Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-08 / 130. szám

4. oldal. taMOLCSIHIBlM 1933. augusztus hó 8. Tábori levelek Gödöllő, 1933. VIII. 4. Cserkésztestvériség A testvériség nem uj szó s mégis ugy látjuk, mintha itt a táborban kelne életre. Ugy tetszik, hogy tartalmat csak itt nyert. Szó kerül róla nemzetközi konferen­ciákon, de eleven valósággá csak itt formálódott. A nap első suga­rában, az egész napi táborlátoga­tásban, az emlékek nyújtásában, a tábortűz bemutatóin él, világit, példát mutat az emberiségnek a cserkésztestvériség. Van abban valami megkapó, amint kart-karba fűzve, haladnak egymás mellett a különböző nem­zetek fiai és valamennyinek arcán ott ragyog az igazi cserkészleiket tükröző parancs: „Keep smiling" mosolyogj! Derű, ragyogás, ked­veskedés itt minden. Szinte ver­senyeznek egymással a cserkészek abban, hogy ezt a szeretetet, test­vériséget kifejezésre juttassák. Ha másban nem, hát legalább abban, hogy igyekeznek egymás köszö­nését megtanulni. A jamaikai né­ger, a ceyloni, a lengyel, angol és a többiek mind-mind „jó mun­kát," „szervusz," „éljen" és ha­sonló rövid lélekzetü szavakkal juttatja kifejezésre a magyar cser­készfiuk iránt érzett szimpátiáját. Tegnap este mulató angol diá­kokat láttam. Ök a tábor krőzu­sai. Mulatásuk nem annyira a pénz szórásában nyilvánult meg, annál sokkal józanabbak voltak, hanem abban a féktelen jókedv­ben, amely szabadjára eresztve tombolt. Három, vagy négy magyar fiu, tolmács ült velük az asztalnál. Egyszer csak azt a kívánságukat fejezték ki, hogy tanítsák meg őket valami jó magyar nótára. A magyar tolmács valahogyan ugy találta, hogy szöveg tekintetében legkönnyebben a Hagymási Péter nótára tudja megtanítani az an­golokat s nem is csalódott, mert egy félóra múlva már jobban fúj­ták, fegyelmezetebben mint aho­gyan magyar mulató társaságban szokták énekelni. A kihagyásokat egyszer sem tévesztették el. És amikor tetőfokra hágott a jókedv, felugráltak az asztal tetejére és harsogott a magyar csatakiáltás : „Huj-huj-hajrá!" Ezt a testvéries szellemet nem­csak mi érezzük, akik naponként együtt vagyunk az idegen nemze­tek fiaival, de tapasztalják azok is, akik hazulról jönnek látoga­tóba. Most hallottam éppen a ná­lunk időző Paksy Istvánéktól, hogy az angol tábor kapujában egy szép szál angol fiu felszentelt sajttal kinált meg minden magyar látogatót e szavakkal: „Tessék sajtot parancsolni." Nem egy len­gyeltől hallottuk magunk is, amint a hölgyeket igy invitálták tábo­ruk megtekintésére: „Nadsagos aszón, tesek szives leni megnezni taborunkat." És a mi magyar fiaink is igye­keznek hasonlókkal viszonozni ezt a figyelmet. Ha feltűnnek a len­gyelruhás cserkészek — vannak elegen, közel kétezren — felhang­zik a magyar fiuk ajkán a len­gyelek üdvözlése: „Csuvaj," ame­lyet a lengyel „Jó munkát" kívá­nással viszonoz. Minden nemzettel, fehér vagy szinesbőrü legyen, megvan ez a bensőséges kapcsolat, csak a meg­szállott terület magyarjai kivéte­lesek, azokkal alig érintkezhetünk. És nem is érintkezünk, nehogy nekik otthon kellemetlenségük le­gyen. Ez a táborozás egyetlen fájó pontja. A többiek együtt, ősz hajú öreg cserkészek, pelyhes állu ifjak, apró kis gyermekek mind testvérekként karolnak egymásba s megalkották a maguk körében azt, amit a na­gyok, a diplomaták nem tudtak évek során sem megteremteni, a nemzetek egymáshoz való köze­ledését. Myl Hét hónapi börtönt kapott az Erzsébet-kórház ablakán besurranó tolvaj Térjék Lajos nyírbátori nap­számos, többszörösen büntetett betörő állott szombaton dél­előtt a nyíregyházi büntető tör­vényszék előtt, hogy számot adjon sorozatos bűncselekmé­nyeiről. A vádlottat szuronyos fogházőr vezette elő Brenner tanácselnök egyesbiró elé. Há rom rendbeli lopás bűntettével és kétrendbeli lopás vétségével vádolva, amit azáltal követett el, hogy a tavasz folyamán át­mászott a kórház két méter ma­gas kerítésén és az ugyancsak két méter magas ablakon be­mászott a kórház konyhájába és onnan 200 pengő értékű al­pakka evőeszközt ellopott. Ugyancsak május első napjai­ban Jánki Géza nyírbátori la­kos zárt udvarából 200 pengő értékű lécet és épületanyagot ellopott. De vádolva van még azzal ís. hogy ellopta dr, Kiss István nyírbátori ügyvéd vado­natúj kerékpárját és lopott dr. Mayer Béla orvos és Báthory Olga kárára is. Térjék a lopá­sokat bevallotta és a biróság a terhére rótt bűncselekmé­nyekért 7 hónapi börtönbünte­tésre ítélte. Az ítélet jogerős. Miként állapítja meg az uj szervezet a burgonya árát? Miként alakulnak majd a sza­bolcsi burgonyaárak, ez a kér­dés érdekli a gazdákat elsősor­ban. Az ármegállapításról a ter­vezet a következőket mondja: Hogy a szervezet a termelők és fogyasztók érdekeinek szem­előtt tartásával végezhesse köz­érdekű feladatát, mindenekelőtt megállapitandók lennének az egyes burgonyafajtáknak idény­szerű mindenkori termelői és fogyasztói árai, a bevásárlással és értékesítéssel felmerülhető költség nágysága és a kereske­dőknek az értékesítéssel járó haszna. A szervezet létesítését elhatá­rozó hivatásos burdonyanagy­kereskedők ezt a feladatot egy megalkotandó vegyes bizottságra ruháznák és ez a bizottság ha­tározná meg az ellátásra szük­séges mennyiségek bevásárlásá­nak országrészek szerint való területi beosztását. A beadvány szerint ennek a bizottságnak el­nökét az Országos Mezőgazda­sági Kamara küldené ki s egy­szersmint meghatározná azt is, hogy az elnök akadályoztatása esetére ki helyettesíti a tagok közül s ebbe a bizottságba a Külkereskedelmi Hivata 1, a Szé­Intézeti felszerelések! I^B^^MHaMMBBOB mi rr—ll III n Will • III—llllllli Fehérnemüek, paplanok, matracok törülközők, harisnyák,, zsebkendők, előírásos sötétkék szövetek leányok részére, fiuszövetek. Elő­írásos egyenruhák, íel­sőkabátok, blousok, mér­ték után készítve, nagy választékban, legolcsóbb áron szerezhetők be: Ungár Lipót áruházában Nyíregyházán, Luther-utca 4. szám. Telefon 63. _ Alapítási év 1871. kesfőváros egy-egy tagján kivül a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara, az Alsódunántuli. a Duna-Tíszaközi és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarák s az OMGE egy-egy delegálttal, a fővárosihivatásos burgonyanagy­kereskedők három taggal, a du­nántúliak egy, a szabolcsiak egy taggal, a Mezőgazdasági Ter­melők Egyesült Szövetkezete mint az OKH tagja egy taggal vennének részt. A vegyesbízottság az egyes burgonyák és fajták termelői és fogyasztói árát időről időre idényszerűen állapítaná meg s az árak meghatározása a kö­vetkező körülmények tekintetbe vételével történne: 1. Várható átlagtermés. 2. Egyéb élelmicikkek árának mikénti alakulása, 3. Fogyasztók vásárlóképes­sége. Mindenféle fajtára első és másodosztályú árakat állapitana meg a bizottság s ezzel az in­tézkedéssel a jobbfajtákat ter­melő országrészek javára bizo­nyos árelőny volna biztositható. A Prémiumalapok céljaira le­vont összegeket a szerv a föld­mivelésügyi minisztérium által meghatározott pénztárhoz fi­zetné be. A szerb hatóságok nem adnak ki Magyar­országba szóló útlevelet Régi szokás szerb megszál­lott területen, hogy nehézsége­ket gördítsenek a Magyaror­szágba szóló útlevelek kiállí­tása elé. A szerb hatóságok minden alkalmat szívesen megragadnak, hogy megnehezítsék az amúgy is tulköltséges útlevél megszer­zését, de különösen julius és augusztus hónapokban egysze­rűen elzárják a Magyarországba való utazás lehetőségét. Ez a szemmellátható ellen­szenv rendkívül sok kárt okoz a megszállott területi magyar­ságnak, amely ilyen körülmé­nyek között a legsürgősebb esetben sem képes magyaror­szági ügyeit elintézni. A szerbek egyoldalú és ten­denciózus utlevélpolitikájának többek között az is egyik ered­ménye, hogy jugoszláv terület­ről éppen ebben a két kimon­dottan nyaralási hónapban sen­ki sem jöhet az annyira ked­velt és európaszerte híres ma­gyar fürdőkre. Ezzel szemben tőlünk százan és százan nyaralnak évente ju­goszláv fürdőhelyeken, amiért viszont cserébe utlevélmegtaga­dással fizetnek a szerb ható­ságok. Ez a visszás állapot a maga rosszindulatú turpisságával élén­ken bizonyítja azt az őszinte Magyarországgal való együtt­működési vágyat, amit a hiva­talos szerb sajtó olyan nagy előszeretetfel hangoztat. Hirdetéseket felvesz a ki­adóhivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom