Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-05 / 203. szám

6. oldal. ft

iMflLgTHlBllP •1933. november hó 5. Érdekes... Jeritza letagadott hét esztendőt életkorából s ezzel van tele a sajtó világszerte. De Jeritza szerencséje, hogy a sajtó nem árulta el, mennyinek is mondta hát magát a világhirü énekesnő? Én sokkal rosszabbul jártam. Engem a rendőrség megbüntetett, mert nem jelentettem ki elköltözött lakómat idejében. |Egy pengő büntetést fizettem. Helyes. De ki, vagy mi kárpótol engem azért, hogy a rendőrségi végzés öt esztendővel megtoldotta életkoromat? Sérelmem oly nagy volt, hogy — mosolyogtam rajta. * Ez nem érdekes, hanem sajnálatos. Józsi, a -felesünk, beállít hozzánk. Adjam oda neki az újságot, mert ő elakarja olvasni a gazdaadósságrendezés - rendeletet. Szegény Józsi. Olyan rongyos volt, hogy vándorlónak hittem volna, azaz ügyetlen koldusnak, aki nem elég beszédes ahhoz, hogy jobb ócskát szerezzen magának, ha nem nézek az arcába. Hát ez a Józsi mondja: Elolvasom, hogy mi is lesz hát velem ? Két kataszteri hold földet vettem hat év előtt a feleségem hozományából, 2300 pengőért. Ezer pengőt azonnal fizettem, a többivel tartozom a banknak. Gondoltam : kifizetem, ha nehezen is, vagy tiz év alatt. Most aztán igy állok: Fizettem azóta kb. 1500 P kamatot, de a tőkébe semmit, mert a terményárak !egyre lejjebb szálltak. (18 százalékos kamatot is fizettem). Ma a föld nem ér többet 900 pengőnél. Tehát már majdnem háromszorosát fizettem érte a mostani értékének. (2500 P) Az idén a földem termett: 20 mázsa rozsot, j5 mázsa búzát, 30 mázsa krumplit. Az adósságom ez évi kamatja: 129 P... A 20 mázsa rozsból kell saját használatomra s vetőmagnak tiz. A búzából kell saját használatomra 4 mázsa, vetőmagnak 1 mázsa. A krumpliból eladok öt mázsát, a többi kell használatra, állatoknak s vetőmagnak. Tehát eladhatok 10 mázsa rozsot és öt mázsa krumplit. Kapok érte legjobb számítás szerint 45 pengőt... De, fizetni kell adót is, kondást, csikóst, kerülőt, papot, kántort, harangozót... Istenem, szegény Józsi! ... — Arra gondolunk a fele ségemmel, hogy odahagyjuk a földet a banknak s elmegyünk szolgálni. A bank megkapott 1500 pengő kamatot s övé lesz a föld is. Csak mit csináljunk a gyermekünkkel ? * Persze, Józsi nem tgyedül van igy. Van kivüle sok gazda, aki megvette a földet, amikor na gyóbb volt az értéke s most az akkori érték harmadrésznyi adósságába elvette tőle a bank. Annak örülnek, ha régi öröklött földjük megmaradt. * Különös, különös. Ha az embernek háza van, állandóan ugy érzi magát, mintha szorítaná a cipő, Szeretné "lehúzni a cipőt, de nem lehet, mert mit szólnak az emberek, ha mezítláb menne tovább? Hát nem kinevetnék az embert akkor is, ha odaakarná adni ajándékba a házát valakinek, mert ... Mert, igen, a ház ma csak ráfizetés: A lakó állandóan lakbérleszállítást követel s tatarozást sürget. Az adót ezzel szemben állandóan emelik s a ház értéke napról-napra kevesebb. A háziúr, hogy lakója legyen, adósságra tataroztat s mivel a ház egyharmad értékére adtak kölcsönt, annyit vett fel. Most a háza csak egy harmad annyit ér. Kérem szépen, aki a lakásrendeleteket, a lakbértörvényt, a házadómegállapitást csinálta... kérem szépen, nem halálos ellensége annak véletlenül egy háziúr? * A vonatokon is ... Igen, békeidőben 8 korona volt a 'harmad és 10 korona volt a másodosztályú jegy Pestig. Egy mázsa rozsnak az ára, Ma 16 P 40 fill. Nyíregyházától Pestig a II. osztály. Három mázsa rozs ára. Vagy: békeidőben a legjobb cipőket lehetett venni 10 koronáért. Egy mázsa rozs ára volt. Ma még mindig 13—14 pengő az olyan cipő ára. Három mázsa rozsot kell tehát érte adni. * Perpétum mobile: A fizetésedet leszállítják. Kevesebbet vásárolsz. A kereskedő kevesebb adót fizet. Kevesebb az állam bevétele. Az állam ezért megint lejjebb szállítja a fizetésedet, még kevesebbet vásárolsz. Megint kevesebb adó folyik be, az állam megint megint leszállítja a fizetésedet ... Végül? Nos végül? Mi lehet ebből ? ... * Villamoskalauzok, utcaseprők, soffőrök, ujságárusok, cukorkaárusok ... Kérem, ezek közül nagyon sok a dupla doktor, a mérnök, a tanár. Nem baj. Ezután igy szól az apa iskolába járó kisfiához : Csak jól tanulj fiam, könnyen lehet belőled utcaseprő a pesti nagykörúton. Csak addig utána nézek valami jó protekciónak. * Utazunk : I. osztály : szabadjegyesek. II. osztály: tanítók, jegyzők, csendőrőrmesterek, vasutasok, kedvezményes jeggyel. III. osztály: papok, körorvosok,gyógyszerészek, földbirtokosok, kofák, munkások, katonák, földmivesek... Hja, egyenlőség van. A cselédünk bére-, két hónapra annyit kap, amennyiért eladtuk az idei krumplitermés felesleget, mely 28 hold föld krumpliföldrészén termett. * A földadó most is annyi, mint a huszonnyolc pengős búzaár idejében. Akkor kifizettük a földünk adóját 3 mázsa búzából, ma nyolc mázsát kell odaadni. Nagydobos, 1933. okt. 30. Tartally Ilona. A szabolcsi és nyíregyházi ipartörténet érdekes dokumentumai kerültek a Jósa-muzeum etnográfiai gyűjteményébe Nincsenek meg régi iparunk emlékei sehol a vármegyében. — Mintha ádáz vihar pusztította volna el a drága mult beszédes relikviáit, nem maradt meg az utókorra úgyszólván semmi. Pedig ma is meg lehetne találni a régmúlt idők foglalkozásának emlékeit, virágzó magyar iparunk múltjának tanuságottevőit. Ezt igazolják azokat a céhbeli emlékek, amelyek Kiss Lajos múzeumigazgató ügybuzgóságának eredményeként a muzeumba kerültek. Mutassuk be ezeket a tárgyakat iparos tanulóinknak, vezessük el a muzeumba az Iparosifjak Egyesületét, lássák idősebb iparosaink is a múltból fennmaradt néhány emléket. Remekbekészült kiscsizmák a nagykállói csizmadiacéh ládájában Egyik érdekes ipartörténeti dokumentum a nagykállói czizmadia céh barokktetős céhládája, amelyet Dankó János csizmadia ipartársulati elnök hozott be a Jósa Muzeumba. Legutóbbi felírását 1877-ben festették a ládára. Akkor már nem volt céh, s a régi láda „a nemes nagykállói csizmadia ifjúság ládája" volt. Ez a láda régebben a virágzó nagykállói csizmadia céhé volt s a XVII. században, Bethlen Gábor gazdag korából maradt fenn. Van a ládában egy pecsétnyomó 1782-ből és találunk benne remekbe készült rámáscsizmákat, mintha valami babakirályfié volnának. Az egyiknek fényes talpára finom betűkkel bele van karcolva a készitő mester neve: Káplár Mihály, a másik remekbekészült csizmakészitőjének Szabolcsi István a neve. Dankó bácsi, az érdemes nagykállói iparos a céhládával együtt a Jósa Muzeum részére behozta legrégibb szerszámait is, amelyek az egykori csizmadiaipar emlékei. Fényesítő állatlábszátcsont, elkopott ősi rézmusta, amivel a bőrt, a talpat verték és sok régi kellék van itt, mind Dankó János jóvoltából. Vannak a ládában igen régi írások is. Sokáig nézzük azt a remekbe készült kis fakupát is, amelyre az 1715. évszám van belekarcolva. Itt van a muzeumban már a nagykállói hires szűcsök céhládája is. Nagy értékei ennek a régi céhládának azok a gyönyürü szabadító levelek, amelyeket a Jósa Muzeumban méltóan ki is függesztettek. ;Szines, pompás, magyaros rajzok dus kerete veszi körül a leveleket, amelyek a XVII. és XVIII. században kapták ma is üde színüket. Iniciáléjukon a kállói címer sárkányát rajzolták be ügyesen. Jó magyar nevek színesednek a leveleken, mindnek Szűcs a neve, csaknem valamennyinek. Ott van mindeniken a szücskasza, a legfontosabb bőrkészítő szerszám rajza is. A hírneves utolsó nyíregyházi szűcsnek, Lejtrik Sámuelnek is számos emléktárgya van itt, a Jósa Muzeumban. Itt van az általa őrzött nyíregyházi szűcs céhládája is. Művészi szépségű szücsdekoráció pompás rajzaiban gyönyörködik, mind a boldog emlékű Lejtrik Sámuel keze munkája. Olyan tüzes színek, olyan nemes vonalvezetés, olyan kecses motívumok varázslódtak elő a szűcsmester kezéből, szabadon, minta nélkül, hogy csodálkozva állunk meg a rajzok előtt, mint a magyar iparos ihletett szivének remekei előtt. Itt őrzi a Jósa Muzeum Lejtrik bácsi szerszámait és fia, Lejtényi Gyula kir. számvevőségi tanácsos mostanában is ^ajándékozott a muzeumnak értékes emléktárgyat a szűcsipari céh világából, illetve Lejtrik Sámuel mühelytárgyaiból. Igy került a muzeumba a réz portartó doboz, amelyben a bőr festéséhez szükséges anyagot tartották és most került a Jósa Muzeumba a nyíregyházi szücs-céh egykori rézkorsója is, amelyből jó nyíri borokat csurgathattak a céhbeli szücsmesterek egy-egy ünnepi áldomáson. Mindezek a tárgyak azt mutatják, hogy a látszólag jelentéktelennek mutatkozó ipartörténeti emlékeknek, kisebb tárgyaknak, régi szerszámoknak is knagy muzeális jelentősége van s a magyar ipari kultura ügyét szolgálja, a város hírnevének emelését segíti elő, aki háza padlásán, vagy kamrájában. lomtárában heverő régi szerszámokat hoz be a muzeumba megőrzés céljából. Erzsébet királyné-szálló 60

&éve a fővárosi és vidéki uri középosztály találkozó helye, 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigány , zene. Leszállított árak ! Az ErzsébetBudapest, IV., Egyetem-utca 5. Belváros Pkea főváros legszebb sörözője. K ' ' o

] kozpontjaban) SZABÓ IMRE tulajdonol.