Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-20 / 63. szám

4. oldal. S 7.M01CSI HIBUP 1934 máreius hó 20. Junius 4én avatják fel Nyíregyházán az országzászlót ; s amelyet Osváth Imre nyíregyházi szobrászművész készít Március 15-én délben Virányi Sándor alispán elnökletével érte­kezlet volt a vármegyeházán. Ezen az értekezleten Tóth Bálint min. tanácsos, pénzügyigazgató beszá­molt az országzászló utján meg­indult gyűjtés eredményéről. Elő­reláthatólag 6500 pengő gyűjthető össze, úgyhogy a zászlómü költ­ségei máris biztosítva vannak. Az értekezlet foglalkozott az országzászló megtervezésének és megalkotásának kérdésével is. Abban állapodtak meg, hogy a mű elhelyezésével Osváth Imre nyíregyházi szobrász-müvészt, Kis­faludi-Strobl Zsigmond kitűnő ta­nítványát bizzák meg, akinek a Szabolcsi Hirlap kirakatában a nyáron közszemlére tett modeljei közül a széttört címert összeil­lesztő harcos megragadó szimbó­luma általános tetszést keltett. Maga Kisfaludi-Stróbl is elisme­réssel nyilatkozott erről a terv­ről, amelynek kiviteletére Ostváth megbízást kap. Előreláthatólag junius 4-én, a gyászos trianoni évfordulón fel­avathatja Nyíregyháza város és a vármegye Szabolcs országzászlóját, amely a Széchenyi-tér vonalába, a Horthy Miklós-térre kerül. Az 1926-ban épített iskolák száma­dásaínak ujabb felülvizsgálását rendelték el Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának e havi ülésén a kir. tanfelügyelő által beterjesztett havi jelentés után dr. Nánássy Andor szóvá tette azt a sérelmes eljárási módot, amellyel az 1926­ban épített községi iskolák állam­segélyének felhasználásának most felülvizsgáló egyes hivatalos ki­küldöttek a felülvizsgálatot telje­sitik. Zaklatásnak, tekinti, hogy egyes községekben olyan elszá­molásokat kérnek 8 év után, ame­lyeket annak idején a felülvizs­gáló bizottságok már elfogadtak s amelyekről nem egy helyen, a hivatali személyzetben történt vál­tozás következtében, az uj tiszt­viselők részletes felvilágosítást nem is tudnak adni. Arra kéri a közigazgatási bizottságot, hogy a vizsgálatokat olyan mederbe te­reltesse, hogy abból zaklatás ne érhesse a községek vezetőit. Dr. Tóth Bálint egyetért Ná­nássy Andor felszólalásával,| de éppen a mai súlyos anyagi hely­zetre való figyelemmel, a közvé­lemény megnyugtatása és a fele­iősség érvényesítése céljából is szükségesnek tartja, hogy ha bár évek multán is, de mindenki ad­jon számot arról, hogy miként használta fel az utolsó fillérig az iskolaépítésre kapott államsegélyt, Virányi Sándor alispán reámu­tat arra, hogy az elrendelt vizs­gálatok során olyan jelenségekre jöttek reá, amelyek azt mutatják, hogy az iskolaépítések nem éppen a legmegfelelőbben folytak le s igen soz község nagyon eladóso­dott. Éppen azért van szükség most szigorú és pontos felülvizs­gálatra, hogy megállapíthassák, mennyi a község terhe s ebből a teherből mi az, amit az iskola­építés idézett elő. Porzsolt István osztja azt a fel­fogást, hogy ha az állam segélyt adott, joga van az elszámolást is kérni. Az ellen a felfogás ellen azonban állást foglal, mintha az építkezés körül szabálytalan pénz­kezelés, vagy hűtlenség történt volna. Az eladósodás oka abban rejlik minden iskolaépittetőnél, hogy meghatározott terv szerint kellett építeni az iskolákat s az ezekre adott, szinte kényszeritett épitési segély és kölcsön nem fe­dezte az építés teljes költségeit. Énekes János egyetért Porzsolt Istvánnal abban, hogy milyen körülmények között történtek meg az iskolaépítések. Reámutat arra is, hogy milyen körülmények kö­zött történt a számadások felül­vizsgálása és felterjesztése. De különösen utal arra, hogy az épí­tések óta eltolódott gazdasági helyzet következtében milyen sú­lyos teher szakadt az iskolafenn­tartók nyakába az évi 12 száza­lékos kamatszolgáltatás mellett. Ezek a körülmények vonták ma­guk után az iskolaépittetők eladó sodását. Azzal a kéréssel fordul közigazgatási bizottság elé, hogy tegyen lépéseket a kormánynál arra, hogy az iskolaépítéssel kap­csolatos adósságok fizetésére 10 évre terjedő részletfizetési ked­vezményt adjon a kormány. Nánássy Andor felszólalásának kiegésziteseképen rámutatott kon­krét példával arra, hogy van köz­ség, amelynek 12 iskolát kellett építenie s ez 400 millió koroná­nál is nagyobb terhet rót vál­laira. Lövi Ignác egyes iskolaépítő községek eladósodását abban látja, hogy nem egy helyen az iskola­építéssel kapcsolatosan a régi iskolát is tatarozták, sőt még a jegyzői lakást is rendbehozták. Ezekre természetesen nem volt fedezet az iskolaépítésre adott államsegélyből s igy bekövetke­zett az iskolaépítők nagyobbmérvü eladósodása. A vitát dr. Mikecz Ödön főis­pán zárta le annak kijelentésével, hogy meg fogják óvni az érdekelt — Emésztési gyengeség, vérszegénység, lesoványodás, sá­padság, mirigybetegségek, ekcé­mák, furunkulusok eseteiben a természetes „Ferenc József" keserűvíz gyorsan szabályozza a belek annyira fontos működését és a vért biztosan |felfrissiti. Az orvosi tudomány számos vezér­férfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc Józsel víz mint alapos és kellemes hashajtó min­dig kitűnően beválik, miért is szoptató nőknél elválasztáskor ki­terjedten alkalmazzák. közigazgatási tisztviselőket az in­dokolatlan zaklatásoktól, amennyi­ben pedig a számadások a Köz­igazgatási Bizottságon keresztül jutnak majd fel illetékes helyre, esetenként módjában lesz a bi­zottságnak határozni azok felett a kérdések felett, amelyek a vita folyamán felmerültek. íius 15-e a Kisvasutas OLlhonban A Nyiregyházavidéki Kisvasu­tak alkalmazottai 15-én délután 6 órakor tartották a saját otthon helyiségükben a március 15-i ünne­pélyt. Az ünnepélyen jelen voltak az üzemvezetőség tisztikara és az alkalmazottak, a családtagok és igen szép számú közönség. A helység a nagy közönséget nem bírta befogadni, igy nyitott ajtók és ablakok mellett zajlott le az ünnepség. A Nemzeti dalt Kecs­HÚSVÉTRA olcsó és megbízható üveg- és porcellán edények Kálmán Péter cégnél Takarékpalota. Bessenyei-téri oldal. Viszonteladóknak külön kedvezmény! Örökre száműzheti életéből a gondot egy szerencse­s sorsjeggyel. | I I I I Siessen a SZABOLCSI HIRLAP kiadóhivatalába Bethlen-u. 1. Telefon 77. sz. és válasszon a szerencseszámok közül. Sorsjegyosztályunk megkezdte működését és mindenkinek készséggel ad felvilágosítást. Nyolcad-, negyed-, fél- és egész sorsjegyek. I I i i keméti Mihály üzemi segédtiszt szavalta el igen hatásosan, majd Kurucz József áll. elől járó mon­dott ünnepi beszédet. Az igen szépen szerkesztett és igaz ma­gyar érzésről tanúskodó beszédet nagy figyelemmel és tetszéssel hallgatta a közönség. Ez után Gerl Márta szavalt igen kedvesen. Pár percnyi szünet után egy egy­felvonásos jelenet következett. Ku­rucz Amália „Történelem", Mar­say József „apa" és ifj. Matyi József mint „Pista" fia szerepel­tek igen nagy sikerrel. Ifj. Ko­csik Aladár a Kisvasutt vonós zenekara kíséretével kuruc nótákat énekelt, nagy tetszés mellett. Az élőképnél igen hatásos volt a magyarruhás kislányok felett izzó Csonka, majd Nagymagyarország térképe. Soltész Erzsébet és ifj, Kőszegi István szavaltak verset a szép magyarruhás csoportban. A Himnusz eléneklésével ért végett az ünnepély. RÁDIÓ Március 20. Kedd. 4 00 B. Czeke Vilma meséi. — 500 Oláh Lilián dr. előadása. — 5 40 Herz Lili zongorázik. — 6 05 Hegyaljai Kiss Géza előadása. — 6 30 Szabadságharckorabeli dalok. — 730 Kis színpad. — 8'10 Hirek. — 8'30 Gramofon. — 9 40 Idő­járásjelentés. — 9 45 Dr. Major Ervin előadása. — ll'OO Szalon­zene. Állandó hétköznapi közvetítés 6 45 Torna. — 9'45 Hirek. — lO'OO Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 1115 Nemzet­közi vizjelző szolgálat. — 12'00 Déli harangszó, utána hangver­seny, közben — 12 30 Hirek. — 130 Időjelzés. — 2 40 Hirek, élelmiszerárak. — 4'45 Időjelzés, hirek. Erzsébet királynő-szálló Budapest, IV, Egyetem-utca 5. &j^város 60 éve a fővárosi és vidéki uri közép­osztály találkozó helye, 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigány­zene. Leszállított árak! Az Erzsébet­pince a főváros legszebb sörözője. SZABÓ IMRE tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom