Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)
1933-10-06 / 179. szám
4. oldal. CtttOLCSI HIBL g j> 1933 október hó 6. Érdemes Aki csak egyszer ís látott árverést, olyan keserűség fog el, h®gy nemigen volt kedve még más alkalommal ís megnézni. Rendes ember nem ís megy el ilyen torturára, különösen nem, mint vevő, erre valók az árverési hiénák. Rendes ember nem bírja végighallgatni a volt tulajdono sok sírását és képtelen tanuja lenni olyan kegyetlen és romboló aktusnak, amikor egy élet becsületes fáradalmán megszerzett javakat értékükön messzi alul, sokszor fillérekért kótyavetyélnek el. Mostanában ugy látszik sürün leszünk tanúi ilyen árveréseknek, különösen, amikor családok bútorai kerülnek majd a kalapács alá. Önkéntelenül felmerül a kérdés, érdemes-e ezeket a szekrényeket, asztalokat, ágyakat, kommódokat, heverőket dobra ütni ? A bútor nem olyan, mint a ruha, hogy ha elnyűtt, eldobjuk. A bútor a családokkal, generációkkal él és fejlődik együtt. A legmegszokottabb módon ugy keletkezik a bútor, hogy a férfiember asszonyt hoz a házhoz, aki bebutorozza az uj fészket. Minden apró darab emlékeztet az esküvő napjára, az elinduló közös életre, amelyben megnő a család, lassankint berepülnek a bútorral szegélyezett meleg otthonba az emberfíókák. Aztán a bútorok száma ís szaporodik, minden uj darab valami kedves és megható eseményhez fűződik. Lassan olyan bűvkör szövi át a drága emlékekből a bútort, hogy valósággal szoros |és meghitt kapcsolat fűződik az ember és a holt tárgyak közé. Igazán csak a legnehezebben válik meg az ember a bútorától, valami végszükség esetén, amikor már minden szakad és nincs semmi segítség. Akinek a bútorát elárverezik, aki nem tudja a szeretett és boldog emlékektől kőrülrajzott bútort az elvesztéstől az utolsó pillanatban sem megmenteni, az az ember már elesett ember, nincs rajta mit venni, a temetést rendezik meg rajta a tulajdon szeme látára. Az árverés után ki kel húzni az adófizetők névsorából, elsorvadt örökre a kincstár szá mára. Az árvesésen rendesen olyan árért adják el a bubort, hogy sokszor még az árverési költség sem jön be. Az állam végre ís kénytelen „leírni" a követelést. A vége se adó, se bútor. Érdemes ? (_ó —a) — Ischiásnál egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz reggel éhgyomorra véve előmozdítja a gyomor és a belek működését s könnyű székletétet biztosit. Számla-blanketta kapható a kiadóhivatalban Rekedten, kurtán parancsszó zendül, Remegő kezekből sortűz ropog A reggeli ködben bitó-oszlopok Komorlanak, s rajtuk a hősök, a szentek. A pap zokogva mormolta imáját. Aztán csend lett. Az égen összekomorlott millió fekete felhő, A lelkek gerince hit nélkül összeroppant. Október hat volt. A magyar álmot hant Borította mindenütt. Csend volt, így kellett lenni. így rendelte a Végzet, és így rendelte Bécs, Feketesárga lelküen, s itt nincs csoda-tevés. így kellett lenni ? Végzet! Égremeredő kétségbeesésünk Száraz lázában fojt a zord „miért?": Miért kellett fagyasztó bécsi dért Elszenvednie száz nyári hajnalon A zsenge magyar vetésnek ? Mit dolgos kézzel újonnan építettünk : Szabadságunkat, a fenséges házat Miért gyújtják ránk és miért lázad Honárulón, kit befogadva. Testvérként becéztünk ? És most miért Ontják ki a párolgó hősi vért, Mit duló csaták fergeteges pokla Ki nem onthatott és sutba dobva Jogot, — szégyenletes bitóra húzzák Gyáván a legdicsőbbeket, Miért? mert magyar földön magyar vetett, És magyar aratott? Ezért hozták hát gyászos Aradot? Végzet! szomorú magyar Végzet! Mi fájlalunk Minden elsodródó magyar élet-porszemet! Fáj, ha a magyar magyart temet... Hát még ha azokat, akik mint az ormok Magaslanak ki, bűnös, romlott Gyűlölő lelkek, jaj, agyontiporják ? ! Hősök, szentek, dicsők, mondjátok, Hát Véletek már minden elveszett ? Idegen, gyilkos, markoló kezek Nagv éjszakákba halálra fojtanak És ránk már soha nem süt ki a nap ? És ismét csend lett. Az égen szétbomlott egy komor felleg, Széles kévékben hullt alá a fény. Az őszi légben a hősi szellemek Suhantak, s egy gondolat átrebegett, s Halkan, de bizva, csodás titok : Magyarok ! egyszer a nap ragyogni fog ! Lyachovíts István Beretvával atvágta a nyakát egy kifőzde tulajdonosnője Özvegy Nagy Károlyné, Bencs László-tér 19. szám alatti lakos 62 éves kifőzőnő tegnap hajnalban öugyilkossági szándékból átvágta a nyakát és életveszélyes állapotban szállították a mentők az Erzsébet kórházba. Nagyné este még látszólagosan nyugodtan tért aludni és hajnalban, amikor még az egész ház nép aludt, fiának a borotvájával elvágta a nyakát. A szerencsétlen asszonynak még annyi ereje volt, hogy kivánszorogjon az udvarra, ahol eszméletlenül esett össze. Valóságos vértócsában feküdt, amikor szomszédjának háztartási alkalmazottja rátalált. Öngyilkosságának oka felől mindezideig még kihallgatni nem lehetett, de ismerőseinek feltevése szerint családi okok keserítették el olyannyira, hogy végzetes tettét elkövette. — Gép- és gyorsirástanitást vállal Nagy Irén oki. gyorsírás tanitö. Kállai u. 25. lOx Tiszta gyapjú kötött kabátok, dívatpulloverek, gyermek szvetterek nagy választékban S\ern Sándor divaiüzleíében Városházpalota. 3604-6 Sokat takarít meg, ha KÁRPÁT MALÁTAKÁVÉT használ— Kapható minden füszerüzletben. RÁDIÓ Október 6. Péntek. 3'30 Diákfélóra. — 4.00 Kara Győző dr. előadása. — 5 00 Országos Postászenekar. — 6'00 Gyorsíró tanfolyam. — 6 30 Magyar cimbalomötös. — Közben 700 Lázár Miklós dr., országgyűlési képviselő előadást tart a tokaji szüreti hétről. — T20 Kelemen Kornél dr- előadása. — 745 Gramofonlemezek. — 900 A rádió külügyi negyedórája. — 9'15 Bura Károly és cigányzenekara. — Közben 10 00 Hirek. — 1040 A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. - H40 Lugossy István tárogatózik. Állandó hétköznapi közvetítés 6 45 Torna. — 9 45 Hirek. — 1000 Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 1115 Nemzetközi vizjelző szolgálat. — 12'00 Déli harangszó, utána hangverseny, közben — 12 30 Hirek. — 130 Időjelzés. — 2'45 Hirek, élelmiszerárak. — 4'45 Időjelzés, hirek. Vghsz. 1243-932. Árverési hirdetmény Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a alapján közhírré teszem, hogy dr. Schwartz Károly Bp. IV. Váczi-u. 78—80. ügyvéd által képviselt Grill Károly Könyvkiadó Vállalat végrehajtató kérelmére és javára 142 pengő 91 fillér tőke és járulékai erejéig a ^nyíregyházi kir. járásbíróságnak 445—932. számú végzésével elrendelt és 1932. évi március hó 3-ik napján foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával le és felülfoglalt és 2030 pengőre becsült szobai bútorok, szőnyegek és egyéb ingóságok 1933. évi október hó 10. napján d. e. 10 órakor Nyíregyházán, Dessewffy-téren, végrehajtást szenvedett lakásán birói árverésen a legtöbbet ígérőnek eladom. Nyíregyháza, 1933. szept. 18. BERKY ISTVÁN 3637 kir. bir. végrehajtó.