Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-28 / 222. szám

1933. november hó 28. < ftMOlCSIHIBl J»> 3, oldal. Kállay Miklós dr. földmüvelésügyi miniszter a tiszántúli gazdák számára módosítja a gazdavédelmi rendeletet Ismeretes, hogy Kállay Miklós dr. földmüvelésügyi miniszter a pénzügyi és a kereskedelmi mi­nisztériumok bevonásával ki­hallgatáson fogadta a tiszántúli gazdák küldöttségét, amelyet Vay László báró főispán, ka­marai elnök vezetett. A minisz­ter megértéssel fogadta a Ti­szántúlnak, ennek az általa „szomorú sziget"-nek nevezett országrésznek kívánságait és kijelentette, hogy a speciális bajok orvoslására bizottságot küld ki. Vitéz Czeglédy Béla kamarai igazgató most a követ­kezőket mondotta az egész Szabolcsot is rendkívül érdeklő kérdésről: — A földművelésügyi mi­niszter urnák a gazdaadósvé­delmi rendelettel kapcsolatosan a képviselőház plénuma előtt tett kijelentéseiből végtelen öröm­mel értesültem arról, hogy a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara rendkívüli közgyűlésének határozata alapján az elmúlt hét folyamán küldöttségileg a kormány elé juttatott tiszán­túli gazdakivánságok illetékesek részéről megértésre és méltány­lásra találtak. A kamara, mint ismeretes, a legnagyobb bajban lévő Tiszántúl mezőgazdaságá­nak és gazdaközönségének kü­lönleges intézkedésekkel meg­segítését kérte. A kamarai ak­ció eredményének tudható be most az, hogy a kormány a Ti­szántúl speciálisan nehéz viszo­nyainak és az ebből fakadó sú­lyos gazdabajoknak szakférfiak­ból álló bizottság utján kivizs­gálását eszközölteti és a gazda­adósvédelmi rendeletnek több, a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara által észrevételezett pasz­szusát a kamara előterjesztései­nek alapján módosítja. — A földmüvelésügyi minisz­ter részéről megnyilvánuló meg­értés — remélem — a tiszán­túli viszonyok kivizsgálására kiküldött szakbizottságot is át fogja hatni és ilyen módon is lehetséges lesz a Tiszántúl gaz­dáinak méltányos és jogos kí­vánságait honoráláshoz juttatni. A Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület útja másfél év alatt Mit ünnepel a Nytve december 4-én III. A tisztújító közgyűlés 1932 ju­nius 5-én volt, amely időponttól számítjuk a Nytve megújhodását. Ekkor már javában folytak az elő­készítő munkálatok a junius 12­iki nagy tornaünnepélyre, amely a Debreceni Torna Egylet kiváló női és férfitornászai és a nyir­egyházi összes leány és fiuképző­iskolák részvételével zajlott le a Magyar Országos Torna Szövet­ség keleti kerületének kezdemé­nyezésére, amely mozgalomnak az élére dr. Ady Lajos tankerületi főigazgató, de mint a MOTESZ keleti kerületének elnöke, Szaru­kán Sándor ugyanennek ügyv. al­elnöke és Dr. Steinfeld István földbirtokos, a DTE elnöke ál­lottak. Ezt az ünnepélyt már a Nytve uj vezetősége bonyolította le ki­tűnő időben kb. 2000 leány és ifjú részvételével a nézőközönség számát 2500 főre becsültük. Az ünnepélyen megjelent a Torna Szövetség elnöke : gr. Teleki Sán­dor és főtitkára, Soós Géza, akik­nek a megítélése szerint hasonló tornaünnepélyt eddig vidéki vá­rosban még nem láttak. Akkor mondta ki az ünnepély előtt tar­tott értekezlet, hogy a Nytve tor­naszakosztályát minden áron meg kell alakítani. A Bujtosi Kertség abban az időben felszámolt és némi után­járással sikerült a fennmaradt összeget: 500 pengőt a Nytve részére megkapni azzal a meg­szorítással, hogy ezen összeget csak a pálya javítására lehet fel­használni. Nagy pénz volt ez ak­kor a Nytve életében és hálával gondolunk Dr. Görömbey Gusz­táv törvényszéki biróra és Dr. Ke­rekes Pál ügyvédre és társaikra ezért a jelentős segítségért s ugy gondoljuk a bekövetkezett ese­mények után, ha módjukban ál­lana, ismételten ilyen döntést hoz­nának. A pálya öltözője, tribünje ugyan­is azonnali javítást igényelt, igy szívesen fordítottuk a pénzt erre a célra s ugyanezt szolgálta a már leirt fényes ünnepély tiszta bevétele: 650 pengő. A javítási munkálatok az ünnepélyre elké­szültek, miután azonban az igy előállott két összeg nem fedezte a költségeket, a hiányzó 300 pen­gőt kölcsön kellett adnunk az egyesületnek saját megtakarított pénzünkből és viselni a kockáza­tot. Tehát mi, az uj vezetők is megcsináltuk az első komoly adósságot. És mi történt volna, ha az eső elrontja az ünnepélyt és elmarad a bevétel ? Észre vettük, hogy az ügyek vezetése nem oly könnyű és a jsulyosabb következményektói csak a szeren­csés kimenetelű ünnepély ment­het meg bennünket. Nagy lecke volt ez számunkra és ismét kér­dezzük ? Jutott-e eszünkbe a ra gyogó arccal gratuláló közönség­nek az az idegizgalom, amelynek árán minden sikerült. Nyár elején voltunk. A torna­szakosztály működésének előfelté­telét, a tornacsarnok létesítésének gondját őszre halasztottuk. Uj fel­adatok egész sora ösztökélt a munkára, Az egyesület atlétikai szakosztálya szünetelt. Atlétái a Vasutas Sport Egyesületben vol tak, De épp ebben az időben ott is feloszlott az atlétikai szakosz­tály, igy az atléták egy része, el­sősorban a régi tagok visszajöt­tek. Nadrág, ing, diszkosz, súly­golyó, ugrómércék, elugróhelyek mnnmiMnnMtMMMHmimmt (Mi Nagy Karácsonyi vá sárj^^rc Ungár Lipót áruházában, Nyíregyházán folyó hó 29-én, szerdán veszi kezdetét az évtizedek óta szokásos karácsonyi kiárusítás Tennisflanellek mtr 58 fillér Mosóvoile, karto­nok, panamák „ 84 „ Barchettek, Flanellek 84, 98 és 1-10 fillér Mosóselymek. 84 „ Parisette 1'80 „ Gyapjúszövetek ... 1 "90 „ Maradékok — egész ruhákra is Pulloverek, blousok drb 3 P Selyem nadrág, hi­bátlan „ 1 "60 „ Selyem harisnya, hi­bátlan „ 1'90„ Férfisokni ... páija 60 fillér Magyar crepp de chin 92 cm széles hibátlan 3*20 P igen olcsón kaphatók. — Karácsonyi áraim kizárólag készpénzfizetés mellett érvényesek! 4437-6 Nézze meg kirakataimat! Dupla bemutató ! Hétfőtől szerdáig Égignyuló város és puszták lovasa Filléres helyárak. készítése, szöges cipők, szekrény, stb. tehát a működéshez szüksé­ges felszerelés pénzt kivánt. De honnan >vegyünk. Ugyanígy volt „eleresztve" a birkózó szakosztály is, legalább 25 birkózóval. Nem volt mit tenni, mint a ve­zetőkre mindig a legkinösabb esz­közhöz, a társadalmi gyűjtéshez folyamodnunk. Sokan hitetlen­kedtünk ennek sikerében, segítsé­get nem is kaptunk, mégis 700 pengő került össze néhány nap alatt s igy ez a két szakosztály, ha szűkösen is, megkapta a mű­ködéséhez szükséges felszerelését. A birkózó szakosztály kevéssel utána 1932. év augusztus havá­ban sikerőlt versenyt rendezett, melyen a Budapesti Vasutas Sport Klub birkózóit 7:2 arányban le­győzte. Utána szeptember elején orszá­gos atlétikai verseny í következett. Nagy mezőny volt. A sok kiirt szám nagyon elnyújtotta a ver­senyt, ezáltal unalmassá vált. Rá­jöttünk arra, hogy atlétikai ver­seny rendezését .össze kell kap­csolni valamely más látványossá­got nyújtó sportszámokkal s akkor is az atlétikának csak döntő, te­hát a rövid ideig tartó részeit kell a közönség elé vinni. Sajnos, atlétikai szakosztályunk még a jelenben sem tudja azt a tevé­kenységet kifejteni, amelyet ez a város joggal megkívánhat, azon­ban ez a szakosztály az, amely sok anyagi áldozatot kiván meg, viszont bevétele nincs. 1934. ta­vaszán azonban már erre is töb­bet áldozhatunk. Közben gyors és eredmények­ben gazdag fejlődésnek indult a vivósport fáradhatatlan elnökének irányítása mellett. Ez a szakosz­tály igazán jó kezekbe került, a központi vezetőségtől semmi után­járást nem kivánt. A szakosztály a maga bensőséges életében ta­lán többre is vitte, mint amit oly rövid idő alatt remélhetett. A ta­gok versenyekre jártak, de ide­haza is egymásután rendezték a különböző versenyeket, amelyek közül kimagaslott a vármegye­háza nagytermében 1933. év ta­vaszán pünkösdkor megrendezett és Északmagyarország bajnoksá­gát jelentő két napos vivóverseny. Ezen az egyéni kardbajnokságot egyesületünk tagja: Jakab György nyerte, csapatunk pedig egyenlő számú győzelem mellett csak a gyengébb tusaránya miatt került Debrecen mögé a második helyre, mig Miskolc a harmadik lett. — Akiknek a szívműkö­dése rendetlen, erőlködés nélkül ugy érhetnek el könnyű székelést, ha naponta reggel éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes „Ferenc Jó­zsef" keserüvizet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom