Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)

1933-10-28 / 198. szám

1933. október hó 28. K tKBOLCSI HIBL IP - iii ' Rejtélyes betörés történt a Kossuth-téren Debrédí Lajos bőrkereskedésében Még mindig nem lehetett megállapítani, hogy hiányzik-e a wertheim-kasszából 3000 pengő Érdekes és rejtélyes betörés történt a szerdáról- csütörtökre virradó éjszaka a város szivé­ben lévő egyik üzletben. A Kossuth-téren, a katholikus tem­plom mellett, a Kleinmann-féle házban van Debrédi Lajos bőr­üzlete. A kereskedő szerdán este gondosan bezárta üzletét, a keresztvasat lakattal elhelyezte rajta és elment az egyik ven­déglőbe vacsorázni, ahol a késő esti órákig elszórakozott. Éjfél felé hazament. Fel sem tünt neki, hogy valaki kabátja zse­béből kilopta üzlete és a wert­heim szekrény kulcsait. Reggel gyanutlanul ment nyitni és amikor az üzlet elé ért, meg­lepetve vette észre, hogy nin­csennek meg kulcsai, de sem a lakat, sem a vasajtó nincs bezárva. Ijedten ment be az üzletbe, ahol mindent a legna­gyobb rendben talált. Az áru érintetlenül feküdt a pultokon és a polcokon, ugy hogy már az első percben meglehetett ál lapítani, hogy a vakmerő betö­rők árut nem vittek magukkal. A wertheim-kassza szintén sér­tetlen volt, de hogy a 3000 pen gővel, ami a kasszában volt, mi történt, ezideig még nem [le­hetett magállapítani, mert a kulcs nincs meg, azt pedig anélkül ki­nyitni nem lehet, Minden valószínűség szerint azonban a betörőknek a kulcs ellopásával az volt a céljuk, hogy a kasszában lévő pénzt ellopják. A nyomozás a rejtélyes betö­rés ügyében megindult és min den valószínűség szerint már csak rövid idő kérdése, hogy a tettesek kézrekerüljenek. Deb­rédi Lajos bőrkereskedő most remegő izgalommal várja az eredményt, mert még mindig bizakodik, hogy a wertheim­kasszában benn van a pénz. Az érdekes betörésre vonat­kozólag Debrédi munkatársunk­nak semminemű felvilágosítást nem akart adni. Az ügyvédi létszám vitája a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara értekezletén A Nyiregyházi Ügyvédi Kamara október 21-én folytatta az ügyvé­di túlzsúfoltság megszüntetése ér­dekében megindított vitáját. Az első vitanap alkalmával dr. Szitha Sándor a numerus clausus be­vezetése mellett, dr. Vietórisz Ist­ván pedig ellene érvelt. Az október 21-i vitaülésen első­nek dr. Hetey László az ügyvéd­jelöltek szövetségének elnöke ter­jesztette elő a numerus clausus­sal szemben ellenérvelt. Az ügy­védi nyomor főokát a gazdasági válságban látja. Véleménye szerint dr. Szitha Sándor tul pesszimisz­tikusan itéli meg a helyzetet. Nem tartaná szerencsésnek a sorompók lezárását, mert a mai létszám amúgy is megmaradna s ha az ügyvédi túlzsúfoltság lenne a baj főoka, akkor csak 10—15 év múlva lehetne hatását éreznie a kari lét­számcsökkenésének, ilyen hosszs idő múlva pedig lehet, hogy már annyira javulni fognak a viszo­nyok, hogy létszámmegállapitásra semmi szükség sem lenne. Sok­kal nagyobb eiedményt várna az összeférhetetlenségi törvény szi­gorításától és az áláshahnozások megszüntetésétől. Igazságtalan nak tartja a zártlétszám megállapítását az ifjúság elhelyezkedése szem­pontjából is. Bizik abban, hogy az érdemesek a jövőben is bol­dogulni fognak, az érdemetlenek pedig leválnak a pályáról, mint ahogyan más pályán is történik. Dr. Fuchs Lajos ügyvéd hason­lókép dr. Szitha Sándor felfogása ellen érvel. Konkrét javaslatokat is terjeszt elő a kérdés megoldá­sára. Szükségesnek tartaná az ügyvédjelölti időnek 5 évben való megállapítását s hasonlókép 5 évben kívánná megállapítani az ügyvédhelyettesi időt, amelyet új­ból életbe kellene léptetni. Aján­latosnak tartja, hogy ne legyen felvehető az ügyvédek lajstro­mába : 1. aki előzőleg közigazgatási tisztviselő volt, 2. nyugalmazott biró csak ak­kor, ha bejegyzési ideje alatt nyug­díjigénye szünetel, 3. ha a folyamodó az ügyvédi oklevél elnyerése után ügyvédi gyakorlatot nem folytatott. Eredményt várna a revíziótól is. Fél a numerus clausustól, mert ezáltal az ügyvéd függő vi* szonyba kerülne azzal a szervvel, amelytől kinevezését, vagy meg­bízatását kapja, ezenkívül meleg­ágya lehetne ez a protekcioniz­musnak is. Dr. Nyerges Miklós teljesen magáévá tette dr. Szitha Sándor álláspontját, Hive a numerus claususnak, de csak azzal a fel­tétellel, hogy szerzett jogokat ne sértsen. Elismeri, hogy a zárt létszám nem fog tejjel-mézzel fo­lyó Kánaánt teremteni, de mégis meg kell ragadni minden olyan lehetőséget, amely az ügyvédi kar teljes pusztulásának elejét veheti. A zárt létszám megállapítását a lakosság száma, a bíróság előtt folyó perek száma és jelentősége s végül a kereseti lehetőségek alapján kellene minden egyes Ka­mara területén végrehajtani. Szük­ségesnek tartaná annak kimondá­sát is, hogy ügyvédi irodát csak törvényes leszármazott és testvér örökölhessen. Dr. Álmos Zoltán a numerus clausus ellen foglalt állást. Saj­nálattal tapasztalja, hogy a bíró­ságoknál üresek a folyosók s csak néhány ügyéd tevékenykedik. Ezt a szomorú helyzetet a numerus clausus nem tudná megjavítani. Fél attól is, hogy a numerus clausus bevezetése az ügyvédi szellemi nivót nagyon lesülyesz­tené. Dr. Sarkadi István a numerus clausus mellett tör lándzsát s an­nak sürgds bevezetését javasolja, mielőtt a katasztrófa bekövetkezik. A numerus clausus bevezetését az anciennitás elve alapján óhaj­taná bevezetni azzal a klauzulá­val, hogy a 37 éves korhatár után mindenki felveendő volna a karba. Dr. Nánássy Imre azt fejtegette, hogy szó sincs arról, mintha sok ügyvéd, vagy ügyédjelölt volna, a baj az, hogy rosszak a gazdasági viszonyok. Ha jobbak lennének a viszonyok, a jelenlegi kari létszám is kevés volna. Javasolja a közjegyőség meg­szüntetését, a végrehajtói állások­ra ügyvédek kinevezését, a nyug­díjas tisztviselőknek a kartól való visszatartását, a kötelező díjszabás bevezetését, az ügygondokságok­ból befolyó jövedelmeknek ará­nyos elosztását, a pergyárak le­építését, a régi perrendtartási ke­retek visszaállítását s végül a numerus clausus egyszerű elve­tését. Szabolcsvármegyében Süle Dé­nes népművelési titkár fáradságot nem ismerő, lelkes irányításával évről-évre nagyobb arányban bon­takozik ki a népművelési tevé­kenység. Mind többen vannak olyan önzetlen férfiak, akik ezek­ben a válságos időkben is oda­állnak az ideálizmus zászlója alá és magasan lobogtatják a népmü­velés zászlóját. Az elmúlt évben 12,924 nép­művelési előadást tartottak vár­megyénkben. A népművelési és közműveltségi előadások száma 4091 volt. Tartottak 181 műsoros előadást, illetve műsoros estét, volt 263 óra analfabéták részére, 5 analfabéta tanfolyamon tartottak 19 alapismeretterjesztő tanfolya­mot 1214 óraszámmal, 15 ének­és zenetanfolyam 3140, 4 nőne­velési tanfolyam 352, 149 gyü­mölcsészeti és gazdasági tanfo­lyam 3140 óraszámmal. A tanul­mányi bejárások, séták és kirán­dulások száma 521, a népműve­lési hangversenyek száma 25, a gazdasági, ^háziipari, kézimunka és művészeti kiállítások száma 15, a népművelési hangversenyek száma 25, a gazdasági, háziipari kézimunka és művészeti kiállítá­sok száma 15, Ja magyar ipar­pártolásról tartott előadások szá­ma 296, a műkedvelő előadások száma 408, a hazafias és alkalmi 3. oldal. Standard Orion Telefongyár és az összes 1934-es RÁDIÓ Az értekezletnek több felszóla­lója nem volt. A vitát dr. Murá­nyi László lezárta, megköszönte az előadók értékes felszólalásait s az értekezletet berekesztette. ünnepségek száma 557, a rádió­szabadegyetemi közrádióelőadá­sok száma 432 volt. Ezeket az előadásokat 1251 előadó tartotta. A népmüvelésben részesült köz­ségek és tanyák száma 214, a népmüvelésben részesült egyének száma 50,670. A népművelési [munka lendü­letére jellemző, hogy az idei tel­jesítmény az elmúlt évit 1385 egységgel multa felül. A népmü= velési tevékenységben résztvett 180 lelkész, 523 tanító és tanító­nő, 54 tanár, 80 jegyző, 85 or­vos, 15 állatorvos, 6 gazdasági felügyelő, 153 földbirtokos és gazdatiszt, 8 ügyvéd, 10 mérnök, 1 biró, 16 közigazgatási tisztvi­selő, 19 iparos és kereskedő és 98 egyéb foglalkozású. Ez a kimutatás azt is igazolja, hogy népünk kulturális színvona­lának emelése érdekében az in­tellektuális társadalom csaknem minden foglalkozási ága tevékeny részt vesz. Az oroszlánrész ebben a munkában természetesen derék tanítóinké, akik a legválságosabb időkben is eszmei célkitűzések, izzó hazafisággal küzd népünkért. Modern Kölcsönkönyvtár az Ujságboltban. Több mint tízenkétezernépművelésí előadás volt az elmúlt évben Szabolcsban újdonságok előnyös fize­tési feltételek mellett kaphatók KATZ MIKSA cégnél Nyíregyházán, i Takarékpalota, i Kérjen díjtalan rádió­I bemutatást. 3899-10

Next

/
Oldalképek
Tartalom