Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-17 / 61. szám

1934. március hó 17. S

MBOLCSI HÍRL

AP 3. oldal. Nyíregyháza közönsége lelkesedéssel ünnepelte Kossuth és Petőfi márciusának 86-dik évfordulóját Nyíregyháza közönsége hazafias lelkesedéssel, a közeledő szebb holnapba vetett rendíthetetlen hittel ünnepelte a világot újjáformáló negyvennyolcas idők emlékét, 1848 március 15-ének nyolcvanhatodik évfordulóját. A város zászlódiszt öltött és az utcákon megvillant a szivek fölött a dicsőséséges háromszin Március 15-én reggel kilenc órakor istentiszteletek voltak valamennyi (templomban. A róm. kat. templomban Énekes János pápai prelátus kanonok mondott szent misét, amelyen megjelent a katonai és polgári társadalom képviselete felekezeti különbségeikül Ott láttuk a hivatalok, egyesületek, hatóságok iskolák képviselőit élüköo Virányi Sándor alispánnal. A hadsereg tisztikara élén Erreth Aladár tábornok, állomásparancsnok jelent meg, az államrendőrség tisztikarának küldötteit majtényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsos, a csendőrséget Richnavszky Oszkár őrnagy, a frontharcosokét Putnoky István ny. ezredes vevette. A zsúfolásig megtelt templomban a katonazenekar ősi magyar egyházi énekeket játszott. Feltört a szivek fájó mélységéből a szenvedések századainak éneke: Boldog Asszony anyánk, régi nagy patronánk. A szent mise végén a zenekar a Himnuszt játszotta. Hasonlóan impozáns hazafias istentisztelet volt a többi templomban is, ahonnan a közönség az iskolák ünnepére vonult. A polgárság ünnepén Keéky István dr. hatalmas beszédet mondott Nyíregyháza polgársága délután 3 órakor tartotta hagyományos szabadságünnepét a Kossuth téren felsorakozott több ezer főnyi so kaság részvételével. Az ünnepségen megjelent az egyházi, katonai, polgári társadalom élén Mikecz Ödön dr. főispánnal, Erreth Aladár tábornok, állomásparancsnokkal, Bencs Kálmán dr. polgármesterrel. A városháza erkélyét nemzeti színű drapéria, zászlók és címerek díszítették. Az ünnepség a Magyar Hiszekegygyei kez" dődött, amelyet a Tisztviselő Dalkör adott elő Krecsák József karnagy vezetésével, majd Szohor Pál főjegyző mondott megnyitó beszédet. Lelkesen szárnyaló szavakkal idézte meg a márciusi napok glóriás Kossuth Lajost, akinek szent haza szeretetére van szükségünk ezekben a sorsdöntő napokban is. Annak a hitének adott kifejezést, hogy Kossuth Lajosnak és a negyvennyolcas eszméknek ereje fogja irányítani a nemzetet az újjáépítés munkáján. A nagyhatású megnyitó után a Városi Dalárda a Talpra magyart énekelte. A dal Jakab József megzenésítésében az erő és a lendület áramával töltötte be a sziveket s különösen befejező nagy esküvesi tétele keltett lelkesítő hatást. A Talpra magyar után Keéky *> István dr. mondotta el hatalmas beszédét. Erővel teljes és meggyőződés hevületével áthatott hangja betöltötte a teret és a közönség szivét. A mának a históriával való szembesítése volt a mementó erejével zengő beszéd egy olyan korban, amelyben, mint mondotta kitépték az eszmények templomainak harangjaiból a nyelvet és összeszaggatták a harangkötelet. Ő azonban nagy magyar lelkének, költői ihletének ellenállhatatlan erejével meg tudta szólaltatni az e-zmények harangjait. Mint vészharang kongása hangzott a döbbenetes erejű beszéd, mely szint, lángot varázsolt a.szivek-be, esz" mét, igazságot sugárzott. Maró szatirával|beszéltTrianon igazságtalanságairól, de nem leplezte a belső, a lelki Trianon bűneit sem, amelyeket a hithirdetők erkölcsi erejével ostorozott. Aki ma a felekezeti gyűlölség lángjához rőzsét visz, az pestist könyörög, koleráért imádkozik, mondotta a többek között, amikor a magyar egységet veszélyeztető ellenségeket birálta. Figyelmeztette a munkásságot, arra, hogy a nemzeti gondolat győzelmes ideje jött el. Tévednek ha azt hiszik, hogy az a harisnya, amely nincs a munkásokon, a magyar középosztálybeliek lábán van s azt a kenyeret, amely hiányzik a munkás asztaláról, a szellemi munkások eszik. Az a harisnya ma a bukaresti festett démonok lábán van selyem harisnya alakjában és a kenyér pástétommá váltan a párisi bankát asztalára került. Nagyhatású szavakban figyelmeztetett arra, hogy ma Mussolini reálpolitikai célkitűzésére van szükségünk. Mi azt várjuk — mondotta a királykérdésre célozva, — aki majd a muskátlis ablakú kicsiny házakat a lélek, a szív antennájával köti össze a budai királyi palotával. Éles és jellemző szavakkal korholta a sajtó visszásságait is. Szükség van a purifikálásra, de nem méltó a purifikáló tollra mindenki. Ma sajtójaguárok csúsznak elő az ismeretlen dzsungelből és tinta bohócok alacsonyítják le azt az újságírást, amelynek szabadságáért Petőfiék küzdöttek. A tehetség számára teret követelt Keéky István dr. s Mussolini forradalmiságának revideálására és -.7. T IGAZOLJA \FOGORVOS Fogkömentes mindenkorra! Nincsen többé kitéve a veszélynek, hogy fonkö rristt megromlcr.ck, esetleg kihullanak a fogai. Kaloo'ont-tol való re-dszercs ápolás megvédi a fogakat a fogkő elien. Naponta néhány perces Kalcdont-íogápolós — egy életen keresztül egészséges fogok. KfeUUÜjMT fogkő ellen nagy nemzeti történelmi hivatásra ébredésére utalva azt követelte, hogy ne bántsák azokat, akik revideálják egykori forradalmi álláspontjukat, mert ezek érett hazafisága értékesebb. Ezek az élők még használhatnak a nemzetnek, a halottak, akiknek megbocsájtanak, már nem tehetnek semmit. A szónok nagy benső revíziót sürgető, költői képekben, fordulatokban gazdag beszéde óriási hatást váltott ki és a város közönsége még sokáig ennek a termékenyítő eszmei hatásnak körében él. A hatalmas beszéd után Tenyey Kálmán közigazgatási tanfolyami hallgató gynjtó erővel adta elő Hall Géza eszmei szépségekben gazdag márciusi ódáját, majd a Városi Dalára a Himnusszal zárta be az ünnepséget. Este a polgárság a tűzoltó laktanyában rendezett vacsorán vett részt, amelyen számos lelkesítő beszéd hangzott el. Az ipartestület márciusi ünnepe Délután 5 óra tájban valósággal feketéllett az utca az ünneplőbe öltüzött emberektől, akik az ipartestületi székházba tartottak az Ipartestület és az Iparos Ifjak együttes ünnepélyére. Amikor a Városi Dalárda ajkán felhangzott a Hiszekegy, már a terembe be sem lehetett férni, ólyan nagy volt a tömeg. Mayer István ipt. alelnök elokvens hatással elmondott megnyitója után a cserkészzenekar Nyitányának tüzes ütemei hangzottak fel vitéz Dinnyés István karmester vezetésével. Az ünnepi beszédet Dr. Garay Gyula ügyvéd, lapunk felelős szerkesztője, az Iparos Ifjak fáradhatatlan agilitásu elnöke mondotta. Zugó éljenzés fogadta, amikor FORDSON TRAKTORHOZ minden alkatrész olcsón beszerezhető Autó Traktor, Vay Ádm-utca 2. Telefon 541. Nyíregyháza, Takarékpalota. fekete diszmagyarjában megjelent a színpadon, hogy visszaidézze Deák, Kossuth és Széchenyi szellemét. Nemcsak a 48-as idők eszmei szépségét, hanem a benne rejlő erőket idézte, amik hitet kell, hogy keltsenek bennünk a mára és egy elkövetkezendő nagy időkre, amely a magyar feltámadásig vezet. Ünnepi beszédét, amely nem a sablonok banalitásán épült fel, hanem hittevése volt a szenvedő magyarságnak, zugó, szűnni nem akaró taps köszöntötte. A szivet és lelket gyönyörködtető ünnepélyt a Városi Dalárda alkalmi dala, Raffay Margitka és Fiedler Ferenc szavalata tette talán örökre felejthetetlenné. Az ünnepélyt a cserkészzenekar a Himnusszal fejezte be. A Kiosz szabadságünnepe A Kiosz székházában délután 6 órakor kezdődött a márciusi ünnepség. Az ünnepélyen részt vett a Turáni Kör is ezzel mintegy még jobban elmélyült a keresztény iparos társadalom ünnepsége. A Városi Dalegylet a Magyar Hiszekegyet énekelte, majd Nagy Kálmán alelnök rámutatott a 86 évvel ezelőtt végbement eseményekre s a 12 pontból kiemelte a ma szomorúan aktuálissá vált az a pontot, amely Magyarországnak Erdéllyel való egyesítését tűzte ki. Az ünnepély megnyitása után kérésére dr. Klekner Károly gyújtó hatású emlékbeszédet mondott. Valamennyi ünnepünk között ez a legszebb ünnep, mondotta. 1848. március 15-e óta sok minden mult el, de ennek a napnak a szelleme él. Él, mert azok az eszmék, amit a márciusi ifjak hirdettek, befejezetlenek maradtak s emberi természetünk is azután vágyódik, azt igyekszik megvalósítani, amit még el nem értünk, meg nem valósítottunk. E nap három gondolatot tűzött ki, a szabadság, egyenlőség és a testvériség gondolatát. Mi az, ami ezekből a gondolatokból tettekre sarkalja az ember ? A szabadsági? Igaz, hogy ezért az eszméért életei, vért, vagyont áldoztak egykor az emberek, de ez a szabadság téves utakra lépett s ma már mi kérünk korlátokat a szaba-