Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-13 / 34. szám

2. oldal. f tamOLCSl HIBL JÜ> 1934. febuár kó 13. — Volt egy ács és egy kőmű­ves. Az ács mindössze 2 napig segédkezett egy munkán. — Hajdúk, utkaparók dolgoz­tak? — A leghatározottabban állitom, nem. Amiről a virágok beszéltek — A kertet ki hozta rendbe? — Az Üzemi R. T. kertészete. — Ezért külön fizetett? — Igen, sajnos nagy pénzeket. — Mennyibe került a kert be­rendezése? — 1929-ben kaptam egy üzemi számlát, amelyben közlik, hogy a kerti munkálatokért és virágokért 3900 pengővel terheltek meg. A számlát 'magam is tul magasnak találtam, mire a helybeli kerté­szektől ajánlatot kértem, akik féláron adtak ajánlatot De ajánlatot kért Budapestről is, ahol megállapították, hogy a le­szállított árak túlzottan magasak. Becsatolt iratokkal igazolja, hogy azóta is évente 5C0 pengőt fize­tett az udvarkertészetéért és 120 pengőt a szobai virágokért. Ezután Steiner-féle 10000 pen­gős követelésre került a sor. A polgármester elmondotta azo kat az ismert körülményeket, amelynek alapján Steiner 10000 pengő végkielégítést kért, amely ügy polgári perre került és felleb bezés folytán most a törvényszék előtt van. Pivnyik és Batta sikkasztási ügye Az elnök ezután a Pivnyik­ügy tárgyalására tér. át, Az el­nök kérdésére a következőket mondja a polgármester: 1924. októberében Énekes János '.pre­látus kanonok bejelentette ne­kem, hogy Pivnyik Gyula fő­számvevő egy tanítótól, aki 300 pengős segélyt kapott, a város­háza folyosóján ezt a pénzt köl csönkérte tőle. Ez a tanító ké­sőbb feljelei tést is tett, mire megindult a fegyelmi vizsgálat Pivnyik Gyula főszámvevő el­len. A vizsgálat 1918. évtől kez­dődött el A fegyelmi előtt be­jött hozzám Pivnyik Gyula és kért, hogy engedjem meg, hogy lakásomon fontos bejelentéseket tehessen. Ezt a kérését azon­ban nem teljesítettem. A fe­gyelmi vizsgálat 1918. évtől kez dődőleg indult meg, az első 3-4 évben rendben volt a könyv­vezetés. Az első szabálytalanság az 5-ik évben kezdődött és az­után minden évben több és több hiány mutatkozott. A fegyelmi vizsgálat eredményéről napról napra jelentést tettem az alispán urnák. Ugyanebben az időben Batta Zoltán ellenőr ellen is meg indult a fegyelmi eljárás. Mind­kettőt eltávolítottam a hivatal­ból. Battánál 8000 pengő hiány mutatkozott, de ő azzal a ké­réssel fordult hozzám, hogy van két gazdag bátyja, akik hajlan­dók a kárt megtéríteni. A pol gármester elmondja még, hogy Budapesten találkozott is Batta két bátyjával, de azok kijelen­tették, hogy tekintettel arra, hogy testvérükért már Jtöbb Íz­ben fizettek, most egyetlen fil­lért sem hajlandók érte átvál­lalni. Amikor hazaérkeztem Bu dapestről, Battával közöltem, hogy testvérei nem hajlandók vállalni a sikkasztott összeg megtérítését. Az elnök azután megkérdi, hogy tudja-e a polgármester, hogy mikor lett öngyilkos Batta. Erre pontos dátutumot nem tud mondani, körülbelül 10 nappal történhetett a feljelentés után. Az elnök ezután azt kérdi, hogy ki tett feljelentést Pivnyik ellen? A polgármester elmondja, hogy a fegyelmi eljárás során Pivnyik Gyula ellen mindössze három kisebb tétel szerepelt mint elsikkasztott összeg. A rendőrség­hez a feljelentést Somogyi pénz­ügyi titkár tette cca 22000 pen­gős bélyeghiány miatt. A város csak a fegyelmi eljárás befejezése után akart feljelentést tenni. Elnök: Mi lett azzal a levéllel, amit Batta öngyilkossága előtt irt a polgármester urnák? Polgármester: Nem tartottam fontosnak, ezért papírkosárba dob­tam. Elnök: Tárgyalt-e a polgármes­ter ur Pivnyik Gyulával a sik­kasztásokról ? Polgármester: Nem tárgyaltam. A fegyelmi eljárás során csak ar ról volt szó, hogy Pivnyik Gyula nagyon el volt adósodva, ezért Szohor Pál főjegyző magához hí vatta és felszólította, hogy állítsa össze az összes adósságait és egy­úttal Pivnyik Gyula feleségével is tárgyalt, aki hajlandónak mutat­kozott férje adósságait rendezni. Ez 1929. szeptemberében volt és akkor még mindössze 7000 pen­gőről volt szó. A főjegyző ur ké­sőbb aztán megállapította, hogy a Pivnyik Gyula által összeállított adósságlista nem felel meg a va­lóságnak és ezért abba hagyta az egész dolgot. Időközben Pivnyik Gyuláné is feljött a hivatalba és bejelentette, hogy meggondolta a és nem rendezi férje adósságait. Elnök: Beszélte Ön Pivnyik anyósával veje sikkasztásairól. Polgármester. Soha Pivnyik anyósával nem beszéltem. Elnök: Igaz-e, hogy a polgár­mester ur is anyagi garanciát akart érte vállalni ? Polgármester: Nem igaz. Elnök: Igaz e, hogy egy alka­lommal azt a megjegyzést tette, hogy katonaságnál ilyen esetben máskép szokás elintézni az ügyet? Po'gármester: Ezt Medgyesí Pál mondotta Batta Zoltán előtt. Elnök: Kovács Magdát ismer­te-e a polgármester ur? Polgármester: Ismertem kérem a városnak volt tisztviselőnője. Elnök: Igaz, hogy a menyasz­szonya volt Pivnyik Gyulának. Polgáunester: Ezt nem tudom. Elnök: Tárgyalt-e ön Hasch Árpádnéval Pivnyik Gyula ügy­ben? Polgármester: özv. Hasch Árpád­né nővére Pivnyik Gyulának, igen, beszéltem vele. Kétségbeesve, sirva jött fel hozzám, nagyon érzékeny asszony és igy inkább vigasztal­tam, de konkrét dolgokról nem tárgyaltam vele. Elnök: ígért állást beszélgetés közben ? Polgármester: Erről szó sem volt. Beszélgetés közben vigaszta­lásul mondtam neki, hogy még Budapesten kaphat majd állást. Elnök: Nem igért valamit Piv­nyik Gyulának? Polgármester: Én 1929. októ­ber óta soha nem beszéltem Piv­nyikkel és családjának sem tettem ilyen forma Ígéretet. Elnök .; Igaz e, hogy egy alka­lommal Ön olyan utasítást adott volna a jövedéki hivatalnak, hogy Hasch Árpádnéval szemben szi­gorúbban járjanak el adó tekin tetében. A polgármester kijelenti, hogy erről soha sem tárgyalt a jövedéki hivatallal és semmiféle ilyen utasítást nem adott. Ezután az elnök a Luther-ház építésére tér át. Arra a kérdésére, hogy milyen befolyást gyakorolt az építkezésre, a polgájmester ki­jelenti, hogy a Luther-ház épít­kezésének megindulásánál nem is volt idehaza, mert a Kossuth­bizottsággal Amerikában tartóz­kodott és csak akkor érkezett haza, mikor már az építkezés javában folyt. Az elnök ezután 10 perc szünetet rendel el. Szünet után a tanuk kihallgatására került a sor A tárgyalás újbóli megnyitása után Dr. Nánássy Imre védő tesz kérdéseket Bencs Kálmánhoz. — Bencs a feltett kérdésekre kijelenti, hogy a városi alkalmazottak so­ha éjjeli örséget nem állottak a villája előtt. Az utcaseprőket st> ját céljaira igényben nem vette. Üzemi R.-T, részvénye nincsen, Ajándékba egyetlen részvényt sem kapott az üzemitől. Dr. Nánássy: Igaz-e az, hogy a cik megjelenése után hivatta Lengyelt a hivatalába? Bencs: Nem igaz. Megizente Lengyel a lakásomra, hogy bo­csánatot akar kérni, de nem fo­gadtam, azt izentem, ha akar va­lamit jöjjön el a hivatalomba. Dr. Nánássy: Mennyi Nyíregy­háza város adóssága? Az elnök: A kérdésre nem en­ged válaszolni, mert nem tartozik az ügy keretébe. Több kérdés elintézése után, a védő semmiségi panaszt jelent be, ami után befejeződik Dr. Bencs Kálmán kihallgatása. Hrancsik Mihály és Kiss László teljesen lényegtelen vallomást tesz­nek. Vallomásaikra meg sem es­ketik őket. Mikler Sándor: A villafeliratok­ról közetlenül nem tud, csak hallo­másból Ezután a Luther-palota építkezésére vonatkozólag intéz­nek hozzá kérdéseket. — Ki adta ki a Luther ház épí­tésére vonatkozó intézkedéseket. — Nem tudom. — A polgármester intézkedé­sére kezdték meg a régi parochia lebontását ? — Nem tudom. Az alapítványként kezelt és fel­használt 28000 pengőre vonatko­zólag elmondja a tanú, hogy az egyháznál az adók nem folytak be, az adósságok és a tanítói hátralékok nyomták az egyházat amiért is az alapítványokat vette kölcsön az egyház. Bencs: Tud e ariól a tanú ur, hogy erre felhatalmazást kaptam az egyházi közgyűléstől? — Igen. A tanú megesketését nem kérik, és azt a bíróság mellőzi. Az ágyalatti tanú a napfényen Hangzik az el­Silló Zoltán, a Magyar Hírlap üzletszerzője a következő tanu. A tárgyalás megnyitása után meg nem jelenése miatt kirótt 50 pen­gő büntetést utólagos megjelenése miatt megsemmisítette a biróság. Silló Zoltán volt az, akit a cikk megírása előtt Lengyel Antal a lakásán az ágya alá bujtatott, hogy kihallgass a közte és Steiner Vil­mos között lefolyt beszélgetést. — Steiner Vilmost ismeri ? kér­di az elnök. — Igen. Majd a tanu elmondja, hogy Lengyel unszolására vállalkozott arra, hogy annak lakásán az ágy VÁROSI MOZGÓ Hétfő, kedd, szerda Minden hazafi filmje! A VÖRÖS RÉM (Vissza a hazába.) 1928. Harc Mandzsúriáért, a bolse­viki terror nagy filmje. HANS ALBERS és NAGY KATÓ első együttes szereglé-<e alá elbújjon. Mit hallott? nök kérdése. — Nem emlékszem biztosan ai elhangzottakra. Arról volt szó, hogy kompromitáló adatokat ad­jon Steiner a polgármesterről. — Lengyel meg is kérdezte, mi va» a téglákkal? Steiner azt hitte, hogy négyszemközt beszél és azt felelte: azokkal a polgármester még mindig tartozik. Majd el­mondotta a főispáni kinevezésre vonatkozólag," a cikkben megirt állításokat. Mikor az elnök felteszi a kér­dést, mikor volt ez a beszélgetés, a tanu kínos zavarba jön. Az el­nök hiába teszi fel többször is a kérdést, mire emlékszik még, a tanu kijelenti, másra nem emlék­szik. — Dr. Eőry ügyész: Hogy ke­rült Ön ebbe az egész dologba? — Lengyel azt mondotta, hogy­ha segédkezem neki, ő is segit a Magyar Hirlap terjesztésében. A tanút megesketik vallomására. Folytatás a 6 ik oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom