Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-25 / 68. szám
1934 március hó 25. < taaOLCSlHlBL Il> 3. oldal. ^aVtver Telelő.: 120. i léshez csak FüTRR I Á (1 vé d' ;8y ü L á r Va" PPÍüWa t II d I R íl. használjon. i járdamizéria — vezércikk téma Amikor a város különböző untjain lakó egyénektől szám* lanszor hallva a panaszokat a falogjárók ellen, amelyek nin;enek és mégis vannak, mint robléma, cikkemet megírtam, zm számitottam arra, hogy a pnak olyan előkelő helyén, int a vezércikk, kapjak visszangot rá. Bár a visszhangot rutínirozott >llu közgazdasági író fejezte i, még sem ment az teljesen 5y kis elfogultságtól. Ezt a kis Ifogultságot megértem. Lévén rdekelt az igen tisztelt cikkíró r, amennyiben ma nem anyyíra irigylendő, mint inkább senvedő tulajdonosa egy-két áznak. Legyen szabad jóhiszemüsépm igazolására azonban megImlitenem, hogy én még teljebn érdektelen fél vagyok. Sem áztulajdonos, sem pedig gyajgjáróval nem rendelkező utának lakója nem vagyok. Hogy a „Járdamizériák" c. ikkben felsorolt anomáliák fennllanak, azt az általam igen sztelt vezércikket író ur sem t^eza tagadásba. Némi kis véleményeltérés ott ;het közöttünk, hogy mig az len tisztelt vezércikkíró ur a áztulajdonosok túlterhelésétől jlve olyan értelmet imputál ikkemnek, mintha én követelém a gyalogjárók azonnali íegépitését ott, ahol az ninsen, addig én határozottan kithetem, hogy ilyesmi eszem'n sem volt. Nem pedig azért, mert először 3 tudom, hogy csak nagyon keés (talán nem is százalék, hanem zrelék) háztulajdonos lenne ma bban a helyzetben, hogy azt legtehesse. Másodszor pedig zért nem, mert tudom azt — és nnek cikkemben kifejezést is ad im — hogy ahoz az illetékes atóságoknak is hozzászólási joga an. ^Cikkem oda tendált, hogy a [vBr előbb is emiitett és különféle Idáiról felmerült panaszok folyín felhívjam a közfigyelmet arra, ogy még a mai nehéz viszonyok özött is milyen módon lehetne z esetleg gyalogjárót építtetőknek ránylag elég olcsó árban gyalogjáróhoz jutni. Cikkem végén azt a megjegyzést tettem, hogy a háztulajdonosok egyesülete ebben az ügyben is tehetne valamilyen lépéseket. Ez nem akart malicia lenni. Arra gondoltam, hogy mint erkölcsi testület, az anyagbeszerzésnél előnyösen érvényesíthetné erkölcsi súlyát, amivel a tagok anyagi érdekét természetszerűleg segítené elő. Ilyen irányú közreműködés nem bűne, hanem érdeme minden testületnek. Végül még egyet. Tollamat sohasem egyéni érdekek, hanem a köz és városunk egyetemes érdeke előbbrevitelének a szándéka vezérelte a múltban és fogja vezérelni a jövőben is. Sétáló. r Érdekes adatokra bukkant Nyíregyháza színészete múltjából egy fővárosi tanár Kinek van tudomása az í830-as és 40-es évek Nyíregyházájának színi életéről ? Barna János dr. felsőkereskedelmi iskolai igazgató, tanár szorgalmas kutatója Nyíregyháza kultúrtörténetének. A Hűnek Emil mérnök, tanár által szerkesztett monográfiában ő irt több cikket, Nyíregyháza irodalmáról, most pedig értesítette a város kulturtanácsnokát, hogy Nyíregyháza színi életére vonatkozó érdekes adatokra bukkant. Ezek szerint az ujabb nyomok szerint Nyíregyházán már száz évvel ezelőtt színtársulat játszott. Barna dr. a Honművész c. folyóirat 1834. évi évfolyamának 95., 104. és az 1835. évfolyam 1. számában taiált tudósítást Nyíregyházáról. A levelező elmondja — írja Barna János dr. levelében — hogy 1834. október 10-én visszatért sok uj taggal megerősödve a városba Fehér Károly igazgató. Az első darab, aminek a cikk felemlíti a nevét, Kisfaludy Károly. A kérők c. vígjátéka, amelyet 1834. október 30-án játszottak Nyíregyházán. Az 1830-as évekből több adata nincs Barna dr.-nak, de 1843-ról már tudja, Dédanyám olajmécsessel . . . Nagyanyám faggyagyertyával Anyám petróleummal . . . mert ez VILÁGÍTOTT VILLANNYAL korszerű, tiszta, kényelmes veszélytelen! Berendezését szakszerűen elkészíti a Nyíregyházi Villamossági R. T. Zrínyi Ilona-utca 9. Telefon 23 "NAM ikus hangszóróvad MMMWm hogy az ősz folyamán „Thalia vándor tagjai lepték el a várost, magyarok és németek". Az 1850es évekről aztán részletesen ismeri Barna dr. a nyiregyházi színészet adatait. Elmondja a kutató professzor, hogy 1873 nyarán Károlyi Lajos társulata játszott a nyiregyházi nagyvendéglő udvarán lévő színkörben, amelyet ezután hatósági rendelettel lebontattak. A „Hárs" kertjében épült színkört 1875 májusában Miklóssy Gyula nyitotta meg. A legrégebbi műkedvelő előadás, amelyet Barna János dr. ismer, 1844 december 29-én volt. A zsidót adták elő a kisdedóvó javára. A kutató régi nyiregyházi szinlapra nem bukkant. Barna János dr. lelete azért szenzáció, mert eddig csak az 1870-es évekből volt szinitörténeti adatunk. Most az ujabb nyomok felkutatása arra késztet, hogy kérjük olvasóink közül azokat, akiknek van tudomásuk, vagy emlékük, feljegyzésük a mult század 30-as, 40-es éveinek Nyíregyházáról, a város akkori színiéletéről, szíveskedjenek értesíteni bennünket, illetve a Városházán, a kulturtanácsnoki hivatalt. A Honművész 1834 évi adata alapján illetékes körök most azt tervezik, hogy ebben az évben Sebestyén Mihály társulatának keretében meg fogják rendezni Nyíregyháza színházi múltjának centenáriumi ünnepségét. Szombat, vasárnap 1VAN MOSJUKINE és LIL DAGOVER vörös attrakciója A TITOKZATOS^ FUTÁR Hétfőtől szigorúan felnőtteknek Ember vagy szörnyeteg Helyárak 10—50 fillérig. A köznapi 9 és a vasárnap 2 és 9 órai előadásokat ketten egy jeggyel nézhetik meg. Szőnyegek, függönyök, hencsertakarók, linoleumok húsvétra legolcsóbban beszerezhetők KREiSLER SIMON ut. szőnyeq- és divat"ruh~za, Takarék-palota. Jö SZELEKTÍ.V ! EURÓPAVEVŐ'!
