Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-23 / 43. szám

2. oldal. f ftJffiOLCSl HIB UJ> 1934. febuár hó 23 Riport a debreceni sportértekezletekről Dr. Vásáry István polgármesternek átadták az 1933. évi sport nagydiját Keletmagyarország sportéletének fellendítése érdekében fontos ta­nácskozások voltak Debrecenben f. hó 16, 17 és 18 án. Az első értekezletet 16-án este a Bika kü­lön termében tartották meg az úszósport vezérei. Ezen a gyűlé­sen csak a szakemberek és a kü­lönböző egyesületek vezetői vet­tek részt és beható megvitatás alá rették a másnap szőnyegre kerülő kérdéseket. Szombaton, 17-én, délután 4 órakor a városháza nagytermében fényes külsőségek mellett zajlott aztán le az úszósport propagálása érdekében a nagy értekezlet. A város díszruhás hajdúi sorfala kö­zött vonult fel Debrecen város előkelősége, Az elnökségi asztal körül a főispán, polgármester, Ké­ler Tibor az úszók vezére, dr. Ady Lajos, mint a kerület elnöke, Béldy Alajos vezérkari alezredes ültek, mig a közönség körében a tábornoki kart, egyházak képvise­lőit, a város, a vármegye, a bi róság, közhivatalok, az egyetem kiküldöttjeit láttuk. A nagyterem zsúfolásig megtelt ugy, hogy so kan kint szoruttak. Meglátszott, Siogy nagy napja van a keleti végeknek a sport terén s hogy ez a város hatalmas érdeklődést mu tat a testnevelés iránt. Először dr. Ady Lajos beszél. Különös -melegséggel emlékezik meg a polgármester sportbéli ér­demeiről s majd mikor átadja az 1933. évi sport nagydiját a pol­gármesternek, a közönség tomboló tapsorkánnal tüntet polgármestere mellett. Ezt a nagydijat minden évben csak egy ember kaphatja az országban éspedig az, aki az évben az egyetemes magyar sport érdekében a legtöbbet tett. Eddig csak két miniszter kapta, az egyik néhai gróf Klebelsberg és most Debrecen falai közé került a nagy­díj, ez bir ^különös jelentőséggel és az, hogy az odaítélésnél olyan emberek szavaznak, akiknek semmi érdekeltségük sincs Debrecenben. A polgármester az emberi te­hetség különös mértékével beszél, sokszor lehalkitja hangját és ép akkor éri el a legnagyobb hatást. A magyar faj remek inkdrnálódá sát látjuk benne s büszkék va gyünk rá, hogy ez az ember kö­zülünk való, a mi fajtánkból fa­kadt. Boldog Debrecen, hogy ilyen férfiak irányítják és egyengetik ut jait. És az eredmény, hogy a pol gármester, valamint az általa ve­zeti város híre tuljutott a Horto­bágy horizontján s a ma már minden vonatkozásba 1 a Főváros nyomain halad. Kéler Tibor, a magyar úszósport kiváló vezére azt mondja : „kér­dést intéztek hozzám, miért éppen Debrecenben bontjuk ki a modern úszósport zászlaját ? Hát erre ké­rem azt válaszoltam : azért, mert Debrecen az a város, amely a leg­több haladást mutatta fel az utóbbi években a sport terén, itt van a pompás fedett uszodája, meg az­tán azért is, mert Debrecenben dr. Vásáry István a polgármester. Aztán elmondja Kéler Tibor, hogy az uszó sport terén a kö­zelgő évek óriási változásokat fog­nak hozni. Megalakult az OTT kebelében az uszoda épitő bizott ság. A vidéki egyesületeknek nem lesz erre gondja, mert előte fel épitett programm szerint minden jelentős várost hozzájuttalnak a fedett uszodák építéséhez. Külö­nösen hangsúlyozza a quantitativ és qualitativ úszás jelentőséget. Az első, hogy ebben az ország­ban mindenki tudjon úszni ugy a városokban, mint a falvakban s amelynek komoly akadályai nin­csenek, a másik, hogy a tömeg­uszókkal szelektálódnak aztán ki a qualitativ úszók, akik aztán a versenyeken vannak hivatva előre vinni az uszósportot. A nagyfontosságú kérdéshez többen hozzászólnak: katonák, tanárok, orvosok. Öröm hallani az egybeforródó magyar akarásokat, amelyből megszületik majd a ma­gyar úszósport jövőbeli képe. Az értekezlet után a fedett uszo­dában, este 7 órakor bemutató úszóverseny volt s abban egy­aránt résztvettek 8 éves kortól kezdve a leányok ép ugy, mint a fiuk. Később aztán teán vetlek részt a notabilitások a verseny zőkkel együtt. Ugyanenapon beható tárgya­lások folytak a tavaszi tornász­világbajnokságon való részvétel kérdésében. Mind Debrecenből, mind pedig a keleti kerület na­gyobb városaiból nagyobb csa­patok részvételére számit a Ma­gyar Országos Torna Szövetség. Ép ezért a Vasutigazgatóságtól filléres vonat indulását kérik, mert az eddig kilátásba helyezett ked­vezmény nagyobb csapatok fel­küldését nem biztosítja. 18 ára volt kitűzve a keleti ke­rületi atlétikai és futball szövet ségek közgyűlései is. Az előbbit egy héttel elhalasztották. Az utóbbi dr. Ferenczy Károly ker. elnök vezetésével zajlott le és bővelke­dett érdekességekben. Ezek kö­zött jelentőségében kimagaslott a környék legrégibb egyesületének kérése, mellyel a bajnokságért küzdő csapatok létszámát 14-re felemeli kérte, miután ellenkező esetben ez a nagymultu egyesület kiesne a küzdők közül. Az izgal mas gyűlésen a Dte javaslatát 22 szavazattal 19 ellenében elfogad­dák s igy biztosítva van a kiesés ellen. A fontos tanácskozásokon a Nyíregyházi Torna és Vivó Egye­sület is képviseltette magát s képviselői igyekeztek azon lenni, hogy a város sporttérdekei a szö­vetségek kiküldöttei előtt kellő megvilágításban kerüljenek tár­gyalás alá s hogy a jövőben a különböző sportágakkban mellő­zés ne érje. A nyíregyházi Rotary Club vitaestje a szellemi szabadpályán működők gazdasági problémáiról A Rotary Club tagjai értesültek A nyíregyházi Rotary Club nagy lendülettel kezdte meg azt a ne­mes, emberbaráti munkát, amelyet az alakulás alkalmával maga elé tűzött. A club tagjai tegnap, szer­dán este harmadszor gyűltek össze a Kaszinóban, hogy a mai magyar élet legégetőbb kérdései­nek megvitatása mellett, megün­nepeljék a Rotary mozgalom ke­letkezésének 29. évfordulóját. A tegnapi összejövetelt Szohor Pál elnök nyitotta meg, aki min­denekelőtt megemlékezett arról a nagy veszteségről, amely a sze­gedi Rotary club kiváló tagjának, Móra Ferencnek elhunytával a magyar irodalmi és közéletet, va­lamint a magyar Rotary szerveze­tét érte. A club tagjai azután megvitatták dr. Murányi László február 6-i összejövetel alkalmá­val elmondott „A szellemi szabad pályán működők gazdasági prob­lémái" cimü igen nagy sikert ara­tott előadását. Az előadás olyan alapossággal, olyan logikus felépítéssel ismer­teti az ügyvédek, orvosok és mér­nökök életkérdéseit, hogy Hegedűs Lóránt, a magyar Rotary főko­misszáriusa valamennyi magyar clubban való felolvasásra és meg­vitatásra ajánlotta. Az előadást hozzászólásaikkal ktegészitették: dr. Pőstyéni Márton törvényszéki bíró, dr. Kovách Dénes közjegyző, Márton László építészmérnök, dr. Mikecz László vármegyei főjegyző, dr. Szesztay András, dr. Bálint István, Pisszer János és dr. Rácz Gyula. A legközelebbi alkalommal dr. Gaizler Gyula kórházi főorvos tart eladást „Alorvostársadalom hely­zete és a közegészségügy" cimen. VÁROSI MOZGÓ Ma, csütörtökön utoljára r ZOLDMEREG és az ALIBI bünügyi dráma. Péntektől Nápolyi szerenád — Lauri Volpi Előadások 3'45, 7 és »'IlO órakor" és nagy megütközéssel foglalkoz­tak dr. Klekner Károlynak a Tu­ráni Kör közgyűlésén elhangzott és a Rotary Clubra vonatkoztat­ható kijelentésével. A Szabolcsi Hírlapban megjelent tudósítás alapján sajnálattal állapítják meg, hogy a felszólaló nem vett ma­gának fáradságot arra, hogy egy vallásos és hazafias alapon álló club names céljait megismerje é« tagjainak egyéni megbízhatóságá­ról meggyőződjék. Azt a feltevést tehát, hogy a Rotary Club nem állana ha­zafias és vallásos alapon, a club tagjai egyhangúlag a leghatározottabban visszauta­sították. Aki a magyar és általában a Rotary Clubok működését figye­lemmel kiséri — mondották — az megállapíthatja, hogy a Rotary Club, ahol minden foglalkozási ágból csak egy képviselő vehet részt, nagyban hozzájárul az em­beriség sorsdöntő kérdérdéseinek elvi tisztázásához és ezzel egy ujabb, egészségesebb, önzetlenebb és magasabb erkölcsi szinten álló ' közfelfogás kialakulásához. Ma­gyar szempontból különösen fon­tos, hogy ebbe a nyugalomba teljes erőnkkel bekapcsolódjunk, mert hiszen eddig is az angol és amerikai clubokban több mint 2000 revíziós tárg\u előadást tar­tottak a világ legkiválóbb hallgató­közönsége előtt. Minden remény megvan arra, hogy a nyíregyházi club munkássága nagyban elő­fogja segitent városunk és nem­zetünk súlyos problémáinak tisz­tázását. Erdélyi művész Nyíregyházái Kovács Jenő erdélyi származású festőművész társával, Csikós La­jos grafikussal Nyíregyházára ér- ­kezett. Mindketten mesterei a toli­nak és ecsetnek és a mai szűkös viszonyok közölt pár pengőért, úgy szólván fillérekért adják el a szebbnél szebb rézkarcokat és festményeket. Sorsuk a menekült magyar diák sorsa, támogatásuk hazafias kötelesség. Szilagyi Barna divatáruhaza Vay Ád á^ awk P saioS Férfi hálóing... Tájékozásul néhány cikk árai: Téli harisnya férfi és női ... —98 fill. töl Selyem harisnya kis hibával 1 28 fill.-től Gyermek flór harisnya ... —'20 fill.-től 2 98 fill. Férfi pouplin ing... Gyermek csikós nadrág ... —"78 fill.-től Női csíkos nadrág 1*18 fill. Férfi oxford ing 2'48 fill. Férfi freskós ing 198 fill. .. 3'48 fill. Női kombinék —'98 fill.

Next

/
Oldalképek
Tartalom