Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 225-248. szám)

1933-12-02 / 226. szám

4. oldal. < fr.KBOlCSIKIBL JÜ> 1933 december hó 2. Kállay minszter kijelentette, hogy nincs fehér kartel, nincs tejkartel, mert a tej árát Buda­pesten [ő maga állapítja meg. A pesti sajtó egyrésze ezt nem veszi tudomásul és továbbra is kitart rögeszméje mellett. Ezt a háborút azonban elég elővigyá­zatossággal vezeti, mert legtöbb esetben nem a minisztert, hanem a nem létező „Tejkartelt" tá­madja. A pesti tejtől hangos ma az egész ország és a laikus ol­vasó, aki ezen kérdést alapo­san nem ismerheti, azt hiheti, miszerint a miniszter tényleg az emberek tizezrcit tette koldussá. Ha azonban valaki alaposabban áttanulmányozza ezt a nehéz kérdést, akkor arra a megálla­pításra jut, hogy Kállay földmü­velésügyi miniszter ezzel a ren­deletével megmentette a magyar állattenyésztést a végveszélytől. Igen nehéz helyzetben volt a miniszter, mielőtt ezt a rende­letet kiadta. Ezzel a rendelettel ugyanis tisztességes mértékre szállította le egyesek hatalmas keresetét, ugyanakkor pedig má­sokat levegőhöz juttatott. tEzen intézkedésével igen sok ellen­séget, de még több barátot szer­zett. Sajnos a barátok hallgat­nak, de az ellenségek hangja zugássá erősödött. Ezenkívül pedig igen sokan politikai tőkét óhajtanak kovácsolni a nagy­fontosságú rendelet vélt sérelmei révén, sőt mások azt izgatásra is felhasználják. A leghangosabb, tejszakértövé fejlődött pesti újság azt irja, hogy Kállay miniszter 20.000 kisgazdát tett koldussá. Ugyan­akkor ez az újság elismeri azt is, hogy a felizgatott kistermelők egyes Budapest könyéki közsé­gekben nem hajlandók 16.5 fil­lérért a fővárosnak tejetszállitani, inkább kiöntik azt a kanálisba. A tej hazájában Dunántulon, de itt Szabolcsban is örülne minden gazda, ha tejéért évi át­lagban nem 16.5 fillért, hanem 10—12 fillért kapna. Pest kör­nyékén az újságok szerint föl­dönfutóvá lesz az, aki 10 fillé­res termelési ár mellett 16.5 fillért kap a kitermelt tej min­den literjéért. Ezek után nem csodálkoznánk, ha a miniszter elkedvetlenedne és nem harcolna a magyar gaz­dáért olyan nagy energiával, mint eddig tette. Be kell lát­niok a magyar gazdáknak azt, hogy azokon a nagy horderejű intézkedéseken amelyeket a mi­niszter rendkívüli energiával és Finom biocklevéipapir 50 vászonpapir 50 borítékkal P 180 az UJSÁGBOLTBAN szivósággal kiharcolt, nem ki­sebb hibákat kell keresni, hanem elismeréssel kell adózni annak a férfiúnak, aki fáradságot nem ismerve a magyar gazdák érde­kében oly sokat dolgozik. Érezze a miniszter a háta mö­gött áll az ország dolgozó több­sége s ez a többség hálás neki, de ez a többség hajlandó arra is, Országszerte megrendezik a vidéki városok az idegen'(forgalom biztosítását célzó vásárt. Szegeden, Debrecenben, Kecskeméten, Mis­kolcon ^nagysikerű akciókat {bo­nyolítottak le, csupán Nyíregyhá­zán nem történt ezirányban semmi. Most a Szabolcsi Hirlap felveti a Nyíregyházi Hét gondolatát, ame­lyet könnyen realizálhatunk. Egy ilyen vásár megrendezé­sének sikerére jellemző a Deb­recenben lezajlott Tiszántúli Vá­sár, amelynek adatairól a követ­kezőket mondotta az idegenfor­galmi kérdés egyik alapos is­merője : A Tiszántúl iparának és keres­kedelmének a létért folytatott küz­delmében jelentős határkövét ké­pezi a szeptemberben Debrecen­ben megrendezett Tiszántúli Ipari és Kereskedelmi Vásár. Az iparnak és kereskedelemnek heroikus küzdelmet kell folytatni ma a megélhetésért és a vidék érdekeltjeinek ezen heroikus küz­delmét nehezebbé teszi azon sok­szor kifogásolt körülmény is, hogy a fővárosba a különféle alkal­makra az év folyamán többször mód nyujtatik a vásárló közön­ségnek a felutazásra. Amikor ezen, a vidéki iparra és kereskedelemre sajnálatos tényt felismerte és megállapította a vi­déki érdekeltség, ugyanakkor fel­merült az az eszme is, hogy a vevők megtartására, illetve vissza­hódítására a vidéki centrumokban is meg kell indítani a propagan­dát kerületi vásárok rendezése érdekében. Szeged, Székesfehérvár, Debre­cen egymás példáján felbuzdulva, egymásután rendezik meg a ki­látásokat és vásárokat. Az eddigi jelentések hatáiozott eredményről számolnak be és fé­nyes bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy ez a megmozdulás a vidéki ipar és kereskedelem ér­dekében nem céltalan. Érdekes tanulságul jegyezhető hogy őt bármelyilyen támadástól megvédje. Szeretnénk hallani azonban, hogy ez a valóságban létező ha­talmas tömeg hangot is adjon ezen felfogásának és elnyomja kicsinyes és politikai, de anyagi célokért is küzdő egyes sájtóor­gánumok disszonáns hangját. Sz. G. fel az a körülmény is, hogy a 'látszólagosan minden vásárlási szándék nélkül szemlélődő közön­ség az áruknak fesztelen meg­tekinthetése következtében mintegy kedvet kapva vásárlásra, vevő lett anélkül, hogy a vásárlásra rá­beszélés folytán lett volna inspi­rálva. Ezen, nem első izben tapasz­talt jelenség megerősíti azoknak az álláspontját, akik a jövő ke­reskedelmét ugy vélik, a boldo­gulás utján haladni Játni, hogy a mai, egyelőre még szórványos, árulás jellegű üzletek rendszerére fog áttérni a kereskedelem, Sajnálatos tényként kell meg­állapítani, hogy a vásáron a kis­ipar képviseletében nagyon keve­sen vettek részt, ami érthető is, mert köztudomásúlag a kisipar a mai üzlettelen világban talán min­dennél nagyobb mértékben pang. Nem csak az ipar, hanem maga az iparos a szó legpregnánsabb értelmében le van rongyolódva, nagyon sok részének a minden­napi kenyere alig van meg és igy természetesen a kiállítással járó költségekre, mint például anyag­beszerzés, munkadíj, szállitás, hely­pénz stb. egyáltaláe nincsen fe­dezete. A kisiparnak a Vásáron megjelent képviselői azonban egy szebb jövőt sejtető produktumok­kal szerepeltek. olcsón megrendelhetők a SZABOLCSI HÍRLAP kiadóhivatalában, Bethlen-u. 1. szám. Telefon 77. i Stefánia fiókszövetség műsoros estélye Polgáron A Stefánia szövetség polgári fiókszervezete november 25-én, szombaton rendezte műsoros es­télyét az anya és csecsemővéde­lem szolgálatában. A kitűnő és választékos műsort a fiókszövetség vezető védőnőjé­nek, Kenderessy Jolánnak pro­lógja nyitotta meg, melyet Gecse Katalin kedvesen előadott szava­lata követett. A műsor fénypontja a polgári iskola növendékei által előadott zenés, Biedermeier óra jelenet volt. Az összhangositás, rendezés, betanítás mind Homolay Gyula Gyula tanár müve. Mint megelevenedett porcellánbabák lejtették a finom balettot, a rokokó ruhás és frizurás leányok, élükön Bajna Adikóval és Édelmann Edittel. A balettnak preciz beta­nítása Homolay és Kántor taná­rok mellett Szinegh Mária tanárnő érdeme. E számokkal a polg. iskola nö­vendékei élénk tanúbizonyságát adták annak, hogy mily szép eredményeket tud produkálni a helyes nevelés s hogy Tiszapol­gáron a polgári iskolára mily nagy szükség van. Hisszük, hogy a tanári karnak és az ifjúságnak ily szép eredményei kapcsolatban az egész község társadalmának ez irányú akciójával, meg fogják hozni azt, hogy a jelenleg magán­polgáriként működő iskola, újból államivá legyen. Kántor Antalné kedvesen elő­adott magánszáma után az uri társaságnak már sok sikerre te­kintő műkedvelői adtak elő egy kis színdarabot, melynek pajzán derűje percekig kacagtatta a kö­zönséget. A emelkedő hangulatot bete­tőzte a helyi zenekar pompás szereplése, melynek tagjai Homolay és Kántor tanárok, Bruknászjenő igazgató, Neuroht Rudolf kántor­tanító, Finischer Ernő oki. gazda, földbirtokos és Szurkos József, kiket Dr. Manczel Jenőné kisért nagy rutinnal zongorán — s a zenekar pattogó rithmusaira adta elő mint jazz énekes Dr. Újhelyi Miklósné — igen bájosan, a ki­tűnően is scenirozott énekszámait. Az egyes számokat Dr. Menczel Jenő ügyvéd ötletesen konferálta. A kitűnően sikerült előadást a hajnali órákig tartó táncmulatság követte. A szép erkölcsi és anyagi si­kerért a Stefánia fiókszövetség elnökségét élén Gáspárdy Józsefné elnöknővel, Dr. Kiss Péter espe­ressel és Dr. Újhelyi Miklós főor­vossal, valamint a rendezés nagy munkáját intéző Dr. Újhelyi Mik­lósnét illeti dicséret és elismerés. — Emésztési gyengeség, vérszegénység, lesoványodás, sá­padtság, miripybetegségek, bőr­kiütések, kelések, |furunkuIusok eseteiben a természetes „Ferenc Józseí" keserűvíz szabályozza a belek annyira fontos működését. Okvetlen nézze meg Ifj. HEGEDŰS ANDRÁS hentes és mészáros üzletének a KORONA épületében levő bífaba aho 1 naponta friss virsli, sonka, fel­fii, anfí-.íSl, vágottak, párizsi, friss és száraz kol­bász, elsőrendű füstölt és paprikás csemege-szalonna és mindenféle ízletes hentesáru olcsón kapható. Naponként friss vágás. Olcsó és izletes^áru. Előzékeny és pontos kiszolgálás. 3863-2 OLCSÓ ARÜHAZBR Óriási tömegáruk érkeztek az A Karácsonyi Vásár megindításakor minden igényt kielégít szánzációs olcsó árban Cimre ügyelni Bessenyei-tér 15. szám Cimre ügyelni Rendezzünk Nyíregyházán Vásárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom