Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-16 / 11. szám
4. oldal. j frMOLCSIHIBtJlP 1934, lanuár hó 16. Dr. Sasi Szabó László székfoglaló beszéde A főispán beszédét gyakran szakította félbe helyeslés, majd nagy figyelemmel hallgatta meg a gyűlés közönsége a szólásra emelkedő dr. sasi Szabó Lászlót, a nyiregyházi kerület beiktatott elnökét. A személye iránt megnyilvánult bizalmat ugy tekinti, mint annak a közéleti működésnek elismeré sét, amelyet eddig a város életében kifejtett. Éppen ezért programmját ebben jelöli meg: Aki voltam, az vagyok s az is akarok maradni. Hogy örömmel állt a nemzeti egység zászlaja alá, ki kell jelentenie, azért tette, mert Kossuth Lajos óta még nem volt magyar államférfiú, aki olyan sajátos módon, olyan határozottan és erővel szólott volna a nemzethez, mint ahogyan ezt Gömbös Gyula tette. A Vezér programmjának egyik legmegkapóbb gondolata, az öszszefogás gondolata volt. Utal arra, hogy ez a nemzet azért nem tudott századokon át erőt kifejteni, mert társadalma sokfélekép szét volt tagolva. És ha van nemzet, amelynek szüksége van az összefogásra, akkor a mi nemzetünk az. Gömbös Gyula erre az egységre hivta fel a nemzet egyete mét s hogy mit értünk el kifelé és befelé, utal a főispánnak elhangzott s helyesléssel találkozott szavaira. A nemzeti öncélúság értelme Az egységre törekvés mellett másik nagy jelentőségű gondolata Gömbös Gyulának a nemzeti öncélúság gondolata. Ennek is kétféle értelme van. Kifelé azt jelenti, hogy a nemzet célkitűzéseit maga irányítsa minden más nemzettől függetlenül. Azért tartotta mindig károsnak a 67-es politikát, mert általa muló gazdasági előnyökért nemzeti önállóságunkat adtuk fel kifelé s a reánk káros dinasztikus politikának igy lettünk áldozataivá. Keményen meglakoltunk ezért a politikáért. Tisza István, amikor a béke és a háború kérdésében kellett döntenie, súlyosan érezhette vállaira nehezedni annak terhét, hogy nem volt meg a nemzeti öncéluságunk s végül is kénytelen volt beadni a derekát. Erőt jelent az öncélúság befelé is. Jelenti azt: le a trónról az egyéni érdekeket, le a trónról a mohó egyének kapzsiságát, le minden a közérdekkel ellentétes törekvést. Megbukott a XVIII. és XIX. század egocentrikus filozofiája, amely azt hirdette, hogy az egyénnek van csak joga s a nemzet is csak az egyén boldogulását szolgáthatja. Ma a nemzet érdeke az irányadó, még ha az egyénnek el is kell pusztulnia, ha verejtékeznie, életet kell is áldoznia érette, mert a nemzet örök, az egyének pedig mulandók. A természetben megnyilvánuló törvényekkel igazolja azt, hogy a fajnak, a nemzetnek kell fennmaradnia, mindent tehát a nemzetért kell tenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzet ne támogassa az egyént. A nemzet is csak akkor lesz erős, ha tagjai erősek. Az egyéni erőknek érvényesülniök kell a nemzet életében, de csak addig, mig a közérdeket is szolgálják. A királykérdés is a nemzeti öncélúság jegyében kell megoldani. Ebben a kérdésben nem lehet különbség magyar és magyar között. Döntő e kérdésben csak a nemzet egyetemes érdeke lehet. Örömmel állott Gömbös Gyula mellé, mert a revizió kérdését is hivatalos kormányzati prog rammá tette s volt bátorsága ezt nyiltan ki is jelenteni. És jól esik látnia, hogy a kormány jelentős sikereket is ért el e kérdésben. És nem hallgathatja el azt a véleményét sem, hogy jól esett meghallgatnia a főispán