Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-07 / 204. szám

4. oldal. 1933 november hó 7. Nyírí Tibornak, a tehetséges fiatal írónak regényes útja a nyíregyházi polgári iskolától a Nemzeti Színház premierjéig Néhány évvel ezelőtt, nem is olyan régen, egy fekete hajú, bo­zontos kis fiú ment napról-napra haza a nyíregyházi polgári fiúis­kolából : Nyiri Tibor. Nyugtalan vérö, kalandokra vágyó gyerek, amilyenre a szülők azt szokták röviden mondani, „rakoncátlan", a szigorú pedagógusok pedig „vá­sott" gyerek. Nyiri Tibor tanulás helyett álmokat szőtt, ki akart emelkedni a mindennaposok szür­ke egyhangúságából, színész akart lenni. Egy szép napon az iskola helyett a színházhoz ment, ahol akkor Heltay Húgó színtársulatá­nak színészei kacagtak gondtala­nul a varágos kis kertben, a pró­bák közötti szünetekben. Nyiri Tibort valami magnetikus erő vonzotta a sziuházhoz. Napokon keresztül „ellógta" az iskolát, amíg egy szép napon be nem ál­lított Heltay Húgóhoz, hogy szí­nész akar lenni. Heltainak meg­tetszett a bátor fellépésű, fiatal fiú, és szerződtette kóristának. Szülei minderről nem tudtak sem­mit, reggelenkint vette a táskáját, azzal, hogy megy az iskolába. De iskola helyett uj hivatásának haj­lékába, a színházba ment. Egy szép napon szülei szín­házba mentek. Az egyik tömeg­jelenetben ott állott szakállasan, egy öreg pópa maszkjában Nyiri Tibort. Nem is lett volna semmi baj, mert a darab néma hősében nem ismerték fel fiukat, ha ké­sőbb a hangja egy tömeg éljenzés­ből ki nem sivit amiről a szülők leg­nagyobb bámulatukra felismerték Tibor fiukat. Másnap már családi vésztörvényszék előtt állott.- Ki­mondották a szigorú szentenciát, a fiúból burgonyakereskedő lesz és édesapja üzletében fog segéd­kezni. Nyiri fájó szívvel mondott búcsút a színháznak és hónapo­kon keresztül járta a szabolcsi falukat, ahol krumplit vett át. A fiúnak sehogy sem tetszett a jól jövedelmező de túlságosan prózai foglalkozás. Egy szép napon se szó, se be­széd, ahelyett, hogy üzleti külde­tésének eleget téve a vicinálisra ült volna, felszállta pesti gyorsra és elindult a fővárosba, ahol ér­vényesülésének lehetőségeit sej­tette. Néhány nap múlva már a Newyork kávéházba vetődött. Itt ismerkedett meg az egyik kis vi­déki, harmadrendű társulat igaz­gatójával, aki éppen akkor tago­kat szerződtetett. Nyíri Tibor drá­mai hősnek adta ki magát. Kü­lönösen az igazgató feleségének tetszett meg a csinos fiú. Le is szerződtették. Bonyhádra került. Ott kiderült, hogy nem szinész. Ha az igazgatónő nem veszi ke­gyeibe, másnap már menesztették volna de Nyiri Tibor hihetetlen ambicióval vetette magát a tanu­lásra és rövid idő alatt olyan Leár király lett belőle, hogy a bony­hádiak még most is tisztelettel emlékeznek meg róla. Az ujabb színészi karrier sem sokáig tartott. Grünfeld bácsi is­mét hazahozta Tibi fiát. Újra ke­zébe adták a táskát, hogy legalább az abtfkhagyott negyedik osztályt elvégezze. Nyiri Tibor most már szorgalmasan járt az iskolába, de tanulás helyett verseket irt. Ami­kor szülei emiatt panasszal for­dultak az igazgatóhoz a megbol­dogult Kardos Istvánhoz, azt fe­lelte. — Tibor olyan tehetség, hogy vétkeznek, ha nem engedik fejlő­désének természetes útján. Kardos Istvánnak szavai voltak az első meleg szavak, amelyek zaklatott életének megnyugvást adtak. Ez a kijelentés jegyezte el Nyiri Tibort örökre az irodalom­mal. Nyiri Tibor most már írásaival a fővárosi redakciók ajtain kopog­tat. Írásai lassankint márkát jelen­tenek és a legelőkelőbb lapok ha­sábjain jelennek meg. Egyre gyak­rabban áll amikrofonelé, hogy no­velláit felolvassa. A fiatal befu­tottak között emlegetik a nevét. Nyiri Tibor közben megnősül. A Körút egyik kapualjában zöld­ségüzletet nyit. Nappal kis üzle­tében tevékenykedik, este egy füstös kávéházban elvonulva dol­gozik. Két gyermeke van és a magyar íróknak kijutó szomorú nélkülözések között tengeti életét. Nyiri Tibor hatalmas léptekkel arrivál a hírnév felé. Legutóbb a Nemzeti színház fogadta el elő­adásra „Hajsza" cimü darabját. Már a próbákat is kitűzték a fi­atal nyíregyházi iró darabjából, de a darab körül egyszerre olyan irodalmi botrány keletkezett, amely a maga különlegességében szinte párját ritkítja. Nyiri Tibor a közeli napokban egy szerzőjogi perben lesz kény­telen \bizonyítani, hogy darabját egyedül irta és ahhoz semmi kö­ze sincs a „csendes társ"nak, aki hét pengős napi dijakkal tette lehetővé darabjának megírását. De erről beszéljen maga az iró. Ha spórolni akar, csakis a 6900 kalóriás Pécsi tojás szénnel tüzeljen, egyedül a KOHN JEREMIÁS CÉGNÉL Viz-utca 30. Telefon 93. kapható. — A legromantikusabb fantá­ziát is megszégyenítő nyomorban voltam... 1932 februárjában egy körúti kávéházban ültem és vár­tam a csodát, amely lehetővé te­szi, hogy egyéves fiacskám va­csoratejét megvásárolhassam. Mo­solygóarcu, igen elegáns urat mu­tattak be: Dénes Jenőt. Amint mondotta: előfizetés gyűjtő... Miután néhány napig nagy lendülettel magyarázta, mi­lyen kitűnő anyagi viszonyok kö­zött él, — meglepő kérdéssel for­dult hozzám. Azt kérdezte: van­nak-e politikai összeköttetéseim, mert ő szeretne képviselő lenni... Ebben a pillanatban úgynevezett „ördögi" gondolatom támadt; ha képviselőt nem is tudok csinálni Dénes úrból, miért ne csinálnék belőle drámaírót?... Neki is ke­vesebb pénzébe kerülne, mint a képviselőjelöltség. Már akkor ké­szen volt két felvonás „Hajsza" cimü darabomból. Dénesnek na­gyon megtetszett az idea és meg­egyeztünk : két hónapig, amig a munka tart, naponta hét pen­gőt folyósít nekem, de jogában áll munkámat naponta ellenőrizni. Boldogan fogadtam az alkut, bár tudtam, hogy amit csinálok, iro­dalmi becstelenség. Apa voltam és inkább az iro­dalmi becstelenséget vállaltam. Minden rendben volt, amig egy színpadi kiadó vissza nem utasí­totta az első felvonást, amelyet már Dénes napidijaiból írtam. „Szerzőtársamat" módfelett felhá­borította a fiaskó és másnap szó nélkül kidobta barátaimat, akiket a napidíjért küldtem hozzá. Odáig összesen 320 pengőt adott. Ezekről bónjaim vannak a bír* tokában, továbbá egy gépelt váz­lat a darabról. Ezekre alapozza „társszerzőségét" és néhány olyan tanura, akik különbözö kávéházak­ban látták Dénes urat velem „dol­gozni". Már pedig az én dara­bomhoz Dénes urnák semmi, de semmi köze! A „Hajszát" 1930-ban és 1931­ben megjelent négy novellámból irtam, a Dénesnél lévő gépelt pél­dány kizárólag az én irói mun­kám! Ehhez hasonló szerzőjogi pert még igazán nem tárgyalt a ma­gyar biróság! — Félárú utazás Buda­pestre. A Nemzeti Munkahét alkalmából, november 8—19-ig a felutazásra és 11—22-ig a visszautazásra a Máv. félárú utazást engedélyezett Buda­pestre. Féláru utazáshoz szük­séges jegyigazolványok és fel­világosítás a Menetjegyirodában kaphatók. Az igazolvány ára 2 pengő. 2x j Ólai firnkkitt ablakt aP asz l eg°'­VKIJ vo Ili lIlöMLu csóbb gyári árban. Prima ideál linóleum ít g ó mj. z 92 Glanz Wax hófehér folyékony parkett és linóleum tisztitó 1/4 kg. 88 fillér. Kapható Izsay Károly I festéküzletében Nyíregyháza, Luther-u. 6. Telefon 245. í Esőben, szélben EUKOTOL 6. a legmegbízhatóbb arc és bőr­ápoló krém. Kis doboz 50 Nagy doboz 100 Kapható mindenütt. Országos Kamaraszínház A dolovaí nábob leánya. A magyar irodalom komoly, igazi, nagy büszkeségének: Herczeg Ferencnek hódol kedden, no­vember 7-én a Kamaraszínház. Az illusztris iró 70-ik születés­napja alkalmából színre hozza klasszikusan szép színjátékát: A dolovai nábob leányá-t. Egy régi, letűnt világ minden finom­sága, idillikus szépsége tárul elénk ebben a pompás munká­ban, melynek nem ártott a le­pergett idő. Az ünnepi beszédet dr. Horthy István közjegyző tartja. A Kamaraszínház pará­dés előadás keretében prezen­tálja a maradandó értékű szín­darabot. Az egyes szerepeket hivatott színészek játszák sok gonddal és komoly lelkiisme­retességgel. Az irodalmi nivót minden vonatkozásban kifogja hangsúlyozni a kitűnő prózai együttes. A kapitány. A világhírű csú­folódó: Bemard Shaw szólal meg november 8 án, szerdán este a színházban. Bemutatásra kerül a Kapitány cimü ragyogó szatírája, melynek minden jele­nete bámulatosan mulatságos és ötletes. Egy nagy grimasz ez a munka, mely megnevettette egész Európát. A pompás és végtelenül kellemes szatíra sze­repeit Nádor Olga, Majláh Aran­ka, Tompos Ella, Ihász, Miskey, Földes, Füredy játszák. Heti műsor: Hétfő: Csók a tükör előtt. Fodor László izgalmas drá­mája. Kedd: A dolovai nábob leá­nya. Herczeg Ferenc klasszikus szinmüve. ünnepi előadás az illusztris iró 70-ik születésnapja alkalmából, Szerda: Kapitány. Bemard Shaw ötletes szatírája. Csütörtök : Ossip Dymov : Szomorúságának énekese. Szín­padi misztérium. Péntek: John Gábriel Bork­man, Ibsen örökbecsű drámája RÁDIÓ November \1. Kedd. 4 00 Csiszár Béla előadása. — 5'00 Tóvölgyi Elemér dr. előadása. — 5 30 Zeitinger Jenő zongorázik. — 6 00 Francia nyelvoktatás. — 6 30 Bura Sándor és cigányzene­kara. — 725 A m. kir. Opera­ház előadásának közvetítése. — A III. felvonás után: Időjárás­jelentes. Az előadás után: Roósz Emil szalonzenekara. Közben: Antónia Widmar olasznyelvii elő­adása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom