Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-15 / 36. szám

2. oldal. frZKBOLCSI HIBL

J?J> 1934. febuár hó 15 hogy ők nem dolgoztak a villaépithezésnél és hogy ott városi alkalmazottak dolgoztak-e, arról tudomásuk nincs. Az utca seprők, Kiss András, Lipták János, Bogár János, Zavaros Pál szintén nem vettek részt semmiféle privát munkában és annál a kérdésnél, hogy a villaépitkezés alatt piszkos volt-e az utca, mert őket más munkára használták fel, egyöntetűen tiltakoznak, mert őket a munkájuktól senki el nem vonta, mindenki a maga portája előtt sepert és végezte a maga dolgát. Demján Mihály utcaseprőtől megkérdezi az elnök: — Ismeri Lengyel Antalt. — Ismerek egyet, de az cukrász. Rosta József és Zvarna János utcaseprők is hasonlóképen vallanak. Béres Józseftől is megkérdi az elnök, ismeri-e Lengyel Antalt? — Ismerem kérem, ott van Nánássy dr. urnái az irodában. — Haragba nincsenek ? — Hát már hogy lennék — jelenti ki a közönség halk derűje közben — nem jövök én ilyen úrhoz odáig, hogy haragba legyünk. -"" Az utcaseprők további kihallgatását Dr. Nánássy Imre előterjesztése szakítja félbe. — A többi utcaseprők kihallgatásától elállók. A védő indítványához az ügyész csatlakozik, igy sem a mára, sem a péntekre még beidézett mintegy 30 utcaseprő tanút nem hallgatják ki. Szellák Béla városi utbiztos vallomásában kijelenti, hogy hi vatalos munkaidején kivül ő gyakorolta a munkások fölött a felügyeletet. Egyedül Kapás József városi alkalmazott dolgozott a villánál akinek munkabérét a heti bérlista alapján minden alkalommal a polgármester a saját pénzéből fizette. Kapás helyett más kőművest vettek fel, ugy hogy a várost semmiféle hátrány nem érte. A védő tesz fel ezután kérdést a tanúhoz. — Ki volt számítva, hogy hány napig dolgozott Kapás és minden alkalommal állítottak be helyette más munkaerő? — Minden alkalommal. Rendelt ki városi munkásokat, nem közmunkákhoz? — Nem. Ezután Lengyel Antal tesz fel kérdést a tanúhoz. — Kérem utbiztos ur Ön milyen téglából építette a házát. Mielőtt a feltett kérdésre a tanú felelne, az elnök közbeszól. — Nem tartozik rá felelni, ez nem tartozik ide. Ezután a mai tárgyalás utolsó tanujára Stépán Istvá i városi nyilvántartó kihallgatására kerül a sor. Elnök: Tud arról, hogy városi alkalmazottakat dolgoztattak a villánál ? — Nem tudok. A tanúhoz sem az ügyész, sem a védő nem tesz fel kérdést, csupán Bencs Kálmán. — Van e tudomása arról, hogy amikor 10—12 hétig nálam dolgozott Királyfalvi Kálmán és Gregori üzemi asztalos a hivatalos munkaidők után, tehát a kora esti órákban, hogy én akkor a külön munkadijat nekik az akkori órabéreknek megfelelően megfizettem ? —- Emlékszem határozottan, hogy ez igv volt. Bencs Kálmán ezután becsatólja a Királyfalvi és Gregori által elkészített ajtók anyagáráról szóló Gotteszmann fakereskedő számláját. Ismertetik az iratokat Jeney elnök ezután az iratok ismertetését kezdi meg. Előtte hatalmas aktacsomó van, amelynek minden darabját számszerűen szinte kívülről tudja. Felolvassa azt az alispáni határozatot, amelyben dr. Bencs Kálmán polgármester felhatalma zást kap a sajtóper megindítására. Ugyancsak felolvassa a másodszori felhatalmazást ugyanilyen céltól a „Szabolcsi Hétfő" utolagosan megjelent nyilt levelére vonatkozólag. Felolvassák Bencs Kálmán levelét a képviselőtestülethez, amelyben az ingyen fuvarokat kéri. Ismertetik az erre vonatkozó jóváhagyó szakosztályi és közgyűlési határozatot. Felolvassák az ugyanebben az ügyben az alispánhoz történt bejelentését, amelyben annak tudomásulvételét és jóváhagyását kéri. Elnök ezután még felolvassa a Városi Üzem jelentését, melyben a Takarékpénztár Egyesület igazolja, hogy a téglavásárlásbói eredő számlára a polgármester részéről 42 00 pengő be lett fizetve. Ismertetik azután a Városi Üzein R.-T. igazgatósági üléséről szóló jegyzőkönyvet, mely szerint megszavazták a pő'gármester részére a kért 60.000 téglát kedvezményes áron s utasitjak a mérnöki hivatalt, hogy a téglát adják ki. Elnök azután bemutatja a vád tárgyát képező cikk kéziratát Lengyel Antal vádlottnak, aki elismeri, hogv az az erediti kézirat, mehet a bírósághoz a lapot előállító nyomda csatolt be az iratokhoz. Majd az üzemi hivatal revizori jelentését olvassák fel s utána a tárgyalást az elnök be rekeszti és annak folytatását holnap reggel 9 órára tűzi ki. A holnapi tárgyaláson érdekes tanúkihallgatások várhatók és minden valószínűség szerint a tanúkihallgatásokat aznap be is fejezik. Gazdát cserélt a Magyar-Oiasz Bank épülete A Tiszai Ármentesitő Társulat vette meg az épületet A bankok racionalizálása az egész országban megkezdődött. Nyíregyházán is folynak ilyen irá nyu tárgyalások, amelyek közül már az Olasz Magyar Bank megszüntetését mint befejezett tényt emlegetik. A Magyar Olasz Bank nyíregyházi fiókja rövidesen megszűnik. A bank ügyeit egyrészt a budapesti központ fogja irányítani, mig másrészt a helybeli Nyírvidéki Takarékpénztár fogja lebonyolítani. A bank Horthy Miklós téri épületét a Tiszai Ármentesitő Társulat veszi át. Értesülésünk szerint a bank és a társulat között már létre is jött a megegyezés, amely szerint a bank épület 85 ezer pengőért kerül uj tulajdonosa birtokába, mig a be rendezéseket 15 ezer pengőért veszik át. Az ügylet végleges lebonyolítására még a minisztérium beleegyezése, szükséges és akkor a Tiszai Ármentesitő Társulat átköltözik uj hajlékába. A város által építkezésre átengedett telket az Ármentesitő Társulat visszaadja a városnak. Ezzel a tranzakcióval az építőipar ismét egy építkezés lehetőségével lett szegényebb. Március 3-án kulturünnepélyt rendez Myiregyházán az Országos Bethlen Gábor Szövetség Az Országos Bethlen Gábor Szövetség 1934 március 3 án, szombaton este 8 órai kezdet tel Nyíregyházán, a Korona szálló nagytermében kulturünnepélyt rendez Az est az országos nevQ szereplők közreműködése révén magasan kiemelkedik a város kulturünnepélyei sorából. Érte sülésünk szerint dr. K:<pi Béla ev. püspök, Harsányi Z^olt iró, dr. Tasnádi Nagy András ál lamlitkár, Sz. Szalay Ilona operaénekesnő, Veress Sándor zon oraművész, a miregyháziak közül pedig dr. Geduly Henrik püspök és Krecsák László karnagy vezényletével a Protestáns Dalárda szerepelnek a roűoron. Je. yek elővét ben az Újság boltban 30 fillértől 3 pengőig kaphatók. VÁROSI MOZGO Ma utoljára Minden hazafi filmje 1 A VÖRÖS RÉM (Vissza a hazába.) 1928. Harc Mandzsúriáért, a bolseviki terror nagy filmje. Jön Vacsora nyolckor Jön Simák Lajos képkiállitása A magyar nemzet nemcsak büszke nagyjaira és a kulturának, tudományoknak, technikának, müvészeteknek világviszonylatban a legjobbakat adja, hanem tele vagyunk tehetségekkel, akikből sok lehetne világhiresség, ha magunkat, erőinket megbecsülnék és nem ölnők meg a közöny és önzés mérgével. A világpolitika és gazdasági háború gyilkos szele tikkasztja közönybe népünket s nem ébredünk s nem szelektáljuk magunkat, élve a nagyrahivatottak belső, hozzáférhetetlen életét. Itt is, ott is látunk tehetségeket felbukkanni, örvendetes jelenségként, mely azt bizonyítja, hogy nem élte ki még magát a magyar, hanem csak ezután fog felragyogni igazán. A vármegyeháza kistermében Simák Lajos bemutató képkiállitásán ezek a gondolatok \lepik él a szemlélőt. Képei erőre és tehetségre vallanak. Mind a három probléma foglalkoztatja egyszerre s lekü/di a szin, forma és fényprobléma első nehézsegéit, bár még a küzdelem elején áll úgyszólván s látjuk a fokozatos haladást, előretörést képeiben. Egy-két hajnali, ködös ínferiőr és esti képén már nyoma sincs a keménységnek. Szinte transzban, teljes odaadással alkot. Virágjai teljes színükben pompáznak, vagy puhán olvadnak a háttérbe a térlátás követelményei szerint. Mindenkinek élmény megtekinteni e kiállítást, ahol a bontakozó, ^erőiben és őszinteségében gazdag egyéniség láttán hivatottságot állapit meg az érdeklődő. Grabovíeczky Leé Vajda János szentesi lapszerkesztő Négy évszak citnií melodrámája kerül bemutatásra vasárnap este Nyíregyházán A vidéki városok kulturtényezőinek megismerése egyik legegészségesebb ötlete volt a vidéki városok vezetőinek. Igy megismeri a vidék is önmagát, egyben megtanulja becsülni is értékeit. Ez az elgondolás érvényesült már nem egy izben a Missziótársulat Leányklubja agilis vezetőségénél is akkor, amikor műsoros estjein egy-egy nevesebb vidéki iró prózai vagy költöi müvét mutatta beközönségének. A vasárnap esti kulturest keretében az Alföld egyik metropolisának, Szentes újságíró gárdája nagytehetségű tagjának. Vajda Jánosnak, az Alföldi Újság szerkesztőjének melodrámája kerül bemutatásra, melynek a címe: Négy évszak. A melodrámát óze Imre zenésítette meg. A kulturest többi vonzóerejű műsorszámán kivül nagy érdeklődéssel tekint a közönség városunk legifjabb zenetanárnőjének a nyilvános bemutatkozása elé is. Ugy a melodráma, mint a műsor tönbi zenés számainak zongorakíséretét ugyanis Olchváry Erzsébet urleánv látja el, ki nemrég tette le a Zeneakadémián a zongoratanárnői vizsgát és rövid itthoni működése alatt már is az elismerés legnagyobb hangján nyilatkoznak zenei tudásáról.