beszámolóját, mert hiszen a Nerhzeli Egység pártjának nincs képviselője Nyíregyházán s a főispán beszéde biztatásaival ugy hatott reá, mint egy képviselői beszámoló. Nagyon jól tudja, hogy nehéz helyzetben vagyunk s lehet, hogy még továbbra is sok megpróbáltatást kell kiállanunk. De ne higyje el senki, hogy csak nálunk vannak bajok. Gondoljon mindenki arra, hogy 3-4 évvel ezelőtt még csak 7-8 millió munkanélkülit tartottak számon, ma pedig a munkanélküliek száma éhező családtagjaikkal együtt eléri a 100 milliót. Amerikában ezért menetelnek százezrek a Capitolium felé, Londonba ezért özönlenek a munkanélküliek százezrei, hogy tüntessenek a világ nagy nyomorúsága ellen. A gazdasági autarchia teremtette ezt a rettenetes helyzetet, amelyben mi is vagyunk. És ha tűrni kell, fürjünk, mert ki kell tartani Nagymagyarország reménye és hitvallása mellett. Husz esztendő szenvedései után hinnünk [kell, hogy eljön egyszer a jobb idő, a magyar igazság napja felderül. Ennek a hitében köszöni meg a bizalmat felfelé és lefelé s kéri minden magyar embernek támogatását. A tetszéssel fogadott elnöki székfoglaló után dr. Mikecz Ödön főispán dr. Vass Jenőnek köszönetet mondva az elnöki szék betöltéséig teljesitett szerény, de hatásos munkásságáért, a gyűlést berekesztette. Fizessen elő Hírlapra. a Szabolcsi Ma sokszor a nyomornak dantei mérereteivel állok szemközt — mondotta Mikecz Ödön dr. főispán a református nőegyleti estén Hatalmas tömegeket mozgatott meg a Református Nőegylet agilitása a szeretet sugallta estén, a nőegyleti műsoros, teás bálon. A Korona termeiben rég nem láttunk annyi embert, mint itt, ahol az est szellemi hullámkörét szélesbitette az is, hogy megjelentek rajta a magyar rotaryanusok, Hegedűs Lóránt, Ripka Ferenc, Kisfaludi-Stróbl Zsigmond, Éber Antal dr. és kíséretük, akik a Groák Ödön vezérigazgatónál renHegedüs Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminisztert érkezésekor Bartók Jenő dr. lelkész és Kovách Elek dr., a presbitérium elnöke üdvözölték, majd a műsor megnyitásaként Mikecz Ödön dr. főispán köszöntötte felemelő beszéd keretében — Hegedűs Lórántról — mondotta többek között a főispán — önkénytelen asszociáció utján Jókai regényei jutnak eszünkbe, nemcsak annál a vérségi kapcsolatnál fogva, amelyben a nagy publicista, a zseniális iró a halhatatlan regényíróval van, hanem azért is, mert mindkettőjük lelke a magyar fajiságban gyökerezik és mindkettőjük tevékenységének az az etikum az alapja, amelyre ma olyan nagy szükségünk van. Jókai regényhösei eszmékért küzdő igazi hősök és Hegedűs Lóránt is azok élén küzd, akik materiális érdekek és vonatkozások felett az erkölcsi, a nemzeti és a keresztény célkitűzések szempontjait és követelményeit hangoztatják. Erre a lelkiségre van szükdezett teáról jöttek az estre. Ott láttuk Mikecz Ödön dr. főispánt, Virányi Sándor alispánt, Szohor Pál főjegyzőt, a betegen fekvő polgármester helyettesét, Erret Aladár tábornokkal az élén a hadsereg tisztikarának képviselőit, a más felekezetek papjai közüí Bernstein Béla dr. főrabbi jött el az estre, ahol hatóságaink, hivatalaink, intézményeink, egyesületeink, iskoláink szinte kivétel nélkül képviselve voltak. és Jókai ségünk ma, amikor olyan sok a szenvedő, nyomorgó magyar testvér. Főispáni hivatalomban sokszor a nyomornak szinte dantei mérveivel állok szemben s itt ebben a fényes, meleg, derűs teremben, arra kérem az est közönségét, vigyünk ki ennek az estnek melegségéből valamit azokba az otthonokba, amelyekben hideg van, ahol éhség van. Nincs senki, aki ne adhatna valamit s gondoljuk meg, hogy hányan vannak magyar testvéreink közül, akiknek helyzete súlyosabb a miénknél, gondoljunk a munkanélküliekre, az elhelyezést váró fiatalság nyomorára. Az itt reánk váró áldozatos hazafiságban Hegedűs Lóránt ideálizmusa erősit és benne itt, a jóságra inspiráló embert üdvözlöm. A zseni végtelen távlatoknak dolgozik A nagyhatású megnyitó után Hegedűs Lóránt tartotta meg mindvégig derűs hangulatu, egy-egy humor fényében csillanó gondolatkör után azonban a fenség távlatait megnyitó előadását, A két magyar zseniről, Széchenyiről és Kossuthról beszélt. Széchenyiről, akinek müveiben megvan a zsenik hármassága, mint Dante, Michel Angelo, Arany müveiben, Beethoven zenéjében. Beszélt J Crescens inspiráló hatásának erejéről s Széchenyi halhatatlan teremtő zsenijének erőforrását benne látja. Megérti katolikus magyar testvéreinek Mária kultuszát, hiszen minden nagy sugallat a női szívből ered. Beszélt a zseni időnkivüliségéről. A köznapi ember a jelen tennivalói után fárad, a zsenni érzésével, tettével a végtelen számára dolgozik. Széchenyi már 1813-ban megjósolta a Monarchia összeomlását, 1822-ben Törökország megszűnését, mindkettő százesztendőre következett be. Széchenyi és az Alföld között tragikus mélységű kapcsolat van, a dunai szabályozás tervei után mindig vissza-vissza tér az ő Tiszájához, az Alföldhöz. Hegedűs, Lóránt azt látta, hogy Széchenyi hatása a külföldön hasonlíthatatlanul kisetíb mint Kossuthé, Ame< rikában pl. Széchenyiről azok, akiket kérdezgetett, semmit sem tudtak, mig Kossuth szelleme ma is élő energia. Kossuth Amerikában mondott beszédeiből tizenkét soros tosztot írt és ezzel hihetetlen hatása volt egy nagy banketten. Elmondotta Hegedűs, hogy mind Kossuth, mind pedig Széchenyi útját járja, elmegy minden olyan helyre, ahol ők jártak, s hirdeti mindkettőjük nagyságát, mert mind kettőjök erőt adó szelleme a magyarságnak. Anatóliai útjának színes derűs, sokszor szatirikus rajzával rendkívül tetszést aratott. Szellemének tüze villamos szikraként pattant egy-egy fordulatában, adomájában és előadása végén hálás tapgsal köszöntötte Hegedűs Lórántot a nyiregyházi közönség. Magyar palotás, bécsi keringő Az előadás után üde szépségű palotást láttunk: Adriányi Baba, Biró Eta, Csipkés Juci, Dobay Margit, Gallasz Irén, Hegyessy Rózsi, Kun Szabó Katica, Mikler Sári, Petneházi Margit, Rácz Patyi, Stark Lili, Valenta Sári lejtették tűzzel, tiszta ritmussal, graciözitással. Nagy sikere volt Fábry Ducinak és Szegedy Dórinak is, akik bécsi valcert mutattak be sugárzó kedvességgel. Elismeréssel kell adóznunk Kálmán Évának a táncok finomult izlésű betanításáért és Győry Jenőnek a szépen simuló zongorakiséretért. Műsor után Horváth Miklós hírneves bandája csárdásra zendített, megkezdődött a tánc, amely kitűnő hangulatban a hajnali órákig tartott. A vendégeknek is büffé állt rendelkezésre, amely a Ref. Nőegylet áldozatkészségét, a tagok jó szivét dicsérte. Az est jelentős sikere érdekében fáradó elnökség : dr. Mikecz Miklósné, Rimaszombathy Gézáné, dr. Nagymáthé Andrásne s a hölgyek gárdája, Molnár Sándor lelkész, nőegyleti titkár igen szép sikerrel munkálkodtak a jóság szolgálatában s ezzel értékes hazafias munkát végeztek.
