Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-10 / 207. szám

2. oldal. taMOiCSIHIBlJjP 1933. november hó 10 Pénzbüntetésre ítélték a kemecsedemecserí véres fottball-mérkőzés két vádlottját Már beszámoltunk arról a véres futballmérkőzésről, amelynek következményei a zöld gyepről a nyíregyházi büntetőtörvényszékre terelődtek át. A mérkőzésen két játékos összeverekedett és az ebből kilobbant szenvedélyek következtében a közönség botokat és kést ragadott és olyan verekedés támadt, hogy csak a csendőrség közbelépésének volt köszönhető, hogy nagyobb tömegverekedés nem történt. A demecseri csapat intézője, Ondo József berohant a pályára és a nagy tumultusban valaki leszúrta, úgyhogy véres testtel kellett kórházba szállítani. A kellemetlenül végződött „barátságos" mérkőzés ügyét tárgyalta másodízben Brenner Mihály tanácselnök, egyes bíró. A vádlottak padján Szakács János váltókezelő és fia Mihály, Bogár András és testvére Bogár Gyula kemecsei lakosok ültek. Az első tárgyaláson kihallgatott mintegy 10 tanú azt állította, hogy Ondot Bogár András ütlegelte és a késsel ejtett sérüléseket Szakács János okozta. A vádlottak egytőlegyig tagadták bűnösségüket. A kihallgatott tanuk összevissza vallottak, az egyik szerint kés, a másik szerint a karó, mig a harmadik tanú szerint csak sétabot volt Szakács kezében. A törvényszék a bizonyítás kiegészítésére ujabb tanukat idézett be. A tegnsp megtartott főtárgyaláson mintegy 15 tanút hallgattak ki, akik legnagyobb részt csak hallomásból tudja, hogy kiszúrta meg Ondot, mert a nagy tumultusban nem láttak semmit. A mérkőzést vezető bíró, Tóbiás József, maga ugy vallott, hogy a pályán teljesen felborult a rend, úgyhogy a nagy tumultusban nem lehetett megállapítani a történteket. Ugyanilyen értelemben vallottak a tömeget széjjeloszlató szolgálatban lévő csendőrök is. Dr. Borbély Alikiós a vádlottak megbüntetését kérte, hogy a büntetés példát mutasson arra, hogy a sport a nemes vetélkedést szolgálja és nem a virtu6kodó szenvedélyek levezetését. Dr. Porkoláb Zoltán bizonyíték hiányában a vádlottak felmentését kéri. A törvényszék Szakács Jánost és Mihályt bűnösöknek mondotta ki súlyos testisértés vétségében és ezért őket ötven, i letve 20 pengő pénzbüntetésre ítélte, de annak végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, a másik két vádlottat felmentette a vád és következményei alól. Az ítélet jogerős. Horthy István dr. méltatta Herczeg Ferencet a Városi Színházban A dolovai nábob kedd esti előadása előtt a Városi Színházban ünnepi pillanatokban áldozott a közönség Herczeg Ferenc lángszelleme előtt. A Kamara Színház előadása előtt ugyanis Horthy István dr., a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnöke, emelkedett szellemű megnyitót mondott, amelyben Herczeg Ferenc irói jelentőségét méltatta a következőkben : Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Akaratom ellenére lírával kell kezdenem. A színlap azt hirdette, hogy a mai estén én mondom az ünnepi beszédet. — Ez tévedés, amit helyreigazitatlanul nem hagyhatok. Az ünnepi beszédet maga az ünnepelt, dicskoszorus író, Herczeg Ferenc mondja. Nem 5 percig, mint amig én őt most visszatartom, hanem az egész mai estén, teljes 5 felvonáson ^keresztül. Ma este és itten Herczegről dicsérőbb és méltóbb ünnepi beszédet megálmodni sem lehetne, mint „A dolovai nábob leányá"nak, ennek az ízig-vérig huszártörténetnek díszelőadása. Ezt a szindarabot több stilszerüséggel sehol másutt nem lehetne szinrehozni, mint éppen Nyíregyházán, régi nagy hazánknak legjel legzetesebb huszárvárosában. Ha Herczeg Ferenc 1893-ban már járt volna ezen a vidéken, ennek a darabnak nem a délmagyarországi televényföld, de a nyíregyházi homok lenne a szintere. Herczeg Ferenc minden bírálója megegyezik abban, hogy az 1900. év két élesen elhatárolt részre osztja irói pályáját. Egyre, amelyikben kőszáli zergét is csúffá tevő módon, egyetlen ugrással fenterem a csúcson és egy másikra, amelyben a csúcsról biztos kézzel mutatja az utat, merre kell a magyar irónak haladni, hogy egyszerre gyökeresen nemzeti is, tisztán művészi is legyen. Az első korszakban kizárólag társadalmi tárgyú Írásokat termel. A másodikban főleg történelmi tárgyú alkotásaival világítja a magyarság kálváriás útját. Az első korszaknak, annak, amelyikben zsenijének még csak a mélyén nyugösznak az Ocskay brigadéros, a Pogányok, Az élet kapuja, Árva László király, A híd és összes alkotásainak legcsillogóbb ékszere, a Bizánc, ennek az első történelmi tárgyaktól még nem terhes korszaknak legjellegzetesebb szülötte „A dolovai nábob leánya." Egyrészről a mult század kilencvenes éveinek elején feltörő, uj elbeszélő irásmodor, amit a műbírálók irodalmi tárgyilagosságnak kereszteltek, másrészről a magyar dzsentriosztálynak az a különleges, sajátosságában egyedülálló légköre, mely félreismerhetetlen volna akkor is, ha az északi sarkon véletlenül találkozkoznánk vele : adják együttesen a Herczeg Ferenc 1900 előtti irói alakját. Ez a kettős jellemvonás legtöbbetmondóbban „A dolovai nábob leányá"-ból villog felénk. Ennek a művészi irányzatnak, ennek az irodalmi tárgykörnek Nagymagyarországoii Herczeg Ferenc a törvényes és természetes apja. Ezzei vezérré ütötte önmagát és hogy nem jogtalanul, mutatja, hogy az övénél is még ujabb iskolák minden pergőtüze ellenére ezt a helyét 40 éve rendithetetlenül tartja. Az említett kettős jellemvonás teszi, hogy „A dolovai nábob leánya" már 1893 ban, születési évében is irodalomtörténeti értékű alkotás. Ma: 1933ban, az adja megkülömböztetett értékét ennek a mesteri remeknek, hogy éppen olyan uj, éppen olyan érdekesen szép és egy lehelettel sem kevésbbé üde, mint 40 esztendővel ezelőtt. Ezen a darabon az elmúlt négy évtized egy molekulányit sem koptatott. ítélje meg előadás után a közönség : igazat mondtam-e vagy nem ? Most, amikor 70 éves születési napja alkalmából ünnepeljük a nagy irót, nem szabad elfeledkeznünk egy másik jelességéről sem. A kettősség olyan jellemvonása Herczegnek, amire az 1900-as vízválasztó nem tett koporsófedelet. Ennek a kettősségnek a létrafokain Herczeg Ferenc a legigazabb nemzeti nagyságok magasságába emelkedett. Magasztosabb, szentebb nemzeti küzdelmünk soha 1000 év alatt még nem volt, mint ma van. A magyarság Herczeget ültette arra a trónszékre, melyről ezt a meg szentelt, nagy nemzeti küzdelmet irányítani kell. Ezt a szép tisztséget messzefénylő glóriával az a körülmény vonja be, hogy nem ja hivatalos hatalomtól, hanem az egységes, tömör, oszthatatlan magyar társadalom kezeiből ered. Ebben a tisztségben Herczeg Ferenc ma a nemzet Lehelkürtje. Az valamikor a vereckei hágótól kezdve a Drávapartig harsant. Herczeg Ferenc hangja ma még annál is erősebb. Elhallatszik Amerikáig, de naponta hallhatják Ankarától Rómán keresztül Londonig. Ilyen hatalmes kürtszóra az olyan hitvány Potemkinfalaknak, mint a trianoni szégyenhatár, le kell omlaniok. Le, ha mindjárt velük szakad a csillagos mennybolt, még akkor is ! Előbb, vagy utóbb, de biztosan. Igaz magyar szívvel kívánjuk az ünnepelt irónak, hogy ennek a nagy álmának érhesse meg minél előbb az ébredését is! Most pedig hadd következzék az a minden másnál szebben zengő, két óráig tartó, nagy ünnepi beszéd ! Érdekes ítéletet hozott a tábla a gyógynövényszerek árusitása ügyében Különösen az érdekeltek "és a jogász közönség körében országszerte feltűnést fog kelteni a debreceni kir. ítélőtábla döntése, amely a Debreceni Gyógyszerész Egyesület által a Központi drogueria, a Józsa és Jóna-féle, továbbá a Korzó drogueriák tulojdonosai ellen tisztességtelen verseny abbanhagyása iránt indított három rendbeli perben hangzott el. Ezekben a perekben a gyógyszerészek azt vitatták, hogy bizonyos szereket, ricinus, formalin, kámforgolyó, mustárpapir, hashajtó tabletta stb. drogisták általi kiadása, illetve bizonyos mennyiségen aluli árusitása a gyógyszerészek sérelmére tisztességtelen versenyt képez. A debreceni kir. ítélőtábla dr. Gallé tanácsa kedden hirdetett ítéletet a perekben s ezek közül különösen Kondor István perére vonatkozó ítélet figyelemreméltó, mert az első bírói ítélet megváltoztatásával elutasította a Gyógyszerészek Egyesületének keresetét. Az ítélet indokolásában többek között kifejti, hogy mindaddig, mig a kérdéses szerek szabad forgalombán bárki által, bármily mennyiségben akadály nélkül beszerezhetők, a közegészségügy szempontjából nem tekinthető kívánatosnak az, hogy ezek a szerek épen csak a drogueriákban ne legyenek kaphatók, mert a szegényebb néposztály ezzel nyilván nem oda szoríttatnék, hogy szükségletét a gyógyszertárakból szerezze be, hanem a füszerkereskedésekből szerezze be azokat, miáltal a mai helyzetnél jobban volna veszélyeztetve a közegészségügy. Az ítélőtábla az orvosszakértők véleménye alapján azt is megállapította, hogy a kérdéses szerek ma már inkább háziszerekül használt és ipari célokra is szolgáló anyagok s e szereknek a droguisták általi kiszolgáltatása, ha a konkrét esetben esetleg kihágást is képez, nem minősítheti tisztestelen versenynek. Az ítéletek még nem jogerősek s igen valószínű, hogy a gyógyszerészek és droguisták közötti hosszú harcban a végső szót a kir. Kúria fogja kimondani. Rutó, Traktor és Műszaki Kereskedelmi B. T. üzlethelyiségét a Horthy Miklós-tér 9. szám alól a Nagytakarékpalota Vay Ádám-utcai oldalára. áth elyezte