Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-23 / 66. szám

2 oldal. SmQLCSIMBlJlp 1934. március hó 23 expozéja a kö­zépeurópai helyzetről Szerdán tartotta meg Benes cseh külügyminiszter a képviselőház és szenátus külügyi bizottságában előre beharangozott beszédét, amelyen Középeurópa problémá­jával foglalkozott. Mind a két kérdésben három megoldást lát, Az osztrák kérdés­ben a német megoldás, az olasz megoldás és a középeurópai meg­oldás lehetséges. Az első meg­oldásnál csatlakozásról van szó, a második konkrét alakjában nem eléggé világos, a harmadikat Eu­rópa különböző politikai ténye­zői különféleképen itélik meg. A középeurópai megoldás há­rom formáját a közetkezőkben látja: 1. Középeurópa kisebb ál­lamai Ausztriával szövetségbe tö­mörülnének, 2, a Habsburg meg­oldás, Ausztriának és Magyar­országnak valamilyen politikai, gazdasági és jogi egyesítése s 3. Ausztriának nemzetközileg bizto­sított függetlensége. Benes ezt az utóbbit tartja egyedül elfogadhatónak. A római egyezménnyel szemben várakozó álláspontra helyezkedik. Neveze­tes kijelentése volt az, hogy most már maga is elveti a dunai kon­federáció tervét, amelynek pedig nagy propagálója volt. A legélesebben foglalt állást ismételten is a Habsburg kérdés­ben. Itt nem ismer semmiféle kompromisszumot. Hogy egyéb­ként Benes is nagyon érzi a idők fordulását, jellemző volt az a be­jentése, hogy Magyarországgal hajlandó felvenni a gazdasági tár­gyalásokat. Kalapáraim húsvétra : Finom nyúlszőr kalap P 10*80 Legfinomabb márkás nyúlszőr kalap P 1580 Antilop kalap kiváló minőség P 16-50 Selyem nyakkendők P 1'50 Gyürhetetlen nyakkendők ... P 2'— • FdVdQ^O uridivatüsleie Kormányzói kegyelmet kaptak a jogosulatlan árufuvarozásért elitélt gépkocsitulajdonosok milyen jogcímen ? A legyő­zés cimén nem, mert hisz az Írásából az látszik, hogy még a háború előtt elhatározták, vagyis akkor, amikor még nem tudták, hogv fognak-e győzni ? minthogy nem is győztek soha. Más olyan jogcímnek kell tehát lenni, amelynél fogva a vitéz nem­zet, román, cseh és szerb, a trianoni határon tul akart menni. Mivel Scotus ur „hézag­pótló" röpiratában ilyesmit egyet sem hoz fel, kényte­lenek vagyunk saját logi­kánkra támaszkodni. 1914-ben a háborút év­tizedeken át fűtött francia reváns robbantotta ki. Kézzelfogható bizonyíték erre többek között Clemen­ceau francia miniszterelnök­nek a német békedelegáció­hoz intézet ama mondása : „Ötven éve várok erre a pillanatra." Annak a nemzetnek nem volt édesebb vágya, mint megbosszulni Elszász-Lotha­ringia elvesztését. E nemzet minden fiát a németek iránti határtalan gyűlölet uralta. Minden erejét, tudományos vivmányát, pénzét e cél el­érésébe állította. A nagy pánszláv eszme pártolásával becsalta Orosz­országot a boltjába avval a biztos tudattal, hogy a 170 milliós gőzhenger lehengereli majd a németet "és a vele • szerződéses viszonyban álló Osztrák-Magyar monarchiát. Kimutattuk, hogy az ak­kori miniszterelnökünk, ha­zánknak kiváló nagy fia, gróf Tisza István, azt a há­borút, amelyen annyi sok nemes angol vér folyt, nem akartuk senki országára, né­pének leigázására nem vá­gyakoztunk. Ezzel szemben a Scotus ur irása szerint már a há­ború előtt a trianoni hatá­rokon tul akartak jönni. Tisztelt Scotus ur, kinek állott tehát érdekében a há­ború? Scotus ur ön a röpi­ratáért bizonyára többet kap mint a fogadatlan prókátor. Véget ért a debreceni egyetem hallgatóinak szim­pátia sztrájkja A debreceni egyetemi hallgatók vezetői szerdán este elhatározták, hogy újra látogatják az előadáso­kat. A két napos szimpatia sztrájkra az adott okot, hogy a négy kizárt hallgató ügyében benyújtott fel­lebbezésre még nem érkezett le a válasz. Az ifjúság vezérei elhatá­rozták, hogy húsvétig várakozó álláspontra helyezkednek a diák­vezérek kizárása ügyében. A hivatalos lap csütörtöki szá­ma a Kormányzó következő ke­gyelmi elhatározását közli: A kereskedelmi miniszter elő­terjesztésére a megváltozott viszo­nyokra való tekintettel kegyelmet óhajtok gyakorolni azokkal szem­ben, akik az 1931. év október 15. és 1933. év október l-e közötti időben gépkocsival jogosulatlan árufuvarozást űzve, kihágást kö­vettek el: 1. Ehhez képest kegyelemben részesítem azokat, akiket a rend­őri büntetőbíróság a fenti időköz­ben elkövetett kihágásért jogerős birói ítélettel pénzbüntetésre, vagy szabadságvesztésre ítélt, amennyi­ben a büntetés még végrehajtva nincsen. Ez a kegyelem kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is. 2. Kegyelemben részesítem azo­kat is, akik ellen a szóbanforgó időben elkövetett hasonló kihágás miatt rendőri büntetőeljárást meg­indítottak, vagy lefolytattak. Horthy s. k. Fabinyi s. k. A Budapesti Közlöny a kegyel­mi elhatározás végrehajtására vo­natkozó kereskedelemügyi minisz­teri rendeletet is közli. 4 szerelmes pincérleány zsarolása Zsarolással vádolva állott ked­den a törvényszék előtt Jaksa Vik­tória 23 éves pincérnő. Azzal vá­dolta az ügyészség, hogy 1932-ben két levelet irt Debreceni Imrének és az egyikben azzal fenyegette meg, „meghal, ha nem veszi el", a másik levélben pedig azt irta, hogy „ha nem küld pénzt, min­dent elárul a menyasszonyának." — Megírtam a levelet — val­lotta sírva a leány, — de nem akartam zsarolni. Debreceni el­csábított és miatta elüldöztek ott­honról, igy lettem pincérnő. Há­zasságot ígért, azután elhagyott. A legnagyobb nyomorban marad­tam, ezért kértem tőle segítséget. A bíróság 3 napi fogházra ítélte Jaksa Viktóriát, de az ítélet vég­rehajtását 3 évi próbaidőre fel­függesztette. Hétfőn délután nagy szegényügyi értekezlet lesz a városházán Hétfőn délután öt órakor a vá­rosháza tanácskozó termében va­lamennyi jótékony egyesület rész­vételével dr. Benes Kálmán kir. kormányfötanácsos, polgármester elnökletével értekezlet lesz, ame­lyen való megjelenésre ezúton kéri az elnökség mindazokat a hölgye­ket, akik a szegénygondozó iroda munkájában résztvettek és azokat, akik a jótékonysági ügyek iránt érdeklődnek. Az új Katolikus Szemle A mai világnézeti küzdelmek és új életformák között a magyar ka­tolicizmus már régóta szükségét érezte olyan utmutatónak, amely mindenkor tudományos alapon eligazítsa az égető kérdések kö­zött, ösztönzéseket nyújtson neki s a nemzet egésze előtt méltó­képpen képviselje a katolikus fel­fogást. Ennek a szükségletnek fel­ismerése késztette a Szent István Társulatot a kiadásában megjelenő Katolikus Szemle teljes átformá­lására. Nemcsak szebb külsővel és gazdagabb tartalommal jelenik" meg immár ez a legrégibb ma­gyar katolikus folyóirat, hanem uj levegő is árad lapjaiból: az aktivitás szelleme. Tanulmányai és kisebb cikkei egyaránt eleven­be vágó problémákat tárgyalnak a legjobb írók tollából. A már­ciusi számban Molnár Kálmán bebizonyítja, hogy IV. Károly nem mondott le a királyi főkegyúri^ jogtól. Szabó Zoltán Mendel át­öröklési tanát fejtegeti sok új szempontból. Ernszt Sándor a fasizmus és a hitlerizmus politikai müvéhez füz érdekes megjegyzéseket. Alszeghy Zsolt „Az ember tragédiájáénak félszázados pályafutását méltatja. Pálosi (Ervin a kamat igazságos megállapításáról értekezik. Saád Béla pedig a numerus clausust és a vele kapcsolatos nehézsége­ket vizsgálja. A A most emiitett tanulmányok mellett a gazdag Figyelő-rovat szolgál sok aktualitással, a bő könyvismertetések pedig a leg­újabb irodalomról tájékoztatnak. A kitűnő folyóiratot a Szent Ist­ván Társulat tagjai évi tiz pengő tagsági dijuk fejében kapják. Pél­dányonként vásárolható a nagyobb könyvkereskedésekben és azJIBUSz pavillonokban. Mutatványszámot készségesen küld a Szent István Társulat (Budapest, VIII. Szent­királyi-utca 28.) Időjárás Élénk déli légáramlás, változó felhőzet, helyenkint kisebb futó^ esők várhatók. A hőmérséklet nem változik lényegesen. VÁROSI MOZGÓ Csütörtöktől vasárnapig CS1B9 Vidám történet egy fiatal lányról és fiatal özvegyről. A fiatal leány: GAÁL FRANCISKA Előadások 5, 7, 9, vasárnap 2-4-6-8-10 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom