Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)

1933-10-19 / 190. szám

4. oldal. CeKBOLCSI HIHL AP 1933 október hó 19. dékozásával megkönnyítette Nagy­méltóságod, a község gazdasági életében nagyjelentőségű hetivásártartási jog megszerzése Nagyméltóságod nevéhez fíizldik, a pénzügy- és belügyminiszter urak Őnagyméltóságaiknak Excel­lenciád által másolatban hozzám küldött levelei amellett tanúskod­nak, hogy Nagyméltóságod köz­benjárása folytán vált lehetővé a súlyos anyagi viszonyok között sínylődő községünk háztartásának vezetése, adósságainak rendezése. S hogy a lakosság szellemi szükséglete is kielégíttessék, biz­tosította Nagyméltóságod a közel­jövőben megnyíló gazdasági nép­ház anyagi feltételeit is s mind­ezek azt bizonyítják, hogy Nagy­méltóságod ezzel a készséggel, ennek a községnek a lakosságával sokat foglalkozik, sokat törődik s ezért a község képviselőtestülete Nagyméltóságodat hálából a köz­ség díszpolgárává választotta, mely tényről, Nagyméltóságod fenkölt gondolkozása, jóságos lelke által meghódítva, ragaszkodó szerete­tünk zálogául mai díszközgyűlé­sünkön az okiratot átadjuk. Midőn kívánom, hogy az Egek Ura áldja meg Nagyméltóságodat és kedves családját, jó egészség­gel, hosszú és boldog élettel és engedje meg a Mindenható, hogy abból a bajból, amely annyi szük­séget és szenvedést zúdított a vi­lágra, munkatársaival együtt ki­vezethesse Nagyméltóságod ezt a honfoglaló ősei által ide vezérelt balsorstépte magyar népet, egy­ben felkérem a községi főbíró urat, hogy szíveskedjék a díszpolgári oklevelet Őnagyméltóságának át­adni. Isten éltesse Kállósemjén köz­ség első díszpolgárát. Kállay Miklós dr.: Nehéz napok előtt állunk, de a magyar föld nem lehet másé, mint a magyar gazda Várkonyi Ferenc főjegyző ez­után felkérte Orosz János főbírót a díszpolgári oklevél átadására. Kállay Miklós dr. földmivelésügyi miniszter meghatottan vette át az ősi föld népének szeretetét su­gárzó, művészi értékű díszokleve­let, majd hatalmas beszédben is­mertette az aktuális kérdéseket az egybegyűlt gazdaközönséggel. Az ország gondjainak szürke hétköznapjaiban vasárnapra, ün­nepre hivja az otthon, a rétes akácos szabolcsi föld, a család, az ősi kúria, a szüret kedves ten­nivalója, de ott fenn harcos nap­palok és éjszakák óráin ki kell tartania a nemzet sorsdöntő órái­ban. Több ízben el kellett halasz tania a mai kedves ünnepet is, de most, amikor a község népe hívta, jött. Az ezeréves föld üzent és hazaérkezett azok közé, akiket szeret, akik között igazán otthon van. Hajnaltól hajnalig tárgyalt sza­kadatlanul a két nagy sorsos kér­désről, a gazdaadósságok rende­zéséről és a terményértékesitésről. A gazdák nyugodtan várhatják a kormányintézkedést, azt a terve­zetet, amely nyugalmi helyzetet fog teremteni a ,gazdák gondjai­ban. Mert ki kell mondania, eb­ben az országban a gazdák sor­sával kell elsősorban törődnünk, a gazdakérdés az ország alapvető életkérdése, természetesen ugy, hogy ezzel a kérdéssel összefüg­gőben meg kell oldanunk a többi társadalmi osztály problémáit is. A terményértékesités terén az a helyzet, hogy ma, amikor a há­ború gazdasági téren tombol s a világ őrültek házához hasonló, amikor minden ország búzater­melésre rendezkedett be s a he­gyek tetején is gabonát termesz­tenek, a helyzet az, hogy egy vagon búzát sem vesz át tőlünk senki. Ennek súlyos következmé­nyeit el kell viselnünk. Be kell látnunk, hogy nein élhetjük az eddigi életstandard életét, le kell mondanunk nagyratörő ál­mainkról, bele kell törődnünk, hogy szegények vagyunk. Meg kell osztanunk a szűkös kenyeret is azokkal, akiknek nem jut ma egyáltalán kenyér. Egy bizonyos, az, hogy ezekben a válságos na­pokban sem szabad engednünk, hogy a gazda földje más kezébe jusson Egészséges földbirtok po­litikára van szükségünk. Elszapo­rodtunk s itt Kállósemjénben is, ahol nemrégen 2000 volt a la­kosság száma, ma megkétszere­ződött a nép és 4000 a község lakosainak összege. A mozgó bir tokot a nincsteleneknek kell jut­tatnunk megfelelő birtokpolitikával. Amikor azt hallotta, hogy ér­deméül emiitik, mennyit segített itt a lakosságon, azt mondja, hogyne segített volna enek a földnek népén, amely a honfog­laláskori térképen az első telepi tés, amely földön ősei éltek. Segiteni akar a föld népén, nemcsak ennek a vidéknek népén, hanem az országén s ha látja, hogy ereje kevés a ráváró fel­adatok megoldására, visszavonul s akkor itt talál csendet, békét, pihentető otthont szerette közsé­gében. Amikor a diszpolgársági okle­velet, mint kedves figyelmet és elismerést megköszöni, Isten áldá­sát kéri a községre és azt kívánja, hogy azok a kis iskolás gyerme­kek, akik lelkendező sorfalat áll­tak, mikor idejött, akik majd ide­kerülnek egykor a képviselőtestü­etbe, boldogabbak legyenek, mint mi vagyunk. A miniszter szívből feltörő, szeretetet vetítő, őszinte szavait könnyes meghatódottsággal fo­gadják a lelkesen éljenző kép­viselőtestületi tagok, akiknek nevében Gergelyffy Andor fő­szolgabíró mond köszönetet a miniszternek. Felhangzik a Him nusz imás fohásza. Kállay mi­niszter és a rögöt törő kemény semjéni gazdák együtt éneklik a fenséges dalt: Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőség­gel... Az ünnepi közgyűlés után Kállay Miklós dr. földmüvelés­ügyi miniszter és felesége az ősi relikviákban gazdag kastély­ban vendégül látják a díszköz­gyűlésen résztvevőket. A bolt­hajtásos termek teritett asztalai mellett kedvesen közvetlen há­zigazda a miniszter, aki a gaz­dákkal, frontharcosokkal hosz­szasan elbeszélget a sorsdöntő kérdésekről és szeméből, sza­vaiból, nemes, uri gesztusaiból az a fenkölt magyar lélek su­gárzik, amelynek öröktüzü fé­nye ezer éve lángol, világit és melegit itt, a titkok földjén, Sza­bolcsban s amely most hősi erő­feszítéssel menti a magyar élet hajóját a világvihar háborgásá ban. Az ünnepség után a résztvevő frontharcos bajtársak Huszka István állomási elöljáró lelkes vendéglátásában, hazafias áldó más kereteben tes/nek tüzes fogadalmat a semjéni nagvur és nagyasszony iránt való hűség, a harcos erények kullusza mel lett és az ősi szépségű ünnepi nap a küzdelemre kész hazafi ság diadalmas ünnepévé erő sódött. — Mindazon mérgezési ese­tek leküzdésénél, melyeket rom lőtt élelmiszerek idéznek elő, a le mészetes „Ferenc József" ke­serűvíz azonnali használata fontos segédeszközt képez. Hires orvos­tudományi könyvekben felsorolják azt is, hogy a „Ferenc József" viz többek közt ólommérgezésnél, mint specifikus ellenszer kitűnően beválik. Hirdetéseket felvesz a ki­adóhivatal. A AAA AA A AA AA A A AAláA A AA A A A A elyezes. Tisztelettel értesítem a nagyrabecsült közönséget, hogy üzletemet Luther-utca 6. szám alá (Ungár divat­üzlet szomszédságába) helyeztem át. Ajánlom raktá­romon levő szöveteimet, melyekből olcsón és előnyős feltételek mellett készítek legdivatosabb ruhákat. — A nagyrabecsült közönség további szives pártfogását kéri ecskési József uri és egyenruha szabó. Baromfi és tojáspiac Békéscsabán csekély felhozatal mellett a babromfipiac árai a kö­vetkezőkvoltak: csirke 070 - 075, levestyuk 075, hizott liba 0 65. hízott kacsa 0*65, pulyka 0 60— 0 70 pengő kg. Tojás drb kint 6 3—6 4 fill. Makón a baromfi üzlet élénk, az árak a következők: csirke 0'65 —075, levestyuk 075, liba 070 —075, kacsa 0 55—0 65, pulyka 070—0 75, gyöngyös l—150 pengő kg. Tojás drb-kint 65— 6-7 f. Jánosházán a tojás iránti ke­reslet továbbra is élénk, a baromfi­piac csendes. Árak: csirke 080, hizott liba 0-90—1 pengő kg. Tojás drb-kint 6-5-007 fill. Nyíregyházán a tojáspiac irány­zata javult, a tojásért kg-kint P 1 20-t, drb-kint 6—7 fill-t fizettek. — A Luther Márton Kör csütörtökön este fél 8 órakor az egyház tanácstermében összejöve­telt tart. Szombaton este fél 8 órakor az otthonban a fiuk szá­mára megbeszélés lesz. Minden tagot szeretettel vár az Elnökség. — Felsőszabolcs agrárkul­turájának dokumentumai a Szabolcsi Hirlap kirakatában. A Szabolcsi Hírlapnak egyik célja megindulása ota várme­gyénk agrárkulturális értékei­nek feltárása, isnertetése, La­punk hosszabb cikkben ismer­tette a jalapári Tiszaparton történt rendkívüli eseményt, az első tiszai gabonauszályok megindulását a Tiszán a Fe­kete-tenger felé. Ugyanekkor beszámoltunk sédeni Ambr zy Györgyné, L nyay Pálma gróf nő gyümölcsőseinek rendkívüli értékeiről is. Most sikerűit meg­szereznünk azokat a felvétele­ket, amelyek jól szemléltetik a magas színvonalú gyümölcs­kultúra tényeit és a tiszai uszá­lyok indításának jeleneteit. Az érdekes és Felsőszabolcs kul­túrájára jellemző képek a Sza­bolcsi Hirlap kirakataiban lát­hatók. i iiiiiiiiii iih——•]——— RÁDIÓ Október 19. Csütörtök. 4'00 Tüdős Klára előadása. — 5 00 Gazdasági előadás. — 5 00 Gra­mofon (Budapest II.) — 5'30 Operazenekar. — 645 Angol nyelvlecke. — 715 Kristóf Ká­roly útirajza. — 7 55 Kis színpad. 830 Zongora — gordonka. — 930 Pertis Pali cigányzenekara. — 1015 Külügyi .negyedóra. — 10 35 Ney Dávid énekel. — W15 Pataky-jazz. Állandó hétköznapi közvetítés 6 45 Torna. — 945 Hirek. ­10 00 Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — IV15 Nemzet­közi vizjelző szolgálat. — 1200 Déli harangszó, utána hangver­seny, közben — 1230 Hirek. — 130 Időjelzés. — 245 Hirek, élelmiszerárak. — 445 Időjelzés, hirek. Fizessen elő a Szabolcsi Hírlapra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom