Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)

1933-10-01 / 175. szám

1933 október hó 1. sastómyp 7. oldal Az én talpam Okmaíalp Kevés pénzért soká tart jCU PAIMA OK torttóttoJL 7 .7 '4. mi/m QWL& tQA&rtMiJQOu' Ezt kérje! Vasárnapi írások Az iparosifjuság. Irta: Halász Ferenc oki. (Iplszméraök (Kisrárda) A mai világ egyik legnehe­zebb, legkilátástalanabb kérdése az ifjúsági kérdés; az abba való elmélyedés, megoldásra törekvés rendkivül bonyolult. Mihelyt hozzá nyulunk ezernyi ágra szakad, ezer irányból jön s előttünk áll összesűrítve egy kérdésben, megoldásra váróan az ifjúsági kérdés. Én a hozzám közelálló munkaterületen mozgó ifjúság helyzetét, jövőjét, tenni­valóit vizsgálom : az iparos­ifjuságét. Az ipari pályán minden tár­sadalmi és gazdasági réteg kép­viselteti magát gyermekeivel. Ebben mintegy a családok ván­dorlását látjuk egyik pályáról a másikra. Sehol sem találva meg a remélt és keresett boldogu­lást. Persze egy-egy . periódus egy emberöltő sorsát kivánja áldozatul. De nemcsak az ille­tők sorsa, hanem az illető szakma is megbánja ezt a folytonos családvándorlást, mégha ember­öltőnként következik is be. Nem a vándorlás a baj, erre szükség van, különben feltétlen hanyatlás állana be, hanem az, hogy nincs tradicionális, apáról­íiura szálló iparosság különösen a legkiválóbb képviselőknél, mert a család legfeljebb egy emberöltőt tölt el egy szakmá­ban, a következő emberöltőn már más pályán jelentkezik összes tagjával. Ebből az iparra nagy hátrány származik, hogy idegen szakmakörből származó ifjúságot kell igénybe vennie, amelyik idegenül és teljes tájé kozatlansággal figyeli nemcsak mesterét, de magát a szakmát is. Rengeteg bosszúság, rengeteg félbemaradt mester és rengeteg egyéni tragédia az eredmény. Ezen a ponton éreztette leg­jótékonyabban működését a régi céh rendszer, összefogván az iparos társadalom egyedeit, meg­őrizve azt az iparoskulturának. Ma ilyen iparoskulturáról alig Figyelemreméltó felhívás! Mindennemű kárpitos cik­kek : bútorszövetek, mat­rac és rolettagrádlik, lószőr, afrik, gurtnik, zsinegek, roletta­rudak, pokróc és flanell taka­rók, futószőnyegek, viasz­kos vásznak, linoleumok, szalmazsákok, iskolai és va­dász hátizsákok, szőnyegvédő­vásznak és egyéb e szakmába vágó cikkek legolcsóbban Wiener Adolf cégnél Nyiregyháza, Beise­nyei-tér 15. Debrecen Kos­suth-utca 27. szám. 2707-10 beszélhetünk, különösen vidéki viszonylatban. A legkülönösebb és legszertelenebb szakmaván­dorlást látjuk nap-nap mellett, ami után nem csudálkozhatunk az elmélyedés nélküli, felületes tudással alkotott produktumok tömkelegén, ami annyiszor ger­jeszt bosszúságra bennünket. De nem csodálkozhatunk ezek­után a gyári produktumok gyilkos versenyének lehetőségén sem, amikor ez tökéletesebb hitel és muukaszervezettséggel, megközelitő csinnal és prak­tikussággal és sok tekintetben lényegesen olcsón produkál. Természetesen, kedvezőtlenül befolyásolja ez a körülmény az iparosifjuság képzését is, el­árasztván a teret félmesterekkel. Ezek azonban adottságok, ame­lyekkel számolni kell és ami a több évtizedes termelési és gazdasági átrendeződésben leli mélyreható súlyos okait. Itt csak annyiban tudunk' segitőleg köz reműködni, hogy kívülről jövő útmutatással', oktatással enyhí­tünk a tanonc helyzetén, de sok esetben még a mester helyzetén is. Itt kapcsolódik a műhely életébe az iskola és viszont, vagyis a műhely és az iskola kölcsönhatásának szerepe. Ez a kölcsönhatás csak akkor lehet hatásos, csak akkor tölt­heti be igazán a célját, ha az iskola a műhely életében, an nak technikai és gyakorlati részében is otthonos és képzett, a műhely pedig az iskola cél­jait, szellemét, ismeretközlését magáévá tudja tenni, gyakorla­tilag felhasználhatja és realitását elismeri. Különben irott malaszt marad ; idegenül, megértetlenül állnak egymás mellett. Az iskola és műhely kölcsön­hatása két téren mozog: a közismereti és szakismereti té­ren. Az előbbi az egyetemes, állami és nemzeti élet ismérveit, követelményeit, szükségszerű­ségeit és praktikusságait igyek­szik megismertetni hallgatósá­gával, amelyre a társadalmi együttélés helyes áttekintése, tájékozódása és az általánosan elfogadott és használt eszközök és módok megismerése céljából van szükség. Ezt az első részét az ismeretközlésnek az általá­nos pedagógiai képzettséggel rendelkező tanerők láthatják el épen általánosságánál fogva. A másik szakismereti rész közlésénél már elengedhetetlen követelmény lenne az ugy pe­dagógiai, mint technikai képzett­séggel rendelkezés, ha ilyet lehetne találni minden olyan helyen, ahol nagyszámú iparos­ifjuság jelentkezik. Mert mi is az a szakismeret ? tudnom kell azt: mit? hogyan? miből? aka­rok dolgozni. Mit akarok megcsinálni ? ezt a piacon jelentkező hiányból kell kiválasztanom képessé gemnek és képzettségemnek megfelelően. Hogyan akarom elkészíteni ? ehez a bevált módszereket kell tökéletesen birnom a mai tu­dományos felépítés szerint, mert különben próbálgatásba, úgyne­vezett fuser munkába ful fára­dozásom. A tudományos fel­építés elválaszthatatlan a gya­korlati módszerektől, fogásoktól, a szakma technikájától; ellen­kező esetben a tudományos fejtegetés „falra borsó hányás", lepereg a hallgatók felvevőké­pességéről, nincs amibe bele­kapaszkodjon, gyökeretverjen és fejlődőképes legyen. Miből akarok dolgozni ? az anyag ismerete, technológiája, természetrajza, összetevőjének alapos ismerete nélkül nincs igazi mester. Elképzelhetetlen igazán jó munka, ha nem tu­dom előre, hogy miként fog viselkedni az anyag a kezem alatt. Anyagismerettan a leg­fontosabb tudás az iparos ke­zében, ezt összeillesztve a tech­nikai képzettséggel jó mestert eredményez ; kiegészitve a piac ismerettel ügyes és jó mestert ad. Erre megtanítani, megismer­tetni az iparosifjuságot, de még á készmestereket is alapos, mély és kiforrott képzettség és képesség kell. A szakismeretet — ott, ahol általános ipari szempontok a mérvadók — si­keresen elsajátíttatni, érzékel­tetni, csakis az tudhatja, aki egyrészt a műhelyt s annak életét, technikáját legközvetle­nebbről magából a műhelyből s annak változataiból ismeri, másrészt a technikai tudomá­nyokban annyira alapos kikép­zést nyert és annyira ottho­nosan érzi magát, hogy a leg­nehezebb és legkomolyabb is­mereteket is dióhéjban, egyszerű szavakkal és módszerekkel min­den cikornyásabb szabályok és körülírások nélkül közölni tudja. Ehez jön még a társadalmi életben kívánatos általános nivó emelés, mint amely az egymást közötti érintkezést teszi kelle­mesebbé, egyenrangubbá és az általános iparoshelyzet emelésé­szolgálja. Ezt van hivatva szol­gálni a köri élet a maga kelle­mességeivel és szórakozásaival. Itt is azonban folytonos fel­ügyeletre és fegyelemre van szükség, mert amilyen fogékony az ifjúság a szép felvételére, annyira a rosszra isj hajlamos, vagy talán még jobban. Ezekben igyekeztem az iparos­ifjuság problémáját megfogni, megvilágítani, valamint a helyes utat szembetűnőbbé tenni. A hölgyközönség figyelmébe! Értesítem a n. é. hölgyközönséget, hogy sikerült egyik leg­kiválóbb fővárosi hölgyfodrászt, GÁBOR urat üzletemnek meg­nyerni, aki sok éves külföldi gyakorlattal rendelkezik. Ez már maga is garancia arra, hogy a hölgyközönség legkényesebb igényeit is ki tudjuk elégíteni. A Dauer tartós ondolálást a legújabb gyártmányú gépem­mel speciális módszerrel, az eddigi 4—5 órás munka helyett, ma már egy és fél óra alatt tökéletesen készít, teljes garancia mellett. A mai gazdasági viszonyokat szem előtt tartva, a legolcsóbb árakért dolgozunk. Jó munka! A legolcsóbb árak! Irányáraim: Dauer ondolálás ... 5 P, mosás vizondolálással 80 fill. Hajfestés 6 P, ondolálás 40 fill. Elrontott hajfestéseket jótállással rendbehozunk! Szíves támogatást kér: STÁDELMANN KÁROLY u n f o é d s r áf Erzsébet királyné-szálíó Budapest, IV, Egyetem-utca 5. 60 éve a fővárosi és vidéki uri közép­osztály találkozó helye, 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigány­zene. Leszállított árak! Az Erzsébet­pince a főváros legszebb sörözője. SZABÓ IMRE tulajdonos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom