Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)

1933-10-12 / 184. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza, 1933 október 12. Első évfolyam, 184-ik szám. Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethlen-u. i. Postatakaréki csekkszám 47139. Telefon 77. * POLITIKÁI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2*50 P, Negyedévre 7-50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény R mezőtúri üzenet A Tiszamentén, Szabolcs községben, amelynek földjé Szent László királyunk meg­jelenése örök időkre meg szentelte egy régi kúriának egyik termében márványtáb­lát helyezett el egy magyar ur és a márványtáblára Vö­rösmarty szózatát vésette, — hogy napról-napra lássa, olvassa a rendületben hitre ihlető, teremtő hatalmú igé­ket. A magyar szivekbe igy vésődik be ma nagybányai vitéz Horthy Miklós Kor mányzó Ur Ofőméltóságá­nak mezőtúri beszéde, amely­ben a magyar nemzeti egy­ség történelmi parancsát hir­dette vezéri szózatként. íme a magyar nemzet uj törté­nelmi fordulóján elhangzott mezőtúri üzenet. „A hősök hivatott vezé­reik irányítása mellett teljes egységben vivták ki nagy és dicsőséges győzelmeiket. Nemzetünk is csak ugy áll­hatja meg a népek verse­nyében a helyét, ha teljes nemzeti egységre törekszünk — és kikapcsolunk — kü­lönösen politikai életünkből — minden olyan ma meg­oldhatatlan kérdést, amely­nek taglalása áldatlan, nem­zeti erőinket emésztő, az öncélú nemzetre káros párt­harcokba sodorja népünket. Ma minden magyar egyet­értő, nagy célokat szolgáló erőkifejtésére van szük­ség. — Az elesett hősök nem­csak belső nemzeti erőinket növelik példájuk ragyogásá­val, hanem az a becsület és rokonérzés, amelyet vitéz­ségük, önfegyelmük és áldo­zatkészségük szerzett világ­szerte a magyar névnek, egyik legerősebb támaszunk ma is abban a küzdelemben, amelyet a nemzeti igazsá­gért és megélhetésért folytat. A hősöktöl a haza önfelál­dozást követelt, tőlünk ma a hétköznapok gondjainak leküzdésére rendszeres mun­Áprílís hó elsején lép életbe az új nyugdíjtörvény Lapunk tegnapi számában nagy általánosságban beszámoltunk ar­ról, hogy a kormány elkészült az uj nyugditörvény javaslattal s a minisztertanács a javaslatot el is fogadta. Mára ujabb részletek ke­rültek nyilvánosságra a javaslat szövegéből. Mint ismeretes, a javaslat egyik szakasza azt tartalmazza, hogy azok a nyugdijasok, akik köz­pénztárból eredő egyéb jövedel­met húznak, ezen uj alkalmazta­tásuk tartamára nem kaphatnak nyugdi:at. A javaslatnak ez a megállapítása nem vonatkozik min­den nyugdíjasra, a kis nyugdija­sokat egyáltalában nem érinti. Ellenben intézkedést tartalmaz a javaslat abban a tekintetben, hogy az állami támogatást élvező vállalatok kötelesek kimutatást ké­szíteni alkalmazottaikról s ha kö­zöttük magasabb nyugdijat élvező tisztviselő akad, annak nyugdijá beszüntetik. A kormány ezze akarja megszüntetni a kétszeres, vagy többszörös álláshalmozáso­kat. A minisztertanács megváltoz tatta a törvény életbelépésének határidejét is. Nem január 1-én, hanem 1934 április 1-én lép élet­be az uj nyugdíjtörvény. Megszünteti az uj törvényjavas lat a lakáspénzek között levő ka­tegóriákat is és az országban mindenütt egyenlővé teszik a la­káspénz nyugdijat, függetlenül at­tól, hogy az illető tisztviselő hol szolgált. A javaslat 7 szakaszból áll. A kormány a parlament őszi ülés­szakán nyomban beterjeszti a ja vaslatut tárgyalás céljából s a bi­zottságok még az uj ülésszak előtt letárgyalják a javaslatot. Zita királyné Rómában tartózkodik Rómából jelentik: Zita ki­rályné Rómában tartózkodik. Hir szerint holnap fogadja az osztrák legitimisták küldöttsé­gének látogatását. Megbízható helyen szerzett értesülés Jszerint az özvegy ki­rálynét minden külsőséges fo­gadtatás mellőzésével az olasz királyi pár látta vendégül. Zita királyné még a mai nap folya­mán érintkezést fog keresni az olasz kormányfővel is. Erélyes kormányintézkedésre újból megkezdi üzemét egy fővárosi gyár Politikai és közgazdasági kö­rökben nagy megütközést keltett ma reggel egy országosan ismert budapesti gyárnak üzembeszüntetö lépése. ?A Guttmann-Fekete-féle textilárugyár amiatt, hogy a gyár adóját felemelték, azzal válaszolt, hogy tegnap valamennyi tisztvi­selőjének, munkásának felmondott ma reggel beszüntette üzemét. Ez az antiszociális intézkedés a kor­mányt erélyes lépésre késztette. Fabinyi Tihamér kereskedelem­ügyi miniszter ma reggel, nyom­ban a hir vétele után, államtit­kára utján érintkezésbe lépett a gyár vezetőségével s figyelmez­tette az intézkedés messzemenő kát, kitartást, önmegtagadást és türelmet." Jaj annak, aki ellene sze­gül a magyar evangélium, az összefogás parancsának, aki önző célok, titkolt szá­mitgatások, ravaszul rejtett egyéni pecsenyesütés ked­véért meg akarja nyiltan, vagy alattomban zavarni az egység kialakulásának kris­ályosodási folyamatát. Jaj annak, aki ma a vál­ság idején megfeledkezik a türelemről, a megtartóztatás­ról és szítja az ellentéteket. Mert ma még tanács az egységre törekvés szent esz­méje, de holnap, lehet, már harci riadó lesz az uj hon­foglalásra, amelyben el kell buknia az önzésnek, meg kell törnie az ellenállásnak és diadalmaskodnia kell a nemzeti öncélúság erejének. következményeire. A tárgyalás eredménye az lett, hogy a gyár vezetősége visszavonta a tegnap kiadott összes felmondásokat, a tisztviselőket és a munkásokat visszafogadta és Ígéretet tett arra, hogy holnap reggel a gyár egész telepén újra megkezdi az üzemet. A kormány gyors és erélyes intézkedése nemcsak politikai kö­rökben, hanem a munkásság kö­rében is nagy megnyugvást keltett. A Pázmándy—Lukasich sajtóper tárgyalása A budapesti büntetőtörvényszék ma folytatta a Pázmándy—Luka­sich féle sajtóper főtárgyalását. Szepesi Aladár tanúvallomásá­ban Lukasichot erélyes embernek jellemezte. Azt mondotta, hogy Lukasich mindent megtett a for­radalom elfojtására, ami emberi­leg megtehető volt. Hadik János grófot, aki bete­gen fekszik, lakásán egy biró hall­gatta ki. Barta Albert ny. hadügyminisz­ter arról tett vallornást, Rögy Lu­kasichnak nem állott fegyveres erő rendelkezésére. — Macken­sennel folytatott tárgyalást, hogy addig, mig valamilyen fegy­veres erőt szerveznek, a románo­kat a határnál, a cseheket pedig a Vágnál tartsa fel. Friedrich István elmondja, hogy október 30-án, vagy 31-én találko­zott Lukasich- csal az Asztoriában. Nem tud arról, vájjon Lukasich­nak volt- e intézkedési joga, vagy sem. Kard nem volt Lukasichnál. Véleménye szerint 100 erélyes ember meg tudta volna akadá­lyozni a forradalmat. A lánchídi csatát komédiának nevezi. A bajt egy vidéki csend­őr ügyetlenkedése idézte elő­Ugy tudja, hogy Barta Albert a királytól a rend helyreállítására vonatkozólag intézkedést kért, a király engedélyt is adott erre, de megtiltotta a vérontást. Meghiusult a román király vonata ellen tervezett merénylet Ismeretlen tettesek Kontesti vasútállomás közelében merényle­tet követtek el a gyorsvonat ellen. Nem sokkal a gyorsvonat érke­zése után kellett volna áthaladnia az állomáson annak a különvo­natnak, amelyen a király utazott. Ebből azt következtetik, hogy a merényletet tulajdonképen ez ellen a vonat ellen akarták elkö­vetni, azonban nem tudták az ér­kezés pontos idejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom