Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)

1933-10-04 / 177. szám

1933. október hó 4. S

7KB01CSI HIBL

IP "T 1 í 3. oldal. ÍN em üres reklám! $ i I 4 Férfi hubertus Gyermek szöv. joppék Gyermek boy kabát P P P 12—tői 4'50-től 17—-tői Győződjön meg

!? Q" +A1 Rő.IrnUít P T> 1 W Férfi átmeneti kabát P 18"—tói Férfi öltöny P 20'—tói Férfi sport nadrág P 6'50-től Készpénz fizetésnél 5 százalék engedmény! — Gyermek télikabátokban és ruhákban, átmeneti és télikabátokban, váró si és lengyelbundákban nagy választék. Elsőrendű uriszabóság ! Olcsó szabott árak ! Bőrkabát Fekete télikabát Szőrmés bekecs P 32 —tői á P 32 —tői h P 36'—tói J la öltönyökben, Sft Hungária Ruhaáruház Nyíregyháza, Városháza-épület. Virányi Sándor alispán nyilatkozik a szabolcsi gazdák életkérdéséről: a burgonyáról Szabolcsvármegye alispánjának, Virányi Sándornak dolgozószobájában vagyunk. Odakünn aranylóan süt a szabolcsi szőlőt édesítő októberi nap. Reggel fél 9. Az alispán ur dolgozóasztala mellett ül és kérésünkre a legégetőbb problémáról, a szabolcsi krumpliról beszél. Mert ezekben a napokban dől el a burgonya sorsa, most készül a rendelettervezet, amely a nyírségi krumpli árának és biztos elhelyezésének kérdésében foglal állást. Ennek a rendelettervezetnek a sorsától függ a szabolcsi gazda sorsa is. A vármegye gazdaközönsége aggódó várakozással fogadja a budapesti tanácskozásokról érkező híreket. Az egyedül lehetséges megoldásnak, Budapest zárt területté nyilvánításnak erős ellonzői vannak. Monopoliumról, kartellről beszélnek. A fővárosi sajtó is elfogadja a megtévesztő híreket. Pedig szó sincs monopolisztikus törekvésekről. — Mindössze azt tervezik, hogy megszüntetik a budapesti burgonyapiacon tomboló anarchiát, biztosítják az egyenletes felhozatalt és árakat. Olyan árakat, amelyek kedvezőek a fogyasztóra is, a termelőre is. A burgonyaakcióról Virányi Sándor alispán a következőket mondotta : Hogy indult meg a szabolcsi burgonyaakció A gazdákat évek óta súlyosan érinti — mondotta Virányi Sándor alispán — az a differencia, amely a burgonyatermelési költsége és fogyasztási ára között van. Miután ebben az évben Olaszországban, Csehországban, Németországban jó termés van, nem exportálhattunk s igy a belföldi elhelyezésre irányul a figyelem. A nagy árspannung ma fokozottabban érezhető és a burgonyatermő Szabolcs gazdái most már komoly lépéseket tettek a sérelmes állapot megszüntetése érdekében. Mikecz Ödön dr. főispán kezdeményezésére mozgalom indult meg és a gazdák kívánságára Eszenyi Jenő gazd. főtanácsos tervet készített Budapest zárt területté nyilvánítása érdekében. A tisztességesebb termelői és mérsékeltebb fogyasztói árakat biztosító elgondolást a földmivelésügyi minisztérium magáévá tette és a miniszter Barcza Ernő dr. h. államtitkárt bizta meg a kérdés tanulmányozásával és gyakorlati mogoldás előkészítésével. Négy körzetből szállítanák Budapest 1.800,000 mázsa burgonyaszükségletét Barcza Ernő dr. államtitkár elkészítette tervezetét. Eszerint az országot négy körzetre osztanák és ez a négy körzet fedezné Budapest burgonyaszükségletét. Az 1. körzef Budapest közvetlen környéke, a 2. Budapest külső körzete, a 3. a dunántuli vármegyék, a 4. az észak-magyarországi vármegyék, a Tiszántúl burgonyatermelő területe volna. Azt, hogy az egyes kürzet gazdaközönsége mily arányban részesülne a szállításban, a gazda, kereskedő és fogyasztóérdekeltségből álló bizottság állapítaná meg. Ez a négy körzet biztosítaná Budapest évi 1,800,00 métermázsa burgonyaszükségletét. A princípium az, hogy elsősorban a Budapest környékén termelt burgonyát fordítják a székesfőváros ellátására. Az egyes körzeteken belül is bizottságok állapítják meg, hogy a termelők közül kik és milyen arányban vesznek részt a szállításban. Anarchia a budapesti burgonyapiacon A körzeti megszervezés, burgonya szállítás szabályozása megfogja szüntetni a budapesti burgonyapiacon tapasztalt annomáliát. Megtörtént Budapesten, hogy egy napon reggel 6 fillér volt a burgonya kilója Budapesten. Délelőtt nem vásárolták a fogyasztók. Amikor rájöttek, hogy csekély készlet van fenn. egy óra múlva 28—32 fillérre szökött fel a burgonya ára. Ennek hirére délután megrohanták burgonyával a piacot, ugy, hogy más napon 4 fillérért sem lehetett eladni a krumplit a fővárosban. A burgonya elosztó tervezet az ilyen árhullámzást lehetetlenné teszi, mert szabályozólag hat a piacra felszállítandó burgonya menynyiségére és árára. A körzeti bizottság meg fogja állapítani, honnan, mikor, mennyi burgonyát kell a fővárosba szállítani. A száilitási igazolványokat a körzeti és a helyi bizottságok adják ki. A központi bizottság állapítja meg a burgonya nagybani árát is. Ilyen módon el lehet érni, hogy a fogyasztási és termelési ár között nem lesz olyan óriási szakadék. A termelő megfelelőbb árat kap, amely mellett rentábilis lesz a burgonyatermés. Pest mereven elzárkózik a burgonyakérdés szabályozása elől A Szabolcsból kiinduló tervezet feltétlen nyugalmi helyzetet teremtene a fővárosi burgonyapiacon. Éppen ezért csodálatos, hogy a főváros és Pestvármegye mereven szembe helyezkedett vele. Az Omge megállapítása szerint igy a burgonyatermelőknek mintegy 50 százaléka a terv ellen van. Figyelembe kell venni, hogy Pest vármegyében 81 ezer kat. holdon termelnek burgonyát, Szabolcsban 90 ezer holdon terem a krumpli. A tervet tehát a termelők 50 százalékánál is többen támogatják. Értekezlet Barcza államtitkár elnökletével A tervezetet a földmivelésügyi minisztériumban összehívott értekezlet tárgyalta. Az értekezleten, amelyen Barcza Ernő h. állam titkár elnökölt, részt vett az Omge, Omke, ott volt számos kisgazda, különösen Soroksár környékéről. Tiszta gyapjú kötött kabátok, divatpulloverek, gyermek szvetterek nagy választékban Síern Sándor divatüzlefeben Városházpalota. 3604-6 Szabolcsból a főispán úrral én is részt vettem. Pestvármegye alispánja az értekezleten kijelentette, őt biztosították arról, hogy nem lesz burgonya központ, ő tehát a tervezetről nem is nyilatkozik. El is távozott az értekezletről. Számos értékes felszólalás hangzott el, közöttük több kisgazda értékes megnyilatkozása. A Székesfőváros csodálatosan a piacain tomboló anarchiát megszüntetni kivánó tervezet ellen foglalt állást, ;holott maga sem tagadja, hogy tűrhetetlen bizonytalanság és anarchia van és szükség volna ökonomikus elosztásra és az árak arányosítására. Vaj na tanácsnok a [Vásárcsarnok statisztikai adataival támasztotta alá ellenző felszólalását, amely azonban meggyőző erő nélkül, sikertelenül hangzott el. Virányi Sándor alispán ezután az értekezleten elhangzó felszólalásokat ismertette. A főispán és az alispánon kivül, akik behatóan foglalkoztak a javaslattal, Liptay László, Eszenyi Jenő szólaltak íel a szabolcsiak részéről és megdönthetetlen érveléssel mutatták ki az ellenző felszólalásokkal szemben a Barcza államtitkár által előterjesztett elgondolás helyességét. Az alispán felszólalásában bebizonyította, hogy az elosztó szervre sürgősen szükség van. Általánosságban már most elfogadja Szabolcs a tervezetet, a részletek és a gyakorlati megoldás tekintetében szükségesnek tartja, a különböző érdekképviseletek által hangoztatott szempontok figyelembe vételét. Az értekezlet után most már a tervezet átdolgozására kerül sor. Barcza államtitkár átdolgozza a tervezetet, majd egy szűkebb körű bizottságot hivnak össze, amely a tervezetről véglegesen dönt és a tervet rendelettervezet céljára átnyújtja a földmivelésügyi miniszternek. Soroksáriak gazdagodnak a szabolcsi burgonyán Az értekezlettel kapcsolatosan megdöbbentő adatokra bukkantak a résztvevők. Kitűnt, hogy a soroksári szállítók, akik a legnagyobb fagy idején is könnyű szerrel vihetik be szekereken a burgonyát Budapestre, nemcsak a pestkörnyéki kruplit adják el a fővárosi fogyasztóknak. Olcsó, néhány filléres áron megveszik itt, Szabolcsban a burgonyát, felszállítják Soroksárra, ott elvermelik és mikor szükség van rá, amikor jó a piac, Budapestre viszik. Igy a szabolcsi burgonyán a soroksáriak keresnek. Mig itt, Szabolcsban a termelési költségeket sem kapják meg a gazdák, a soroksáriak