Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)
1933-08-11 / 133. szám
1933 augusztus hó 11. S TKBOLCSI HIH UP 3. oldal. Tábori levelek Gödöllő, 1933. VIII. 8. A cserkésztábor egy napi rendje Minden cserkész világtáborozás egy egységes cél sznlgálatában áll. A most folyó I\\ világtáborozás főcéljául a táborozási készség fejlesztését tűzték ki. Kimondott versenyek tehát — mint az előző táborozások alkalmával voltak — nincsenek. Ellenben a helyes táborépitéstől kezdve a napot [befejező tábortűzig mindenben a legjobbat kell nyújtania nemcsak az egyes nemzeteknek, hanem az egyes fiuknak is, Bizonyára kivácsiak a mamák reá, hogy féltve őrzött csemetéik mit csinálnak a táborozás egy-egy napján. Leírjuk hát azokat a kereteket, amelyeken belül cserkészfiaink igyekeznek megfelelni a jó táborozás követelményeinek. Reggel 6 óra 30 perckor tárogató szava ébreszti az alvó tábort. De az élet már korábban megindult. Az úgynevezett konyhásőrsök már 5 órakor talpon vannak, hogy Szathmáry László G. H. főnökünk vezetése alatt 5 óra 30 perckor jelen lehessenek az élelmiszerek felvételezésénél. Ekkor adják ki a tejet és kenyeret, valamivel később pedig az ebédre, vacsorára való nyers anyagot. Fél 8 órakor jelentkeznek a gyengélkedők az altáboroknál, de hála Istennek a szabolcsi fiuk .keményen állják a hőséget s eddig még — de reméljük ezután sem — semmiféle rosszullét sem fordult elő, holott más, sokkal kedvezőbb fekvésű helyen táborozók, különösen az idegen csapatbeliek, az angolok körében fordultak elő megbetegedések. Nyolc órakor reggelizés, majd utána az altáborokban és az egyes csapatok kebelében megtörténik a zászlók felvonása, utána pedig felekezetek szerint csoportosulva reggeli istentiszteleten vesznek részt a fiuk. 10 óráig csend van. Levélírással, olvasással töltik ki az időt. 10 órától ebédidőig, fél 1, esetleg 1 óráig az idegen csapatbeli táborokat szemlélik a fiuk. Ebéd ideje alatt rendesen már megindul a látogatás s alig van idő az edények elmosogatására, már is itt vannak a szülők, ismerősök, barátok s nem mult még el nap, hogy Nyíregyházáról, vagy a vármegye távolabbi pontjáról is ne kaptunk volna kedves, szeretettel várt és fogadott látogatókat.' Délután 5 órakor kezdődnek a bemutatók. Ezek azok és az esti tábortüzek, amelyek iránt fiaink a legnagyobb érdeklődést tanúsítják, mert a tábori élet szórakoztató játékait, tréfás mutatványait itt lehet megtanulni a legjobban. És most rendszerint népi vonatkozásokat használnak fel az egyes nemzetek a bemutatókon, nemcsak cserkész, hanem műveltségi szempontból is igen értékesek ezek a bemutatók, Hogy csak egyet említsek, pl. tegnap délután az ausztráliai benszülöttek férfiavatási szertartását, táncait mutatták be az angol kontingens fiai eredeti kosztümökben. Ugyanilyen értékes volt néprajzi tekintetben a lett menyegzői szokások bemutatásai. Természetesen a magyar szereplők is sok sikerrel mutatják be a magyar táncokat. Azok részére, akik nem vesznek részt ezeken a bem.itatókon, a hangos hiradókon továbbított gramofonzene nyújt szórakozást; de természetesen közreműködnek a cserkészzenekarok is. A vacsora rendszerint hamar megtörténik este 8 óra tájban, utána ünnepélyesen bevonják a zászlókat, majd a kijelölt táborok tábortüzeihez vonulnak ki. Este 10 órakor véget érnek a tábortüzek, a közönséget udvarias hangon távozásra szólítják fel, fél 11 órakor pedig felharsan a tárogató s elpihen a tábor, csak az éjjeli őrség s az ellenőrző tiszti járőr van ébren, hogy békében pihenhessenek a fiuk. Őrségi szolgálatot nem kell gyakran teljesíteni, mert hála Istennek elegen vagyunk s ha van valamiben hiányunk, ez a fürdés, A táborparancsnokság ujabban ugy oldotta meg a fürdés problémáját, hogy a vízcsapokra gumicsövet és rózsát szereltetett fel. így hát nincs baj, élünk vígan, pihenünk, tanulunk, izzadunk, néha pedig szinte elmerülünk a porban. No de ehez hozzászoktunk már a Nyírség áldott talaján is. Myl. A vármegy e kísgy ülése nem javasolja Nyíregyházának közvetlenül a belügyminiszter vagyonfelügyelete alá helyezését Megírta a Szabolcsi Hírlap, hogy Nviregyháza város képviselőtestülete az 1929. évi törvényre s a város rohamos fejlődésére hivatkozva, a Városok Országos Kongresszusának felhívására, a belügyminiszter közvetlen vagyonfelügyelete alá való helyezését kérte. Az erre vonatkozó határozatot a vármegye tegnap délelőtt tartott kisgyülésén tárgyalta, A város kérelmét ugyanis a vármegyei törvényhatóság javaslatával kell felterjeszteni a belügyminiszterhez. A kisgyülésén, amelyet Mikecz Ödön dr. főispán délelőtt 10 órakor nyitotta meg, az alispáni javaslat a város elszakadási törekvése ellen foglalt állást és kéri a minisztert, hogy hagyja Nyíregyházát továbbra is a vármegye vagyonfelügyelete alatt. A javaslat elismeri, hogy Nyíregyháza az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődési periódusán ment ugyan át, de ma nem kedvező az idő a vármegye vagyonfelügyeletének kikapcsolására. A vármegyei törvényhatóság jól ismeri a városi polgárság teherbiróképességét és itt közelben intenzivebb vagyonfelügyeletet fejthet ki. Majd jobb időben, kedvezőbb helyzetben kerülhet a sor a város vagyoni függetlenitésére ma azonban az alispáni javaslat veszélyesnek tartaná a képviselőtestület kérésének teljesítését. Énekes János prelátus, Kovách Elek dr. a város függetlenítése mellett szólaltak fel, Klár Gusztáv az alispán javaslatát támogatta, Énekes János prelátus hangoztatta, hogy akár három felügyeleti hatóságot szeretne Nyíregyháza város fölé helyezni, az alispáni javaslatot még sem fogadhatja el, mert már évtizedekkel ezelőtt lekötötte magát a város autonómiádnak kiterjesztése mellett. Elismeri, hogy- a város mai válságos helyzetében jött a Városok Kongresszusának javaslata, bizonyos azonban, hogy ma is sokszor megkönynyitené a város helyzetét, ha sürgős ügyekben közvetlenül a miniszter döntése alá tartozna. Kovách Elek dr. azt hangsúlyozta, hogy a város kérelmére törvényes alap van. A város eladósodása nem lehet érv a belügyminiszteri felügyelet alá helyezéssel szemben, mert hiszen az adósságok vállalására vonatkozó határozatokat ú ? " i zulesznok részére a szülések bejegyzéséhez szükséges „Szülések jegyzőkönyve", továbbá Kivonat a szülések jegyzőkönyvéből és az elhasznált szublimát lepényke bejegyzésére használt könyvecske állandóan raktáron van és kapható a SZABOLCSI HÍRLAP kiadóhivatalában, Nyíregyháza, Bethlen-u. 1. Telefonszám 77. a vármegyei törvényhatóság s a minisztérium is jóváhagyta annak idején. Mi — mondotta Kovách Elek dr. — hosszú évtizedek óta propagáljuk a város önálló törvényhatósággá fejlesztését s ma sem foglalhatunk állást az autonomia kiterjesztését célzó törekvésekkel szemben. Klár Gusztáv az alispán javaslatát Énekes János prelátus kijelentése alapján fogadja el, mert ő sen bánná, ha a városra három fórum ügyelne fel. Mikecz László dr. főjegyző, az alispán helyettese ismerteti ezután a javaslat intencióit. Kétségtelen, hogy a város az 1929. törvény alapján joggal kéri a vármegye kikapcsolását a vagyonfeletti jog tekintetében, az sem vitatható, hogy fejlődött a város. Egy város igazi fejlettsége azonban nem abban van, hogy szép középületei, rendezett terei, kertes utcái, parkjai vannak, hanem anyagi helyzetének rendezettségében. Nyíregyháza mai eladósodottságában ez nem mondható s ma aggályos lenne a vármegyétől való elszakadás a vagyonfelügyeleti téren. Mikecz Ödön dr. főispán az elhangzottakhoz megjegyzi, hogy a vármegyei kisgyűlés utján gyakorolja a vagyonfelügyeleti jogát s a vármegyei autonómiának ezt a jelentős megnyilánulását nem lehet az autonómia sérelme nélkül átengednünk. A vármegyei autonómiát épségben kell tartanunk, meg kell védenünk. A város vagyonfelügyelete terén a vármegye autonómiáját a kisgyűlés, tehát olyan szerve segítségével gyakorolja, amely szerv összetételében garancia arra, hogy a vagyonfelügyeleti kérdésben mindenkor a város érdekeit alaposan megfontolva jár el. A kisgyűlés ezután szavazással, szótöbbséggel az alispán javaslatát fogadta el, amely szerint a vármegyei törvényhatóság nem javasolja Nyíregyháza megyei város kivételét a vármegye vagyonfelügyelete alól. A kisgyűlés a nagyjelentőségű döntés után a községi ügyek kérdésére tért át. — Kezdődő érelmeszesedésnél a természetes „Ferenc József" keserűvíz ugy az alhasi pangást, mint a renyhe emésztést megszünteti és a magas vérnyomást leszállítja. A gyakorlati orvostudomány vezérei a Ferenc József vizet azért becsülik olyan nagyra, mert ez gyorsan és enyhe modon szabályozza a szervezetre annyira fontos gyomor- és bélmüködést. — Dohánynak és dohánygyártmányoknak hadigondozottak által vasárnapokon való árusitása. A 45553—933. K. M. sz. r. kimondja, hogy hadigondozottak dohányt és dohánygyártmányokat a kizárólagosan ezen cikkek árusítására berendezett dohányárudákban vasárnapokon és Szent István napján reggel 7 órától, éjfél után 1 óráig árusíthatják. *
