Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 225-248. szám)

1933-12-29 / 246. szám

1933. december hó 29. frZKBOLCSI HÍRL ÁP 3 oldal tisztított gallér nem törik. Nyíregyházán csak Emuisiovai Sárkány Tisztítási ár 8 fillér. J Révész Ján9S A régebbi nyíregyházi lapok hasábjain, vonal alatt, érdekes, színes mozaikok láttak napvilágot Nyíregyháza, a régi, vagy talán jobban mondva a fiatal, gyermek­korát élö Nyíregyháza életéből. Ezeket a színes, kedvesen vonzó erejű mozaikokat a városnak egy idegenbe szakadt fia, Révész Já­nos irta. A tollnak ihletett lelkű mestere volt Révész János, az egykori nyíregyházi főjegyzőnek, Riszdor­fer Jánosnak a fia, akit a gyer­mekkor s a diákévek sok apró bohóságain kívül a szülőföld iránti soha el nem muló szeretet és a szülőt ház iránti mély vonzódás elszakíthatatlan köteléke kapcsolt Nyíregyházához. Ezeknek a köte lékeknek az emlékei inspirálták az egyébként is széleskörű irodalmi munkásságot kifejtő lelkészt, a román megszállás alatt levő Nagy bánya evangélikusainak tudós papját arra, hogy a gyermek Nyíregyházáról írjon az ifjú ko rát élő Nyíregyházának. írásai lelki felüdülést jelentettek mind­azoknak, akik szeretik az elmúlt évek krónikásainak ragyogóan színes mesemondásszerü elbeszé­léseit hallgatni. És Révész János olyan közvet­len, olyan meghitt, olyan vonzó egyszerűséggel tudott beszélni Nyíregyházáról, mint amikor az édesanya beszél rég nem látott, messzi útról megjött legkedvesebb, legjobb gyermekéről. A mozaiklapok meleg tónusa azonban a gyász komor színét vette fel. A színek alkotójának kezéből kihullott az ecset. A diákábrándok, a diákcsinyek s a gyermekcipő­ben járó Nyíregyházának gügyö­géshez hasonló, bájosan naiv életrajzirója ajkán elhalt a szó. Az idegen járom alatt szenvedő Nagybánya magyarságának egy sirhalommal, egy kálváriás oltár­ral többje van, ahol elsírhatják s hullathatják égető könnyeiket, de ahol erőt meríthetnek a to vábbi küzdelemre és szivükbe zárhatják szellemi vezérüknek fenkölt alakját. Annak a vezérnek, akinek utolsó lépése is magyar testvérei érdekében indult egy ujabb küzdelemie és ennek a küzdelemnek a sikerébe vetett hit boldog tudata töltötte el szivét akkor is, amikor teste összeros­kadt s lelke elindult a hadak utján, hogy tovább vívja harcát az annyira óhajtott magyar fel­támadást. Vigyázzon saját gyermeke egészségére Ezért tej, tejszín, tejfel, vaj, és sajt szükségletét a Szabolcsvármegyei Köz­ponti Tej szövetkezetnél szerezze be. Telefon 593. Steíner Vilmos a könyvelés szükségességéről tartott előadást a Kíoszban A Kiosz ismeretterjesztő elő­adásának során legutóbb Steíner Vilmos hites könyvszakértő tartott érdekes előadást „az adó a köny­velés szempontjából" cimen. Az előadást három témakörre osztotta. Ismertette az adó lényegét, annak teóriáját és jelenleg érvényben lévő adórendszert, különösképen azokat az adónemeket, amelyek az iparost érdeklik. A második részben a könyvelés lényegének, szabályainak ismertetésére tért rá, majd az adó és könyvelés közt fennálló kapcsolatokat vizsgálta Előadását, amely mindvégig nagy érdeklődést keltett, Steiner Vilmos a következőkkel fejezte be. E rövid ismertetésemmel azt a célt tűztem magam elé, hogy be­hatóan rámutassak a helyesen megszervezett és vezetett könyve­lés szükségességére, rámutassak arra, hogy az iparos mennyi baj tói, kellemetlenségtől mentesítheti magát, ha e kérdésnek megfelelő fontosságot tulajdonit, mert hi­szen nemcsak az adózás tekinte­tében élvez előnyt, hanem a he­lyesen vezetett könyvelés üzleti és magánéletének a kialakulására is döntő befolyással lehet. Saj­nos, aki e kérdéssel hivatásosan foglalkozik és a viszonyokat is­meri, azt a megállapítást teheti, hogy a könyvelés kérdésével ma, — főleg az iparos — bizonyos fokú idegenkedéssel áll szemben, mely idegenkedésnek az alapja főleg az a téves hit, hogy a ket­tős Ikönyvitel valami boszorká­nyos mesterség, nagy tudomány, amely az átlagos iparos képzett­ságét túlhaladja. Ez a felfogás téves, helytelen, állítom, hogy a a kettős könyvitelhez i?en kevés tudomány kell, annál több logi kus és fegyelmezett gondolkodás és természetesen nagyfokú rend­szeretet. Minthogy ez, meggyőző désem szerint minden iparosban megvan, nem lehet semmi aka­dálya annak, hogy egy kis után­járással az esetleg hiányzó isme­reteket minden iparos és keres­kedő magának megszerezze. Ezzel kapcsolatosan szívesen ajánlom fel segítségemet és jó­tanácsomat az iparosságnak, ha az itt felvetett problémák bár­melyikére vonatkozólag a Kiosz tagjai közül valakinek tanácsra, vagy felvilágosításra volna szük­sége. Bármikor rendelkezésre állok, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, mert segítségemet, mint iparosnak a fia — kötelességem­nek tartom felajánlani I kisbiróné tragédiája Karácsony viliáján a kútba ölte magát Biri község kisbirójának fiatal felesége Karácsony viliáján szomorú szenzációja volt az egyik kis csen­des szabolcsi községnek Birinek. Nádpor István községi kis bíró házában éppen ugy készültek a karácsonyfa gyertyagyújtásra mint a többi kis nádfedeles házakban. Nádpor István házában is fel volt állítva a karácsonyfa fénylő an­gyalhajakkal és tarka színes mé­zeskalácsokkal. A hat kis Nádpor gyerek a nagyanyjánál várta, mi­kor hívják őket haza, hogy bol­dogan feltárják előttik Jézuska ajándékait. Eltűnik a kisbiróné A szorgos anyai kéz még egy­két simítást végzett a karácsony­fán és Nádporné odaszólt férjé­nek, hogy menjen a gyerekekért. Nádpor gyanutlanul el is indult és egy félóra múlva már vissza is érkérkezett a jókedvű gyerekek­kel. A karácsonyfa gyertyák azon­ban meggyujtatlanul maradtak, mert mire visszajöttek Nádpor­né eltűnt. Keresésére indultak, de minden fáradozásuk hiábavaló volt. Mintha csak a föld nyelte volna el, sehol nem találták. A faluban valami misztikus csodáról beszéltek és karácsony első nap­ján a falu apraja nagyja az eltűnt kisbirónét kereste. Az itatókut titka Az ünnep elsőnapjának minden keresése kutatása eredménytelenül végződött. A karácsonyfa ott ál­lott érintetlenül és Nádporné há­zában a hat kis gyerek remény­kedve virrasztott hátha előkerül édesanyjuk. Másnap ismét kutatni kezdtek az eltűnt asszony után. Nádpor kiment a falutól mintegy másfél kilométernyire lévő legelőre, ön­kéntelenül is belenézett annak nyitott mély kútjába. Legnagyobb megdöbbenésére valami emberi test félét látott. Segítséget hivott. És a kútból holtan vették ki 41 éves feleségét. Nádpornét néhány évvel ezelőtt súlyos gyomorbajával operálták. Azóta jobban volt, de mindig el­keseredetten beszélt arról, hogy fél hogy régi kínzó betegsége ki­ujul. Ettől való félelmében kö­vette el végzetes tettét. A kisbiróné tragédiája szomorú karácsonyt hozott ennek a más­különben is csendes, szomorú fa­lunak. Egy debreceni lapszerkesztő kettős jubileuma Dr. Szatai Ferenc debreceni lapszerkesztő most érkezett hiva­tásos újságírói pályájának negyed­százados évfordulójához Előbb huzamosabb ideig Debrecen leg­tekintélyesebb politikai napilapjai­nál dolgozott, mint munkatárs, helyettes szerkesztő és felelős szerkesztő. Majd saját vállalko­zásában megindította a Tiszántúli Ipar és Kereskedelem közgazda­sági hetilapot, amely úttörő vál­lalkozás volt a vidéken s ma is a leglelkesebb harcosa a Tiszán­túl közgazdasági érdekeinek. A Tiszántúli Ipar és Kereskedelem, amely egyetlen szaklapja a Ti­szántúl közgazdasági életének, most lépett fennállásának tizedik évfolyamába. E kettős jubileum alkalmából dr. Szatai Ferenc lap­szerkesztőt az egész Tiszántúlról elhalmozzák meleg üdvözletekkel. Szatai Ferencet Nyíregyházán is szeretik, értékelik. Sokszor fel fel tűnik, mosolygó, kedves arca és fürgén jár kereskedői és ipari kö­rökben. Lapjában mindig helyet ad a nyíregyházi problémáknak és támogatója városunk anyagi műveltségét emelő akcióinknak. Az üdvözlök sorában mi is meleg szeretettel köszöntjük a derék ma­gyar újságírót és szerkesztőt, aki­nek'erős tiszta tollára ma nagy szüksége van a küzdelmes életű iparnak és kereskedelemnek. Az Iparos Ifjak szilveszter estje A Nyíregyházi Iparos Ifjúság önképző Egyesülete december 31 én, vasárnap este 9 órakor az Iparos Székház emeleti nagy­termében tánccal egybekötött Szilveszter-estét rendez. A 12 számból álló műsor vi­dám hanguLtot biztosit a szil­veszter esten résztvevők szá­mára, Éjfélkor, amikor átlépjük az év határat, Bálint Mihálynak, az egyesület jegyzőjének* erre az a kalomra irt újévi prológját fogja elszavalni az egyik mű­kedvelő. A műsoros előadást táDC kö­veti. Belépőjegyek ára személy­jegy 1 pengő, ki páholy 4 • e­mélyes 4 pengő, 6 személyes 6 pengő, pótülés 1 pengő Meg­hívók és pá bolyjegyek Czigler János kosárfonó üzletében (Lut­her utca 8. sz) előjegyezhetők. Könyv, papir, irószer az Ujságboltban

Next

/
Oldalképek
Tartalom