Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-14 / 35. szám

Ara ÍO fillér. Nyíregyháza, 1934. febuár 14. II. évfolyam, 35 (283) szám. * Szerda lierkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-u. 1. Postatakarék! csekkszám 47139. Telefon 77. —B—gn— MMl JMII1I Ü , 'M MB—H——• * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2 50 P, Negyedévre 7'50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény •••• mmmmmmmmmmm A Lajtán túl gépfegyver vág véres rendet, forradalmi tömeg extázisa tör fel. Ausztriában két szélsőséges indulaterő csap­kodja a józan meggondolás férfiainak sziklamellét. Az egyik a német faji erő, a horogkereszt misztikus je­gyében lángoló germán for­radalom furor teulonicus-a, a másik a vörös internaci­onalizmus makacs rátörése. A két komponensnek erő­feszítés éből adódik az ész, a politikai éleslátás, a hig­gadt hazafiság eredője, a közép út, amelynek vezérlő csillaga a külön Ausztria, az Osztrák Nemzeti Egység eszméje. Ennek a reálpoli­tikai törekvésnek képviselője Dollfuss kancellár, akinek hazafias frontja immár fegy­veres erővel is kész objek­iíválni a politikai eszmét, a haladás és szabadság esz­méjének célkitűzéseként a kancellár lelkiszeme előtt lebegő önálló Ausztriát. Dollfuss budapesti időzése, az a meleg, meghitt, őszinte barátság, amelynek a ma­gyar nemzet iránt kifejezést adott, az a testvéri kézfogás, amellyel Budapest az oszt­rák kancellárt üdvözölte, két­ségtelenné teszik, hogy a történelmi pillanat felisme­résével Magyarország magyar érdekből, európai érdekből Olaszországgal együtt a füg­getlen Ausztria mellett tör lándzsát. Akkor, amidőn IV. László magyar király 1278 ban, a morvamezei csatában meg­védte a Habsburgok biro­dalmát az északról rátörő csehekkel szemben, kifeje­zésre juttatták, hogy magyar érdek Ausztria léte, elszige­telt szerepe. Magyarország ma is érzi ennek a szigetelő szerepnek jelentőségét. Elfelejti a Li­pótok borzalmas abszolutiz­musának véres árnyait és emlékezetébe idézi azokat a javakat, azokat a gazda­sági és kulturális eredmé­nyeket, amelyeket az Ausz­Izgalmas szembesítések a polgármester sajtóperének főtárgyai ásán A Dr. Bencs Kálmán polgár­me»ter által Lengyel Antal ellen indított sajtóperben hétfőn délután 3 órakor nyitotta meg a folytató­lagos főtárgyalást Jeney tanács­elnök. Steiner Vilmost folytatólagosan hallgatja ki a bíróság. Steiner Vilmos a téglaárra, a tégla árá­nak váltóval való fedezésére s a kertészeti költségekre ismétli meg délelőtt megtett vallomását. Ezután következett a tárgyalás legizgalmasabb pillanata, amikor Lengyel Antalt szembesitik Steiner Vilmossal. Lengyel Antal azt ál­lítja, hogy Steiner Vilmos vallo­mása nem felel meg a valóságnak. Azt állítja, hogy Steiner Vilmos­sal régi ismeretségben állt s be­szélgetéseik során Steiner Vilmos kijelentette előtte, hogy akkor te­kerheti ki Bencs Kálmán nyakát, amikor akarja. Felszólította erre Steinert, hogy adatait bocsássa resdelkezésére. Steiner azzal tért ki ez elöl, hogy nem adhat ada­tokat, mert mindenki tudná, hogy tőle származnak. Kelepcébe csalták az Üzemi R. T. volt igazgatóját Erre eszeltem ki azt a tervet — mondja Lengyel — hogy ke­lepcébe csalom Steiner Vilmost. Telefonon felhívtam Steiner Vil­most s a telefon egyik kagylóját átadtam Silló Zoltánnak s azt mondtam Steinernek, hogy este 7 órakor keressen fel a lakásomon, mert nagyon fontos dolgot akarok vele közölni. Steiner azt kérdezte tőlem, hogy mi az a fontos do­log, mire én csak annyit vála­szoltam, hogy az ő végkielégíté­sével kapcsolatosan írásbeli bizo­nyíték van a kezemben. Btncs Kálmán el akarja ütni a végkielé­gítéstől. Láttam, hogy ez az ember szél tében hosszában fecseg, ki akar­tam ugratni a bokorból. Az elnök rendreutasítja a vádlottat Lengyel ismételten is igy aposz­trofálja Steiner Vilmost. Az elnök Lengyelt ezért rendreutasítja s figyelmezteti, hogy a bíróság előtt tiszteletteljesen viselkedjék, és amennyiben újból is figyelmez­tetni kellene, pénzbüntetéssel fogja sújtani. A továbbiakban elmondja Len­gyel, hogy a feleségét elküldte hazulról, Sillót az ágy alá buj­tatta s amikor Steiner megérke zett, szándékosan megtévesztve őt a végkielégítéssel kapcsolatos me­séjével, arra tüzelte Steinert, hogy adjon most már adatokat a pol gármester ellen. Lengyel szerint Steiner valóban mondotta is, hogy Bencs Kálmán 15 éve borotva élen táncol. — Igaz-e ez, — kérdi az el­nök Steiner Vilmostól. — Valótlanság, egyéni beállítás — válaszolja Steiner. Nem én mondottam ezeket, hanem Lengyel Antal s minden áron azt akarta kicsikarni tőlem, hogy tegyek Bencs Kálmánra terhelő kijelentést Silló Zoltánt szembesítették Steiner Vilmossal A bíróság ezután Silló Zoltán­nal szembesiti Steiner Vilmost. Silló Lengyel Antal vallomása mellett foglal állást, sőt délelőtti vallomásának kiegészítéséül egy Írógépelt feljegyzést nyújt át, a melyet Steiner állítólagos kijelen­tései nyomán, Steinernek Lengyel lakásáról való távozása után ké­szített megegyező feljegyzésükről triával való békés együtt­működés éveiben elérhetett és szilárd elhatározással, a Vezér bölcs utmutatását kö­vetve a nemzeti és népi alapon álló független Ausz­tria mellé áll szivvel, lélek­kel. Valamikor talán szid tuk, ma szeretjük és féltjük Bécset. gépeltek le s amelyet 8 nappal később, ju'ius 26 án két tanúval hitelesittetlek is. Silló, vallomása szerint, egy Íz­ben találkozott Steiner Vilmossal, az eset előtt 4 hónappal, azt nem látta, hogy Steiner volt e az, aki a szobába lépett, de a telefonbe­szélgetés alapján valószínűnek tartja, a hangját megismerte. Az ügyész kérdésére kijelenti, hogy emlékezetből szövegezték meg Steiner állítólagos kijelenté­seit. Steiner Vilmos Silló vallomását is valótlannak jelenti ki. Steiner Vilmost a biróság meg­eskette vallomására. Szohor Pál nagyjelentőségű vallomást tesz Cservenák Mihály városi kocsis jelentéktelen vallomása után Szo­hor Pál főjegyzőt szólítja be a biróság. Szohor Pál vallomásában mindenben alátámasztja dr. Bencs Kálmánnak a téglavásárlásra és a Steiner Vilmos végkielégítésére vonatkozó vallomását, majd a Pivnyik Batta féle sikkasztási ügy­ben tesz vallomást. Eskü alatt vallja tanú, hogy a polgármester felkérésére ren­deztetni akarta Pivnyikkel adós­ságait. Pivnyikkel beszélt is, ösz­sze is iratta vele adósságait, rá­jött azonban rövidesen arra, hogy Pivnyik nem vallotta be minden adósságát s igy nem látta semmi cálját annak, hogy továbbra is fáradozzanak az érdekében. Ez az adósságrendezés azonban jóval előbb volt és semmiféle összefüg­gésben sem állott a sikkasztás ügyével. Erre lassa iként, mintegy fél esztendő alatt jöttek rá, felje­lentések során s amikcr kiderült, hogy komoly baj van, a polgár­mester hivatalosan tett feljelentést Pivnyik ellen a rendőrségen. Burger alapítvány, Luther Ház A Burger-féle alapítvány kelet­kezésével kapcsolatosan tanú ar­ról tesz vallomást, hogy Burger István tragikus szerencsétlensége alkalmával egyenesen a polgár­mester rábeszélésére hagyta 1000 holdas birtokát a városra, amivel azt igazolja, hogy a város érde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom