Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)
1933-11-07 / 204. szám
4. oldal. 1933 november hó 7. Nyírí Tibornak, a tehetséges fiatal írónak regényes útja a nyíregyházi polgári iskolától a Nemzeti Színház premierjéig Néhány évvel ezelőtt, nem is olyan régen, egy fekete hajú, bozontos kis fiú ment napról-napra haza a nyíregyházi polgári fiúiskolából : Nyiri Tibor. Nyugtalan vérö, kalandokra vágyó gyerek, amilyenre a szülők azt szokták röviden mondani, „rakoncátlan", a szigorú pedagógusok pedig „vásott" gyerek. Nyiri Tibor tanulás helyett álmokat szőtt, ki akart emelkedni a mindennaposok szürke egyhangúságából, színész akart lenni. Egy szép napon az iskola helyett a színházhoz ment, ahol akkor Heltay Húgó színtársulatának színészei kacagtak gondtalanul a varágos kis kertben, a próbák közötti szünetekben. Nyiri Tibort valami magnetikus erő vonzotta a sziuházhoz. Napokon keresztül „ellógta" az iskolát, amíg egy szép napon be nem állított Heltay Húgóhoz, hogy színész akar lenni. Heltainak megtetszett a bátor fellépésű, fiatal fiú, és szerződtette kóristának. Szülei minderről nem tudtak semmit, reggelenkint vette a táskáját, azzal, hogy megy az iskolába. De iskola helyett uj hivatásának hajlékába, a színházba ment. Egy szép napon szülei színházba mentek. Az egyik tömegjelenetben ott állott szakállasan, egy öreg pópa maszkjában Nyiri Tibort. Nem is lett volna semmi baj, mert a darab néma hősében nem ismerték fel fiukat, ha később a hangja egy tömeg éljenzésből ki nem sivit amiről a szülők legnagyobb bámulatukra felismerték Tibor fiukat. Másnap már családi vésztörvényszék előtt állott.- Kimondották a szigorú szentenciát, a fiúból burgonyakereskedő lesz és édesapja üzletében fog segédkezni. Nyiri fájó szívvel mondott búcsút a színháznak és hónapokon keresztül járta a szabolcsi falukat, ahol krumplit vett át. A fiúnak sehogy sem tetszett a jól jövedelmező de túlságosan prózai foglalkozás. Egy szép napon se szó, se beszéd, ahelyett, hogy üzleti küldetésének eleget téve a vicinálisra ült volna, felszállta pesti gyorsra és elindult a fővárosba, ahol érvényesülésének lehetőségeit sejtette. Néhány nap múlva már a Newyork kávéházba vetődött. Itt ismerkedett meg az egyik kis vidéki, harmadrendű társulat igazgatójával, aki éppen akkor tagokat szerződtetett. Nyíri Tibor drámai hősnek adta ki magát. Különösen az igazgató feleségének tetszett meg a csinos fiú. Le is szerződtették. Bonyhádra került. Ott kiderült, hogy nem szinész. Ha az igazgatónő nem veszi kegyeibe, másnap már menesztették volna de Nyiri Tibor hihetetlen ambicióval vetette magát a tanulásra és rövid idő alatt olyan Leár király lett belőle, hogy a bonyhádiak még most is tisztelettel emlékeznek meg róla. Az ujabb színészi karrier sem sokáig tartott. Grünfeld bácsi ismét hazahozta Tibi fiát. Újra kezébe adták a táskát, hogy legalább az abtfkhagyott negyedik osztályt elvégezze. Nyiri Tibor most már szorgalmasan járt az iskolába, de tanulás helyett verseket irt. Amikor szülei emiatt panasszal fordultak az igazgatóhoz a megboldogult Kardos Istvánhoz, azt felelte. — Tibor olyan tehetség, hogy vétkeznek, ha nem engedik fejlődésének természetes útján. Kardos Istvánnak szavai voltak az első meleg szavak, amelyek zaklatott életének megnyugvást adtak. Ez a kijelentés jegyezte el Nyiri Tibort örökre az irodalommal. Nyiri Tibor most már írásaival a fővárosi redakciók ajtain kopogtat. Írásai lassankint márkát jelentenek és a legelőkelőbb lapok hasábjain jelennek meg. Egyre gyakrabban áll amikrofonelé, hogy novelláit felolvassa. A fiatal befutottak között emlegetik a nevét. Nyiri Tibor közben megnősül. A Körút egyik kapualjában zöldségüzletet nyit. Nappal kis üzletében tevékenykedik, este egy füstös kávéházban elvonulva dolgozik. Két gyermeke van és a magyar íróknak kijutó szomorú nélkülözések között tengeti életét. Nyiri Tibor hatalmas léptekkel arrivál a hírnév felé. Legutóbb a Nemzeti színház fogadta el előadásra „Hajsza" cimü darabját. Már a próbákat is kitűzték a fiatal nyíregyházi iró darabjából, de a darab körül egyszerre olyan irodalmi botrány keletkezett, amely a maga különlegességében szinte párját ritkítja. Nyiri Tibor a közeli napokban egy szerzőjogi perben lesz kénytelen \bizonyítani, hogy darabját egyedül irta és ahhoz semmi köze sincs a „csendes társ"nak, aki hét pengős napi dijakkal tette lehetővé darabjának megírását. De erről beszéljen maga az iró. Ha spórolni akar, csakis a 6900 kalóriás Pécsi tojás szénnel tüzeljen, egyedül a KOHN JEREMIÁS CÉGNÉL Viz-utca 30. Telefon 93. kapható. — A legromantikusabb fantáziát is megszégyenítő nyomorban voltam... 1932 februárjában egy körúti kávéházban ültem és vártam a csodát, amely lehetővé teszi, hogy egyéves fiacskám vacsoratejét megvásárolhassam. Mosolygóarcu, igen elegáns urat mutattak be: Dénes Jenőt. Amint mondotta: előfizetés gyűjtő... Miután néhány napig nagy lendülettel magyarázta, milyen kitűnő anyagi viszonyok között él, — meglepő kérdéssel fordult hozzám. Azt kérdezte: vannak-e politikai összeköttetéseim, mert ő szeretne képviselő lenni... Ebben a pillanatban úgynevezett „ördögi" gondolatom támadt; ha képviselőt nem is tudok csinálni Dénes úrból, miért ne csinálnék belőle drámaírót?... Neki is kevesebb pénzébe kerülne, mint a képviselőjelöltség. Már akkor készen volt két felvonás „Hajsza" cimü darabomból. Dénesnek nagyon megtetszett az idea és megegyeztünk : két hónapig, amig a munka tart, naponta hét pengőt folyósít nekem, de jogában áll munkámat naponta ellenőrizni. Boldogan fogadtam az alkut, bár tudtam, hogy amit csinálok, irodalmi becstelenség. Apa voltam és inkább az irodalmi becstelenséget vállaltam. Minden rendben volt, amig egy színpadi kiadó vissza nem utasította az első felvonást, amelyet már Dénes napidijaiból írtam. „Szerzőtársamat" módfelett felháborította a fiaskó és másnap szó nélkül kidobta barátaimat, akiket a napidíjért küldtem hozzá. Odáig összesen 320 pengőt adott. Ezekről bónjaim vannak a bír* tokában, továbbá egy gépelt vázlat a darabról. Ezekre alapozza „társszerzőségét" és néhány olyan tanura, akik különbözö kávéházakban látták Dénes urat velem „dolgozni". Már pedig az én darabomhoz Dénes urnák semmi, de semmi köze! A „Hajszát" 1930-ban és 1931ben megjelent négy novellámból irtam, a Dénesnél lévő gépelt példány kizárólag az én irói munkám! Ehhez hasonló szerzőjogi pert még igazán nem tárgyalt a magyar biróság! — Félárú utazás Budapestre. A Nemzeti Munkahét alkalmából, november 8—19-ig a felutazásra és 11—22-ig a visszautazásra a Máv. félárú utazást engedélyezett Budapestre. Féláru utazáshoz szükséges jegyigazolványok és felvilágosítás a Menetjegyirodában kaphatók. Az igazolvány ára 2 pengő. 2x j Ólai firnkkitt ablakt aP asz l eg°'VKIJ vo Ili lIlöMLu csóbb gyári árban. Prima ideál linóleum ít g ó mj. z 92 Glanz Wax hófehér folyékony parkett és linóleum tisztitó 1/4 kg. 88 fillér. Kapható Izsay Károly I festéküzletében Nyíregyháza, Luther-u. 6. Telefon 245. í Esőben, szélben EUKOTOL 6. a legmegbízhatóbb arc és bőrápoló krém. Kis doboz 50 Nagy doboz 100 Kapható mindenütt. Országos Kamaraszínház A dolovaí nábob leánya. A magyar irodalom komoly, igazi, nagy büszkeségének: Herczeg Ferencnek hódol kedden, november 7-én a Kamaraszínház. Az illusztris iró 70-ik születésnapja alkalmából színre hozza klasszikusan szép színjátékát: A dolovai nábob leányá-t. Egy régi, letűnt világ minden finomsága, idillikus szépsége tárul elénk ebben a pompás munkában, melynek nem ártott a lepergett idő. Az ünnepi beszédet dr. Horthy István közjegyző tartja. A Kamaraszínház parádés előadás keretében prezentálja a maradandó értékű színdarabot. Az egyes szerepeket hivatott színészek játszák sok gonddal és komoly lelkiismeretességgel. Az irodalmi nivót minden vonatkozásban kifogja hangsúlyozni a kitűnő prózai együttes. A kapitány. A világhírű csúfolódó: Bemard Shaw szólal meg november 8 án, szerdán este a színházban. Bemutatásra kerül a Kapitány cimü ragyogó szatírája, melynek minden jelenete bámulatosan mulatságos és ötletes. Egy nagy grimasz ez a munka, mely megnevettette egész Európát. A pompás és végtelenül kellemes szatíra szerepeit Nádor Olga, Majláh Aranka, Tompos Ella, Ihász, Miskey, Földes, Füredy játszák. Heti műsor: Hétfő: Csók a tükör előtt. Fodor László izgalmas drámája. Kedd: A dolovai nábob leánya. Herczeg Ferenc klasszikus szinmüve. ünnepi előadás az illusztris iró 70-ik születésnapja alkalmából, Szerda: Kapitány. Bemard Shaw ötletes szatírája. Csütörtök : Ossip Dymov : Szomorúságának énekese. Színpadi misztérium. Péntek: John Gábriel Borkman, Ibsen örökbecsű drámája RÁDIÓ November \1. Kedd. 4 00 Csiszár Béla előadása. — 5'00 Tóvölgyi Elemér dr. előadása. — 5 30 Zeitinger Jenő zongorázik. — 6 00 Francia nyelvoktatás. — 6 30 Bura Sándor és cigányzenekara. — 725 A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. — A III. felvonás után: Időjárásjelentes. Az előadás után: Roósz Emil szalonzenekara. Közben: Antónia Widmar olasznyelvii előadása.