Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-05 / 128. szám

1933 augusztus hó 5. taMBOlCSI HIRL

1P 3. oldal Mí a célja a Budapesti Burgonyaelosztó Szervezetnek flzt mondják, hogy a MÁV. menetrendjének összeállításánál megkérdezik az érdekelt vármegyék vezetőit, a városok képviselőit, mik a kívánságaik a vidék érdekeinek védelme szempontjából. Szabolcsmegyét is meghallgatták a múltban, de az utóbbi időben, sajnos, nem vették mindig figyelembe azokat a kívánságokat, amelyek a vármegye népének érdekeit juttatták kifejezésre. Már több ízben éreztük, hogy a MÁV. valamiért nem szeret bennünket, Debrecent és Hajduvármegyét legalább is jobban szereti, mint a szabolcsiakat. A Filléres Gyors menetdijainak megállapításánál is ezt kellett látnunk, de különösen ez ötlik szemünkbe a menetrend tanulmányozásánál. A vármegyének van egy darabja, amelyet a menetrend egyenesen Debrecen érdekkörébe kapcsol. Ez a Tiszamente, kivált pedig Büdszentmihály községe. A sok ezer hold határral rendelkező nagyközség szinte Debrecen karjaiba kényszerül és ha hivatalos ügyben be kell jönniök a büdszentmihályiaknak Nyíregyházára, ez az ut tetemes költségbe és fáradságba kerül, mert reggeltől estig tart. Nemcsak vármegyei, hanem szorosabban vett nyíregyházi városi érdek követeli, hogy ennek az állapotnak véget vessenek azok, akiket illet. Nyíregyházának nem közömbös, az itteni iparnak, kereskedelemnek meg éppen életkérdés az, hogy szorosabb kapcsolatunk legyen azzal a községgel, amely közvetlen közelségünkben van, amely tőszomszédunk. Debrecen úgyis elég gazdag város, van forgalma, van óriási körzete, amelynek lakói mind a nagy civilvárosba özönlenek ügyes-bajos dolgukkal, ide jönnek vásárolni, itt keresik fel az iparost, a kereskedőt. Nyíregyházának nincs számottevő idegenforgalma, nincs olyan nagy községköre, s íme, ami van, azt is más városba viszi a vasúti menetrend. Kérjük kedvező megváltoztatását. Egyházak részére adófőkönyv nyomtatvány kapható lapunk kiadóhivatalában. A szabolcsi burgonya jövőjét biztosító burgonyaelosztó .szervezetnek céljáról Oltványi Ödön igazgató tervezete a következőket mondja : Az uj szervezet célja az, hogy Budapest és környékének étkezési és ipari burgonyaszükségletét, amely mintegy 10—13 ezer wagónra tehető, — tervszerint a termelőtől átalvegye, azt Budapestre szállítva, célirányos rendszer mellett a fogyasztóhoz juttassa. Ez a rendszer lenne hivatva arra, hogy a termelői és fogyasztói ár közötti eltolódást kiküszöbölje, s a felesleges költségeket megszüntesse. Ennek a szervnek, melyet „Budapesti Burgonyaelosztó Szervezet" cimen jelöltek meg, módjában lenne tehát, hogy az indokolatlan költségek, vagy tul nagy haszon megszüntetésével egyrészt a fogyasztói árakat csökkentse, másrészt a termelői árakat oly színvonalra emelje, amely a burgonyatermelést haszonhajtóvá tenné. Ezen megtakarítások által lehetővé válna továbbá az, hogy a kivitel hathatósabb eiőmozditására ez a szerv a termelői ár terhére „Prémiumalapot" létesíthessen, és a ma is kifogástalanul működő „Burgonyakiviteli Ármegállapitó Egyesület" ne csak az eddigi tevékenységét folytassa, de uj piacokat is tárhasson fel és ezzel is előnyösen befolyásolja majd a termelői és fogyasztói árak hullámzását. Ezért mutatkozik szükségesnek s a szabolcsi gazdák érdekében megmentőként várt „Budapesti Burgonyaelosztó Szervezet" megalakítása, melynek tagja lehet minden hivatásos burgonya nagykereskedő. A beadvány szerint az érdekelt burgonyanagykereskedők a szerv létesítésére vonatkozó kötelező nyilatkozatot már megtették. és szükségességét. S mit csinálnak ezzel szemben a cseh hatóságok ? Ahelyett, hogy jó képet vágnának az ügyhöz s beletörődnének [abba, amit megakasztani többé módjukban nem áll, bizalmas rendeletet küldenek Homonnára és Nagymihályba, hogy a nyilvános magyar beszédet minden módon ,meg kell akadályozni, Ha nem megy a dolog szépen, történhetik az brutálisan is, a magyarul beszélőknek tetleges bántalmazásával, tekintet nélkül nemre és korra. A magyar lakosság pár nap előtt értesült a rendeletről, a mely a legnagyobb fokú elkeseredést váltotta ki körében. Az esti órákban — különösen a nők — úgyszólván az utcára sem mernek kimenni. A telhetetlen magyargyülöletnek ez a legújabb megnyilatkozása országunk elszakított részén. Reméljük, [hogy nem soká fog már tartani ez a szomorú helyzet s a felvidéki magyarságnak meg nem érdemlett üldözése. Homonna és Nagymihály a csehek részéről a Népszövetségnél bizonyára mint tiszta tót nyelvű városok lettek beállítva. Itt tehát magyar szónak nyilvánosan elhangzani nem szabad. Ezért volt szükség a renitens magyarokkal szemben a fentebb ismertetett s magát a nyugati kultura sorába számító csehszlovák kormányhatóságtól eredő rendeletre. Nyíregyházáról eddig kevesen készülnek a Jamboreere Várják a Filléres Gyorsot A Mávnak az a terve, hogy a Jamboree-re készülő diákok, leventék és cserkészek részére 500 jelentkező esetén Filléres Gyorsot indít, nem sikerült. — Nyíregyházán alig egy-két jelentkező akadt. Mi előre megjósoltuk ennek az akciónak kudarcát és csak azon csodálkozunk, hogy ha mi tudtuk előre, "hogv a diák Filléres nem sikerülhet, mert nem akad olyan szülő, aki kisérő nélkül engedné gyermekét — hogy nem tudták a Máv illetékes körei, akiknek az utazóközönség lélektanát éppen olyan jól kellene ismerniök, mint amilyen alaposan a közönséget állandóan figyelő ujságiró ismeri. De megmondtuk azt is, hogy ném váltja be a hozzáfűzött reménykedést a féláru Jamboree-utazási terv sem. A Bizalmas rendeletet adott ki a cseh kormány a felvidéki magyarok nyomorgatására Bottal akarják elnémitani a nyilvános magyar beszédet Homonnán és Nagymihályon — A példátlan brutális rendelet végtelen elkeseredést váltott ki a Felvidék magyarsága körében A cseh hatóságnk szigorú intézkedései 'következtében a felvidéki magyar városok külsőleg is kifejezésre juttatott magyar mivolta lassan-lassan egészen eltűnik. Az utcáknak, tereknek, cégtábláknak stb. cseh-szlovákositása azonban nem jelenti azt, hogy a felvidéki magyar lakosság a cseheknek magyarellenes s a magyarság kiirtását és kiüldözését cé.zó rendelkezéseivel legkisebb vonatkozásban is azonosítaná magát. Nemcsak az ottani bennszülött magyarság, de különösen a keleti tótok, a betolakodott s gyűlölt csehek iránti legnagyobb ellenszenvvel eltelve, mélységes gyűlöletüknek oly módon adnak kifejezést, hogy nagyhangú rendelkezéseiket semmibe se véve, szemükbe \ ágják a legnagyobb megvetéssel: „mi itthon vagyunk!" A cseheket végtelenül boszszantja a felvidéki magyarságnak és a tótság túlnyomó részének eme magatartása. A trianoni békeszerződésfeltételeinek megállapítása alkalmával a teljesen tájékozatlan és örömmámorban uszó győző, de nem legyőző hatalmakat, az angolokat, franciákat és amerikaiakat még könnyű volt megtéveszteni a magvar viszonyok tekintetében. Az amerikai pénzen Szibériában cifra uniformisba kiöltöztetett légionáriusoknak könnyű volt a jóhiszemű amerikai néppel elhitetni, hogy a magyar a világ legutoló népei közé tartozik. De 1920—1921. óta a helyzet lényegesen megváltozott. Á pünkösdi királyságnak kezd vége lenni. A magyar igazság törhetetlen s meg nem állitható erővel kezd előre törni. Hiába való Benes urnák s tisztelt kisantantbeli kollegáinak minden erőlködése, csalafintasága, a komoly európai közvélemény rányomta a csalókra és hamisítókra a maga bélyegét s most már a revízió legnagyobb ellensége: Franciaország is kez di elismerni annak fontosságát Has&n&lja ki a kedvezd a'kaimat J Augusztus hó 10-ig Nyári vásár Augusztus hó 10-ig LICHTENBERG CIPÖÁRUHÁZBAN Mélyen leszállított árban Fehér női antilopcipők 7 80 9 _ 1180 Fehér női vászon divatcipők 7-— 8 50 Szines fehér bocskorok 4'80 6'50 Egyes cipők féláron Fehér ant. férfi div. cipő 9 80 10 80 1180 Női fekete és barna divatcipő 8 60-tól Fehér vászon férfi divatcipő 8 50 Evalastin házicipó 4 50 Barna weekendcipők 7-— 8-— Bőr házicipő 5'50 480