Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-20 / 140. szám

Dr. Kállay Miklós földmüvelésügyi miniszter nagy­jelentőségű nyilatkozata a termés értékesítéséről Dr. Kállay Miklós m. kir. föld­mivelésügyi miniszter a mai na­pot családja körében, Kállósem­jénben tölti. [Hazaérkezésének hí­rére a szabolcsi burgonyatermelő gazdák azt tervezték, hogy 500 szekeren hozott küldöttséggel fog­nak a miniszter elé járulni, aki­től Budapest és környékének a burgonyaértékesités szempotjából zártterülette való nyilvánítását szándékoztak kérni. Mivel a földmivelésügyi mi­niszter mindössze a vasárnapot tölti vármegyénkben, a tervezett küldöttségjárás elmarad s ezért lapunk szerkesztősége közvetlenül fordult Őnagyméltóságához azzal a kéréssel, hogy a termés érté­kesítés kilátásairól nyilatkozatot adni legyen szives. Dr. Kállay Miklós földmivelés­ügyi miniszter ur dr. Mikecz Ödön főispán jelenlétében fogadta a Szabolcsi Hírlap munkatársát, előttem a következőket mondotta: A terményáraknak katasztrofális világpiaci esése, sajnos, de első­sorban az agrár export államokat érinti. Egész Európában nagy ter­més van, a legnagyobb kontinen­tális fogyasztó országok, mint például Németország-, Francia- és Olaszország el tudják búzával ön­magukat látni, sőt Franciaország és Németország jelentős tételeket a rotterdámi piacra is dobott. Tárgyalásaink során mégis si­került nagy erőfeszítések és más­oldalu áldozatok ellenében több, mint 6 millió q buza eladását biztosítani, legtöbb helyen ked­vezményeket is elértünk és ezek az eladási lehetőségek ezen ked­vezmények betudásával a világ­piaci áron felüli árakat biztosíta­nak a magyar buza részére. Saj­nos azonban ezek az eladások csak lassan indulhatnak meg, mert hiszen minden ország először a saját készleteit fogyasztja, a küi­és belföldi malmok pedig uj bú­zát még alig vásárolnak, mert az elkésett aratás folytán szeptember, október előtt nem tartják a búzát őrlésre alkalmasnak. Meg vagyok győződve, hogyha ezek az eladá­sok megindulnak és különösen ha nagyszerű minőségét az ezévi búzánknak a külföld felismeri, iobb árakat fogunk elérni. Ezért mond­tam egy gazdaküldőttségriek, hogy aki teheti, tartsa az árut. Termé­szetesen jól tudom mint magam is gazda, hogy nehéz akkor tar­tani az árut, ha az adó- és ka­matterhek és egyéb szolgáltatása­ink teljesítésére sürgetik a gazdát. De evvel a nyilatkozatommal az ellen a tendencia ellen akartam fordulni, amely egyes vidékeken mégis megnyilatkozott, ahol szinte pánikszerűen dobták az árut pi­acra. Éppen azok érdekében is, akik kényszerülnek az árukat el­adni, azoknak, akik tarlhatják, meg is kell tenniök ezt a saját érde­kükben is, de a köz érdekében is. Nagy jelentőséget tulajdonitok annak, hogy az osztrák piac, amely teljes mértékben rendelke­zésünkre áll, vásárlásait Jrövidesen megkezdi. E vásárlásoknak a ter­ményárakra mutatkozó hatása bizonnyal hamarosan jelentkezni fog. A kormánynak minden törek­vése a terményárak emelésére irányul, mert hiszen a közterhek és az adósságok terheinek vise­lése ilyen árak mellett megold­hatatlan feladat elé állítja nem­csak a gazdát, de az egész ma­gyar közgazdasági életet is. Amit ebben az irányban tenni lehetett, megtörtént és még fokozottabban meg fog a jövőben történni. Ilyen intézkedés lesz az adó­hátralékoknak kedvezményezett buza árban való fizetése, ilyenek a már bekövetkezett fuvarkedvez­mények és mindenek felett ezt fogja szolgálni a gazdavédelmi rendeletek lejárta előtt bekövet­kezendő adósság rendezés. Különben ennek a vidéknek ujabb fuvarkedvezményt sikerült kieszközölnünk, amelyik a tiszai kikötőkhöz a búzának a mainál 20—40 százalékkal kedvezőbb fuvartételt biztosit. Nagy gondo­mat togja képezni a burgonya értékesítésének kérdése. Kiviteli lehetőség alig áll rendelkezésünkre. Olaszországnak nincs az idén burgonyára szüksége. Olyan esz­közöket kell keresnünk, amellyel legyen az feldolgozás, vagy va­lami más, a belső árait a burgo­nyának biztosítaná. A nagy ter­més, jól tudom, igazi áldás akkor lett volna, ha az árak jobbak. Mindenesetre a boletta révén el­értük azt, hogy az áraink 3 pen­gővel az elérhető .világparitásí ár felett fognak maradni. Ebben az évben nyilvánul meg tulajdon­képpen a bolettának igazán sike­rült volta. A nagy termés azonban egy csapással a legnagyobb gondot mégis elveszi a magyar falu fe­lől s ez az ellátatlanság az éh­ínség gondja. Ha kitartunk, meg vagyok győ­ződve, hogy a magyar gazda ki fog lábolni és a magyar föld ál­dásos termése valóban jólétet is fog hozni a sok éven át annyit szenvedett magyar gazdának, akik között szenvedésben és tűrésben az első helyen a mi országrészünk és e között Szabolcsmegye áll. A földmivelésügyi miniszter ur nyilatkozata, amely bizonnyal or­Párisból jelentik. Az angol had­sereg még 1919-ben Lille köze­lében a föld alatt hatalmas mu­nicióraktárt létesített s a raktárt most ismeretlen tettesek felgyúj­tották. Az eddigi vizsgálat sze­rint a tettesek ki nem derített módon gyujtózsinórt vezettek le a munícióhoz s ennek segítségé­vel gyújtották fel az elraktározott robbanó anyagokat. A katonaság és tűzoltóság megfeszített erővel igyekezett a tüzet elfojtani, ez azonban nem járt sikerrel, sőt most már, hogy a közeli robbanás veszélye erő­sen fenyeget, abba kellett hagyni az oltási munkálatokat s a kör­Egy elmebeteg anya rémtette Mogyorósi Jánosné vecsési asz­szony kisfiát a kútba dobta, majd kifutott a vasúti sinek mellé s az arra haladó vonat elé dobta magát. A vonat kerekei az asz­szonyt darabokra tépték. A vizs­gálat szerint az asszony tettét elmezavarában követte el. Hlinka szívesen megy a börtönbe A nyitrai Pribina-ünnepség utó­hullámai még mindig élénken fog­lalkoztatják a cseh sajtót. A brünni Ben című lap azt irja, hogy a dolgok már oda fejlődtek, hogy Hlinkáék nyíltan beszélnek a re­vízió lehetőségéről. Hlinka a gyűlés után ugy nyi­latkozott, hogy nem fél a csehek fenyegetésétől, vegyék tudomásul, hogy a botnak két vége ván s a tót népet a csehek részéről már semmi meglepetés nem érheti. Szívesen megyek a börtönbe is, fejezte be nyilatkozatát Hlinka. szágszerte nagy érdeklődést fog kelteni, kétségtelenül megnyugta­tó a magyar gazdaközönségre s különösen a legnehezebb sorsban élő tiszántúli mezőgazdákra, amely bizonyosságot nyerhet arról, hogy a kormány s különösen a föld­müvelésügyi ^kormányzat minden energiáját latbaveti a tekintetben, hogy a magyar föld termésének tisztességes árát kiharcolja. nyéket kiürítették. A veszedelem péntek óta órá­ról-órára nő. A tűzfészek környé­kén a föld erősen átmelegedett Pontosan nem tudják, hogy mi­lyen nagy mennyiségű robbanó­anyag van a föld alatt elrejtve, azt azonban tudják, hogy többek között itt raktároztak el 5000 ne­héz ágyulöveget is. A szakértők szerint nem ennek a nagy tömegű s bizonyára félelmetes erejű rob­banásnak s következményeitől kell félni, mint inkább a gázoknak az előretörésétől, amelyek az égést követik s amelyek súlyos kataszt­rófát idézhetnek elő. Az ágyú kerekei halálra nyomtak egy önkéntest Guttmann Gyula budapesti bankár Dénes nevü tüzérönkén­tes fia az ágyúról leesett s az ágyú kerekei átmentek rajta. Olyan súlyos sérüléseket szen­vedett, hogy rövid szenvedés után meghalt. Franciaország diplomáciai lépése Romániában Bukarestből jelentik. A román átutalások beszüntetése következ­tében a bukaresti francia nagykö­vet a francia kormány nevében diplomáciai lépést tett a kormány­nál, s kifejezésre juttatta kormá­nyának kinos meglepetését, me­lyet a román kormány eljárása váltott ki. A francia kormány annál in­kább csodálkozik a román kor­mány eljárása felett, mert nem­rég ünnepélyes igéretett kapott arra, hogy a román kormány a hitelezők tudta nélkül nem tesz hasonló lépést. Lílle mellett felgyújtottak egy földalatti munícíóraktárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom