Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-20 / 15. szám

2. oldal. foMOlCSI KIB ÚJ 1933. január hó 20. Dr. Hasznos Imre felsőkereskedelmi iskolai tanár előadása, aKiosz-ban A Kiosz kulturelőadásainak so­rozatában szerdán este Dr. Hasz nos Imre felsőkereskedelmi isko­lai tanár tartott nagy érdeklődés mellett előadást a Felsőtisza ha­józási jelentőségéről. A jelenlevők között ott láttuk, Margócsy Emil felsőkereskedelmi iskolai főigaz­gatót és Folyammérnöki Hivatal mérnöki karának élén Pintér László miniszteri tanácsos hivatalfőnököt. Az előadást Nagy Kálmán, a kulturbizottság elnökenyitotta meg. Rámutatott a szabolcsi termeivé­nyek, a káposzta és burgonya ka­tasztrófális értékesítési lehetősé­geire, aminek főokát a Máv. tari­fa politikájában látja. Ezért kell olyan megoldást keresni, amely ennek a vidéknek az értékesítési lehetőségét rentábilissá teszi. Ez volna a Felsőtisza hajózásának kiépítése. Hálával emlékezett meg a Kiosz diszelnökéröl dr. Kállay Miklósról, aki a kormány kereté­ben a leglelkesebb híve a Tisza hajózhatóvá tételének. Üdvözli az előadót és a vendégeket. Ezután Hasznos Imre dr, kezdte meg nagy érdeklődést keltő előadását. Elöször az önellátás problémáját ismertette, majd a szabadkereske­delem előnyeire és hátrányaira mutatott rá. Sem az autarchia, sem a szabadkereskedelem hive, hanem az aranyközéputé. Helyes fejlődés nem lehet ott — mon­dotta — ahol a gazdasági elmé­lete mellett süket fülekkel men nek el. Az okos tekintélytisztelet elvét hirdeti. A mult tapasztalatai­ból kell az egészséges jövőt kié­píteni. Az általános gazdasági kér­dések után rátért a Felsőtisza ha­józásának jelentőségére. Ez a kér­dés nemcsak a mezőgazdaságnak, de egyformán érdeke az ipar és kereskedelemnek is. A gazdasági válság főoka a fogyasztási kész­ség csökkenésében van, ami csak az árak csökkentésével egyenlít­hető ki. A szárazföldi szállítások költségeit nem birják el a termei­vények, légi utaink erre még nem alkalmasak, igy csak a harmadik eshetőség maradhat meg számunk­ra a vizi utak hajózhatóvá tétele. A Tisza felső szakaszának ha­józhatóvá tétele a legfontosabb közgazdasági kérdés ma Szabolcs­ban. A szabolcsi kereskedők kez­deményezésére, Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter és Amb rózy György földbirtokos közben­járásával sikerült elérni, hogy az idén már az uszályokat Dombrá­dig hozták fel. Az első uszály Ja­lapáron kötött ki. Balsáról, Tisza­bercelről és Dombrádról két hó­nap alatt 4000 q búzát szállítot­tak el. A vizi szállítás nagy előnye az olcsósága és hogy egyszerre nagyobb mennyiség szállítható. Hátránya, hogy a Tisza nagyon szeszélyes. Szolnokig hajózható, de innen feljebb változásoknak van kitéve. Ezért kell a benyúló sarkokkt lekötni, a folyókhoz ve­zető utakat megjavítani. Az idén a hajóutat kiépítik Vásárosnamé­nyig. A magyarországi dunai vi­ziutak 420 km. hosszúak, míg a Tiszáé csak 170 km, De a csa­tornahálózat kiépítésével 2500 km. viziutat lehetne létesíteni, amely akkor elértté a német- és franciaországi viszonylagos ered­ményt. Hozzáértők költségvetése szerint a Tokaj—Vásárosnamény közötti 130 km. hajóút "kiépítése 30 millió pengőbe kerülne. Ezzel a kérdéssel azután megoldódna a szabolcsi gazdák legégetőbb érdeke. Ha a fagy enged — fejezte be beszédét — hozzákezdenek a szol noki állami tárház felépítéséhez s remélhetőleg itt is megkezdődik a kikötők, tárházak és csúszdák épttése. Hajón való szállítás ese­tén sikerülne a gazdáknak 30-tól 60 fillérig többet kapniok a bú­záért. Az érdekes előadás után Pintér László mondott köszönetet a fo­lyammérnöki hivatal nevében, hogy rámutattak ennek a kérdés­nek fontosságára. Arra kéri az előadót, hogy legyen ennek a gondolatnak hűséges terjesztője. Ezután Kenyhercz Lajos magyar dalokat adott elő nagy sikerrel. A kutya mint bűnsegéd! bün Egy kisvárdai lopás érdekes körülményei Berger Ernő kisvárdai mé száros feljelentést tett az ottani csendőrségen egy többszörösen büntetett kőműves ellen lopás miatt. Feljelentésében előadja a tol vajlás érdekes körülményeit, amelyben a főszerepe egy fia­tal farkaskutyának van. Berger üzletében az utóbbi napokban, a reggeli órákban, amikor a legtöbb dolga van, egy ha al­más fiatal farkaskutya ugrott be. Előre kiszimatolva a na.;y szerű alkalmat, vmikor a mé­száros mester a pulttól távol foglalatoskodott, odaugrott a pulthoz és egy darab hust a szájába kapva tovább rohant. Ez a jelenet többször megis­métlődött. Legnagyobb meg­lepeté ére megállapította, hogy a kutya nem a saját étvágya kielégítésére pákászkodik, ha nem a szokatlan körülmények közölt gazdájának viszi a hust. A kőműves kihallgatásánál tagadja bűnösségét, de Berger határozott állítására megindult ellene az eljárás. A kutya, amely bűnsegédi bűnrészese az egész tolvajlásnak, azóta megkötve áll, nehogy ujabb bajt hozzon gazdájára. Vallásos vitaesteket rendez a Bethlen Gábor Szövetség helyi szervezete A Bethlen Gábor Szövetség nyíregyházi szervezete szerdán a Városháza kistanácstermében né­pes tanácsülést tartott dr. Szarka Sándor elnöklete alatt. Az érte­kezleten megjelentek közt ott vol­tak Vietórisz József dr., Szohor Pál, Vietórisz István dr., Arad ványi Endre dr., Kovách Dénes dr„ Paksy István dr.. Szesztay András dr., Ferenczy Károly dr., Zsolnai Vilmos, Márton László, Maurer Károly, Margócsy Emil, Weiszer Gyula, Márföldy József és Belohorszky Ferenc dr. Az elnök néhány szóval vázolta az értekezlet összehívását, majd átadta a szót dr. Ferenczy Ká­rolynak, aki hatalmas programmal lépett a megjelentek elé. Kifejtette, hogy a protestáns öntudat kimé­lyitése és emelése érdekében fel­tétlen szükség van olyan mun­kára, ami áldozatokat kiván meg az egyéntől és az összességtől egyaránt. Hiszi és bizik benne, hogy ez a lelkes társaság el fogja érni a célját. Ezért javasolja, hogy havonként egy délután jöjjenek össze a protestáns hivők, hívják meg oda mindazokat, akik a protestáns gondolatárt, a protes­táns eszmékért készek ma is sikra szállni, mert az egyház erősítésé­vel nemzeti célt is szolgál a Bethlen Gábor Szövetség. Szüksé­gesnek tartja a protestáns hivők lelki foglalkoztatását, mert a je­lenlegi szörnyű válságokból cha­oszból nincs úgysem más kive­zető út, mint a hit szava. Bemu­tatta ezután Ferenczy Károly azt a tervet, amely mintegy másfélév munkáját adná. A pompás terv előadásciklusokat állapit meg, amelyek közül az első sorozat a Bibliával fog foglalkozni. Az előadások eme első része három előadást foglal majd ma gában: amelyek közül az elsőn Ferenczy Károly fog „Miért éne­kek éneke a Biblia?" címen elő­adást tartani; a második elő­adást „Van e szükség Ószövet­Pénttk, szombat, vasárnap Kedvencünk ANNY ONDRA főszereplésével A SZERELMES SZÁLLODA Vidám bonyodalom egy szegény leány öröksége körül Fényes kisérő műsor Előadások 5, 7, 9 órakor. Vasárnap 2-4-6-8 10 órakor. ségre" címmel tartják, mig a har­madikat „Ereklye vagy élet fenn­tartó-e a Biblia?" címen dr. Paksy István vállalta el. Minden elő­adást vita követ, a kérdést azon­ban az előadón kivül 2—3 tag mindig áttanulmányozza, hogy a legkülönfélébb szempontok és fel­fogások érvényesülhessenek. A nagy érdeklődéssel és helyes­léssel fogadott előterjesztést a szervezőbizottság teljes egészében magáévá tette, ennek kivitelezé­sére dr. Ferenczy Károlyt kérte fel. Dr. Vietóiisz József, Szohor Pál, Margócsy Emil, Szesztay András dr., Maurer Károly, Paksy István dr. hozzászólása után meg­beszélte a bizottság a részlet­kérdéseket is s elhatározta, hogy a vitaestéket minden hónap har­madik keddjén délután . 5 órakor hol az evangelikus, hol a refor­mátus elemi, illetve Kossuth-reál­gimnázium dísztermében rendezi meg. Az első február 20-án, a központi ev. elemi iskola díszter­mében lesz. A vitaestére termé­szetesen belépődíj nincsen. A részletkérdések elintézése után még néhány egyesületi kérdést intéztek el. Az ülés annak a gon­dolatnak jegyében végződött, hogy a régóta várt és óhajtott vita­esték végre rendes mederben megindulhatnak, szolgálhatják a protestáns öntudat emelését és a Bethlen Gábor Szövetség hazafias célját is. A vallásos vitaestékre már most felhívjuk a közönség figyelmét. A Nyíregyházi Yárosi Dalegylet vigestje Mint már megírtuk, a Nyíregy­házi Városi Dalegylet február hó 11-én rendezi meg hagyományos műsoros vigestjét, melyre az' elő­készületek már nagyban folynak. A nagysikerűnek ígérkező műsor­ban a dalárda Strauss és Mayer­beer darabokkal jön. Egyik külön­legessége a négyszólamú férfi­karral előadott és eddig még nem hallott „Kék Duna" keringő ka­tonazenekari kísérettel, A műsor többi számai csupa derű, vidám­ság, hangulat. Török Rezső, Sa­lamon Béla, Vadnai komédiái, tréfái, kariKaturái, melynek nagy sikerét előre biztosítja Raksányi Sándor, Raksányi Sándorné, Ba­tári Béla, Kiss Béla személye. A reggel 5 óráig tartó tánchoz a zenét katonazenekar, cigány és jazz-band szolgáltatja. Tombola. A rendezőség a meghívókat már a napokban kibocsájtja, amelyek a belépőjegyekkel együtt már előre igényelhetők az „Ujságbolt"-ban és Aszalós Sándor egyesületi tit­kárnál a Városházán. Meghalt Ady Léda asszonya Dióssy Ödön volt bányaigaz­gató felesége, Brüll Adél meghalt. Az asszony egykor igen nagy ha­tást gyakorolt Ady Endrére, aki az asszonyt költeményeiben „Léda" néven emlegette. Könyv, papir, írószer az Uj .égboltban

Next

/
Oldalképek
Tartalom