekhez képest jól érezte magát. A vizsgálat megindult a fele­lősség megállapítása céljából. Öngyilkos lett a debreceni ügyvédi kamara elnökének 20 éves fia Rendkívül megdöbbentő öngyil­kosság történt ma reggel Debre­cenben. Dr. Kölcsey Sándornak, a Debreceni Ügyvédi Kamara el nőkének 20 éves fia, Kölcsey An­tal, ma reggel vadászfegyverrel agyonlőtte magát. A fegyver go­lyója teljesen szétvitte a szeren­csétlen fiatalember fejét s a pla­font teleszórta agyvelődarabokkal. Az öngyilkosságot a szobaleány vette észre, aki reggel bement a fiatalember szobájába, hogy a takarítást megkezdje. Az öngyil­kosságot szülei sem vették észre, akik az épület távolabbi részében nyugodtan aludtak, amikor a lö­vés eldördült. Kölcsey Antal több levelet ha­gyott hátra. Ezekben azt írja, hogy lelkileg meghasonlott s nem tud tovább élni. ítélethirdetés Hock János perében Hock János előtt ma kellett volna kihirdetni a nemzetgyalá­zási bünpörében hozott jogerős ítéletet, Hock János azonban be­tegsége miatt az ítélethirdetésen nem jelenhetett meg. Az ítéletet ügyvédje előtt hirdették ki. Hock János 1 évi börtönbüntetése jog­erőssé vált. Háromszázhetvennégy ház a lángokban Belgrádi jelentés szerint Kral­jovácon borzalmas tűzvész pusz titott. A lángokban 374 ház ham­vadt el, ezenkívül elpusztult a la kosság állatállományának és ter­ményének legnagyobb része is. Dagad a francia­országi bankpanama Párisból jelentik. A fizetési ne­hézségekkel küzdő bankok defi­citje 345 millió frankra emelke­dett. A bankbotrányoknak súlyos belpolitikai következményei lesz­nek, mert a parlamentnek több tagja belekeveredett a botrányba. Az 1932. évi kamarai választások alkalmával a bankok igen nagy összeget folyósítottak a szociál­demokrata párt részére, később pedig ezek a baloldali politikusok kétes vállalatokba fektették bele a bankok pénzét. Időjárás DMkeleti szél, sok eső, egy-két helyen zivatar várható. A hőmér­séklet alig változik. Holnap érkezik Musanov Budapestre Musanov bolgár miniszterelnök tegnap este elutazóit Rómából. Elutazása előtt még bizalmas ta­nácskozást folytatott Mussolinival. A bolgár miniszterelnököt holnap várják a magyar fővárosba. A kakanji bánya­katasztrófa Belgrádi jelentés szerint a Sza­rajevó közelében levő kakanji bányakatasztrófa alkalmával ed­dig 116 halottat hoztak fel a bánya mélyéből. Még 14 ember hiányzik, akik minden valószínű­ség szerint elveszettnek tekint­hetők Az anyagi kár mintegy négy­százezer dinárt tesz ki. Két és félévi fegy­házra ítélték szerelője meggyilkolásáért A budapesti büntetőtörvényszék Polónyi György aranyművest két és félévi fegyházra ítélte, mert Tóth Terézt agyonlőtte. Polónyi azt vallotta, hogy közös elhatáro­zással öngyilkosságot követtek el s a leánv bírta reá arra, hogy lőjje le őt. A bíróság ezzel szemben a le­ánynak közvetlenül a halála előtt tett vallomásából megállapította azt, hogy Tóth Teréz tiltakozott az öngyilkosság ellen s Polónyi lőtte ie. állapításnak nem az*a lé­nyege, mintha valami ro­mantikus életodaadásról len­ne itt szó, mint amilyen egy Byron halála volt hazájától távol a szabadságideálokért. Kovács István vértanú ha­lála, az uj nemzeti eszmé­kért volt. Ezek az eszmék pedig a nacionalizmusnak a szociális igazságokkal való áttelitődését jelentik. Aki megérti a vértanú emlékében élő erőt, az ma a nép felemelésén fárad, kulturát, kenyeret, munkát, egészségesebb lakást, tisz­tább életfelfogást, világossá­got és melegséget adni az maradt népmillióknak. Ez a vértanú testamentuma. Ez a belső lelki rendszerváltozás, amely az egész társadalom átformálódását követeli meg. Kovács István vértanú ne­ve parancs erre a belső, er­kölcsi átformálódásra, a re­formokra, amelyek itt uj embert, uj világot kell, hogy teremtsenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom