Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-30 / 224. szám

1933. november hó 30. taMOlCSI HIR UP 3. oldal. Kilenc kép a magyar történelemből Még mindig és felejthetetlenül előttünk van az Angolkisasszonyok Leányliceumának Erzsébet-napi kedves kir házi ünnepsége. A bús magyar jelenből visszavezetett ben­nünket M. Szervitzky Margit dr. költői alkotása az ezeréves ma­gyar múltba, annak minden kor­szakos állomást jelző történeti eseményébe, amelynek minden bemutatott jelenetét meglepő kor­hüséggel érzékeltették a kis sze­replők. Hungária gyászol és ál­modik. Gyászolja szomorú meg­csúfoltatását, gyermekei elrablá­sát, ezt a csonka, Jösszetört mai magyar életet és visszaálmodja a letűnt glóriás, szittyavitézes dicső évezredet, Láttuk a fiuk tragikus halálán kesergő első szent királyunkat és fenséges hitveiét, Gizellát, thü­ringiai Lajos és szent Erzsébet bájos rózsa jelenetét, honalapító IV. Bélát feleségével, amint a Trau-vári apátnál menhelyet és meleg fogadtatást találnak, meg­csodáltuk Hollós Mátyás király pompás udvarát, az itt bemutatott spanyol, pillangós, palotás és ma­gyar kettős táncremekeket, együtt keseregtünk Zrinyi Ilonával a kis Rákóczi Ferkóval és Juliankával Munkács várának átadásán, lel­künkbe markol a lengyel udvar­hölgy és a várnagy megható bú­csúja, harcias hangulatra ragadott nagy Rákóczi tábora, Bercsényi­nek Czinka Panna muzsikás, tü­zes kuruc tánca, bepillantottunk a szépséges királyasszony, Mária Terézia bécsi udvarába, ahol a kis Mária Antoinette gyermekud­varhölgyeivel gondtalan rokokó­táncot lejt, mit sem sejtve elkö­vetkezendő tragikus sorsáról, majd a negyvennyolcas szabadságharc csillaga hanyatlik le előttünk a segesvári csatamezőn, ahol a nem­zet Géniusza mártirkoszorut nyújt a haldokló Petőfi felé, döbbene­tes hűséggel megelevinetve előt­tünk a budavári honvédszobor fájdalmasan szép gondolatát, A pokolnak három elszabadult ördöge jelenik meg ezután a szí­nen és eldicsekedik vele, hogy ők voltak a nagyszerű magyar mult megrontói, a magyar gondolat és nemzeti érzés sirásói. A nemzet Géniusza harcba száll a haza megrontóival és a hit erejével erőt vesz a pokol hatalmán. Gyötrel­mes, nagy álmából felriad Hun­gária, elkergeti a réme ket és rámutat a mosolygó Istenasszony, Patrona Hungáriáé szelid arcára, akihez bizalommal, reménységgel fordulhatnak minden magyarok. 'Nem veszhet el, nem tűnhet le a népek tengerébe az a nemzet, amelynek ilyen égi párt­fogója van. Él magyar, áll Buda még. A kilenc tagozatú, mégis tömör egységű történeti szinmü mély ér­telmű, zengzetes nyelvével, a fő­alakok kitűnő együttesével, a mel­lékszereplők bensőségesen átér­zett komoly játékával és a pom­pás díszletekkel felejthetetlenül szépet nyújtott mindazoknak, akik a négy előadás valamelyikén je­len lehettek. —- Gyermekjáték újdonsá­gok érkeztek az Ujságboltba. A Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület útja másfél év alatt Mit ünnepel a Nytve december 4-én A sportcsarnokban három terem áll rendelkezésünkre. Az egyik az öltöző és a birkózás céljait szol gáija, a másik hatalmas méretei­nél fogva a tornatermet képezi, a harmadik pedig a vivóknak áll rendelkezésére. Az olimpiai ün­nepek után nyomban örvendetes élet indult meg ebben a sport­csarnokban, Ez volt az érem egyik oldala, a másik pedig az, miből fogjuk fenntartani; hiszen a bér, fűtés, világítás, személyzet jelen­tős költségekkel járnak. Arra nem lehetett gondolni, hogy a részt­vevő tagoktól olyan dijakat szed­jünk, mint más városokban, ahol a sport régebben be van vezetve, mert akkor nem számithatunk mű­ködő tagokra. Jellemzésül ide je­gyezzflk, hogy a legjobban fizető női tornászok is mindössze L70 fillért fizettek és fizetnek most is, mely összegben a tagdíj is benne van. Ennek csekélysége akkor tű­nik ki, ha tekintetbe vesszük, hogy Debrecenben a hölgyek a mult évben 6 pengőt, most 5 pengőt fizetnek. Sokat forgattuk fejünkben az eshetőségeket és kerestük a helyes megoldást. A kiadások fedezéséről okvetlenül gondoskodni kellett, ezért meg­vizsgáltuk a tagok névjegyzékének és a tagdijakból befolyó havi ösz­szegek állását. Hát biz ez elszomoritó képet nyújtott, mert a havi kiadások a tornacsarnok létesítése előtt is majdcsak elérték a 100 pengőt, ezzel szemben a havi bevétel 35—40 pengő volt, aztán pedig a havi 200 pengőt is túlhaladták Világos volt legközelebbi mun­kásságunk iránya: uj tagokat kell gyűjteni. Elhatároztuk ezt az­zal a tudattal, hogy ez a minden szépért és jóért lelkesülő lakos­ság nem fog elzárkózni ily irá­nyú mozgalmunk elől. Feltevé­sünk helyesnek bizonyult. A ha­vi tagdijat 80 fillérről 50 fillérre szállítottuk le és taggyüjtési ak­ciónk után tagjaink létszáma meg­haladta a 400 főt s ezáltal bizto­sítva volt intézményeink fenntar­tása. Azért birt ez nagy jelentő­séggel, mert lehetővé vált, hogy a sorozatos ünnepélyek tiszta be­vételeit szintén az adósságok apasztására, részben pedig továb­bi beruházásokra fordíthattuk. Ne­héz szívvel bár, de kénytelenek voltunk ilyként bevételeinket meg­felezni és súlyos ezrekkel tömni a hitelezők zsebeit, a sokszor 6—8. sőt 10 évvel korábban ke­letkezett adósságok miatt. Mun­kásságunk megkívánta, hogy sza­bad időnk minden percét az egye­sület dolgainak szenteljük, félre­téve kedvenc könyveinket, a (he­gedű vonóját, vagy, hogy bezár­juk zongoránkat, egyszóval ei­bucsuzzunk eddigi szórakozásaink­tól és megfosszuk magunkat a meleg családi körben addig töl­tött pihenő óráktól. Mindezt vál­laltuk és szívesen tettük, mert fa­natikusan hittünk az egyesület fellendülésében. De a végrehajtásokkal járó szün­telen zaklatásokat kinos volt el­szenvednünk. Amint egy hitelezőt kifizettünk, egyszerre megrohan­tak a többiek. Tisztelet a kevés kivételnek, az egyesülettel szem­ben nem ismertek kíméletet és azért, mert látták ezt a pezsdülő egyesületi életet, amelynek nyo­mában bevételek állottak elő. Ha ennek a másfél évnek 'voltak sö­tét szakaszai, akkor ezek voltak azok. El kellett szenvednünk ezt is és ma már ilyen gondok többé nincsenek. A sportcsarnokra az egyesület­nek csak a késő délutáni és esti órákban volt szüksége. Ez adta azt a gondolatot, hogy azt a dél­előtti és kora délutáni órákban felajánljuk a m. kir. tanitóképző­intézet, a kir. kat. gimnázium, városi felső kereskedelmi iskola és a községi polgári fiúiskola mintegy 1300 főt számláló tanuló ifjúságának. JEzáltal a tornater­met eddig soha nem élvező ta­nuló ifjúság egész kis serege ju­tott a helyes testnevelés áldásá­hoz. Erre tekintettel a kultuszkor­mány tó, tornaszerek beszerzésére 2500 pengőt kapott az egyesület, mig a fenntartási költségekhez az iskolák járultak hozzá mindössze 350 pengővel az egész iskolai évben. December 10-én lesz a tanítóképző olasz-délutánja Megírta a Szabolcsi Hirlap, hogy a kir. állami tanitónőképző­intézet ifjúsága ezidei iskolánki­vüli népművelési előadásainak so­rozatát ünnepélyes olaszdélutánnal nyitja meg, amelynek mind pró­zai, mind pedig zenei müsorszá mai nivós megnyilatkozások lesz­nek és kiemelkednek a szokásos iskolai ünnepségek közül. Az olasz irodalom, festőművészet, zene, az olasz nemzeti erő nagyszerű té­nyeire mutat rá az olasz-délután, amelyre meghívást kap a kir. olasz követség is. Gróf Bánffy Miklós, báró Kemény János, Tamási Rron a Bessenyei Kör december 9-ki estjén Az erdélyi magyarság szel­lemi vezérei a jövő héten körútra indulnak Magyaror­szágon. Eljönnek hozzánk, hogy szellemi életűk termésének szi­nejavából áldozzanak a magyar géniusz oltárán'a magyar váro­sokban, hogy tanúbizonyságot tegyenek törhetetlen akaratere­jükről, izzó magyarságukról, amelyet vallanak minden pok­lon keresztül is. És eljönnek, hogy szorosabbra fűzzék azokat a kapcsolatokat, amelyeket a világpolitika ketté akart tépni, amelyek azonban nemcsak fenn­állanak, hanem még szorosabbra forrasztják az innen és tul levő irókat s a sorsközösségben élő magyarokat Az Erdélyi Szépmives Céh kötelékében munkálkodó írók első magyarországi állomása Debrecen lesz s innen jönnek át utjuk második helyére, Nyíregy­házára. Nyíregyházán a Sza­bolcsvármegyei Bessenyei Kör­hagy Karácsonyi Vásár ! • Legszebb nyakkendők, sálak, kalapok, nese­serek, nöi és férfi fehérnemüek legolcsóbbak MAYER ÁGOSTON divatáruházában, Róm. kath. paróchia épületében. • • • • • rel együtt szeretettel várja a vár­megye és iváros közönsége az erdélyi magyarság élő szellemi vezéreit: gróf Bánffy Miklós ny. külügyminisztert, akinek nem­rég megjelent „Emlékeim" cimü könyve a magyar összeomlás utáni s Trianon előtti idők ho­mályos részleteire vetít fényt, továbbá báró Kemény Jánost, az Erdélyi Helikon elnökét, Re­ményi Sándort, Tamási Áront, Koós Károlyt, az ezermester polihisztort, Ligeti Ernőt, az er­délyi magyar újságíró szövetség elnökét. Az erdélyi írók nyíregyházi látogatása nagy jelentőségű tár­sadalmi esemény lesz. Minden eddigi nem felemelő tapasztala­tunkkal ellentétben hisszük, hogy az illusztris vendégek sze­mélye, a magyar szóért és élet­ért folytatott heroikus küzdel­mük tiszteletet követelő pa­rancsszava, a testvért testvér­ként magához ölelő szeretet, önmagunknak, magyarságunknak megbecsülése egységes frontba szólítja társadalmunkat az er­délyi irók fogadásában, meghall­gatásában. Az erdélyi irók estje Nyír­egyházán december 9-én, este fél 9 órakor lesz a Korona nagytermében. NÉVJEGYEKET olcsó árban ké­szít a MERKUR-NYOMDA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom