Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-16 / 111. szám

2 oldal SiüSicaHigy? 1933 julius hó 16. Már milliók tudják, Kik eddig nem tudták Hogy* az Legjobb keserűvíz. viz Nánássy Imre dr. irja: A szabolcsi aratási verseny Még ilyen nem volt Szabolcs­ban, talán máshol sem. A Füg­getlen Gazdák Köre alapsza­bályainak jóváhagyása alatt álló uj nyíregyházi gazdaegye­sület vetette fel s rendezni fogja. Az uj egyesület működését alapszabályainak jóváhagyása hiányában még nem kezdhette meg, de Szabolcsvármegye min­den szépet, jót s nemzetit tá­mogató ifjú főispánja : Dr. Mi­kecz Ödön magas hozzájáru­lásával szabad utat engedett a verseny megrendezésének, amely szép gesztusért a föld népe nevében ezennel hálás köszönetünket nyilvánitjuk. A verseny célja, hogy a világ legdrágább földjének, a ma­gyar földnek legszentebb ter­ményét : a kenyeret méltóságá­hoz legilletőbb munkában ré­szesítse. Fő itt a gyorsaság, mert az időjárás mostohasága pillanatok alatt megsemmisü­lésbe dönti az ez évi utolsó magyar reménységet. Nincs idő halogatásra, gyorsan kell rend­be tenni a magyar életet. Min­den gyorsaság mellett azonban nem lehet figyelmen kivül hagyni a munka minőségét. A legnagyobb magyar szentséggel, a magyar kenyérrel nem lehet akárhogy bánni sem takaré­kossági, sem megbecsülési szempontból. Irányadó eljárás az alacsony egyenletes tarló, mert rossz gazda, ki földönha­gyott szalmával akar trágyázni s a tarlószalma csonkok az élősdiek milliárdjainak legkitű­nőbb petefészek rakodó he­lye, amelyet lehetőleg csök­kenteni a legnagyobb magyar szükségesség. Ezenkívül vi­gyázva kell bánni a termény­nyel a kasza bevágásától a keresztberakásig, sőt azon tul is a cséplőgépbe adásig, ne­hogy kiperegtessük az olcsó­sága mellett is oly drága ma­gyar életet­A marokszedésnek kíméletes­nek. egyenletesnek kell lenni, hogy a kalászfejek egy csomó­ba legyenek, mely esetben a cséplésnél nincs annyi szem veszteség. A kötés sem utolsó dolog- Nem szabad sem tág nak lennie, hogy keresztbera­káskor, hordáskor, csépléskor szét ne hulljon, szorosnak sem szabad lennie, nehogy befül­jön. A kötésnek olyannak kell lenni, hogy összetartsa a ké­vét, de a levegőtől ne zárja el a szárat. Láttam már szorosan kötött kévéknél a kötésnél be­feketedést. A kötésnek a kalá­szoktól körülbelül egy harma­dára kell lenni a száron, mert a nehezebb kalászos fej ki­hull a kévekötésből, ha hátra teszik a kötést. Ha pedig tul előre a fej felé helyezik, a szár áll szanaszét. A keresztbera­kásnál a legalsó kévét felfelé kell a kalász fejével megtörni, hogy a szem a földön ne fe­küdjön, a kévéket párhuzamo­san kell egymásra helyezni, hogy szanaszét ne álljon, eső­nek, napnak az egész felüle­ten ne legyen kitéve. A ke­resztek jól lekötendők a tető­kévéből két helyen, hogy a szél fel ne bontogassa, Rend­kívül egyszerű szabályok ezek, melyeknek tudása nem lehet vicc a legegyszerűbb képessé­gű aratónál sem, de betartása legfontosabb, legnehezebb, legizzasztóbb magyar munká­nál olyan fegyelmet, kitartást, állandó rendhez szokást, nagy munkaképességet, körültekin­tést, megszokást kíván, mely ékessége lehet minden magyar­nak. Ezen aratási munka nem­csak az aratás szépségét, for­maságát, rendességét jelenti, hanem befolyással van a szép asztag, kazalrakásra, a cséplés minőségére, terjedelmére. A széthullott kévékből történő cséplés nagy időveszteség, mert széthullott, zilált kévék nehe­zen adagolhatok a cséplőgép dobjába, ezenkívül sok szem hull a kazal alá, gép alá, a porba, a homokba, ami rend­szerint elvész. A verseny 1933. julius hó 23-án lesz mégpedig Lovas Kovács János nyíregyházi kis­gazda tanyája mellett büd­szentmihályi kőút 7'300-as ki­lométer kövénél, hol a verseny helyét nemzetiszínű zászlók jelzik. — Rossz idő ese­tén a legközelebbi aratásra al­kalmas időben d. e. 9 órakor, vagy d- u. 2 órakor lesz meg­tartva a verseny az idő lehe­tősége szerint mert az aratás tovább nem halasztható. A versenyben résztvehet min­den magyar földmunkás, ki a Kör vezetőségénél 1933. julius hó 22-én déli 12 óráig harmad­magával (egy kaszás, egy kéve­kötő, egy marokszedő 1 szemé­lyesen vagy megbízott utján je­lentkezik. A versenyzőknek 1933. julius 23-án délelőtt 10 orakor feltét­lenül jelentkezni kell a hely­színen, ahol a vágási területet kimutatják, megszámozzák s a munkások sorsot húznak rá. Ezt rossz idő esetén is meg­tesszük. A verseny tartamát a bírálóbizottság a helyszínen a jelentkezők számához képest határozza meg. Valószínűleg két óra lesz, ha sok versenyző jelentkezik, egy óra. A bíráló­bizottságban rész ! vesz a Sza­bolcsvármegyei Gazdasági fel­ügyelőség két tagja, akik a verseny szabályokat áttanulmá­nyozták s jóváhagyták. Ezen kivül a Kör választmánya által kijelölt 5 tag. Az aratási versenyre a Kör a hatóságokat, a hasonló célú egyesületeket, az érdeklődő kö­zönséget ez uton is szeretettel meghívja. Az aratási verseny után földbesülyesztett terepen szalonnasütés, este pedig ara­tási bál lesz. A verseny dijai : I. dij 15 P, II. dij 10 P, III. dij 5 P. A tiz VÁROSI MOZGÓ Julius 15, 16-án, szombat, vasárnap SZERELMI MANŐVER RODA RODA és KARL ROESLER világhírű vígjátéka 8 felvonásban és a fényes kisérő műsor Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. — A 3 órai előadás mérsékelt helyárakkal. legjobb kaszás egy-egy kaszát fog kapni. Ezen kivül számosan ajánlottak még fel külön tiszte­letdijakat, akiknek névsorát majd külön fogjuk közölni. Igy biztosítva van, hogy legalább egy-egy aratási emlék nélkül nem igen távozhat el az eddig már jelentkezétt 120 magyar földmunkás. A Kör ezen versenyen kivül folyó év őszén meg kívánja rendezni Nyíregyházán a ha­tóságokkal és a megyei egyesü­letekkel karöltve a szabolcs­vármegyei mezőgazdasági |áru­minta vásárt, vásári irodával összekötve. Összegyűjtjük, minta szerint sorrendbe fszedjük a szabolcsi föld összes terméseit. Községenként összeszedjük, ami eladó van. A kereslet számára együtt adjuk az összes szabolcsi termékeket. Ezt évről-évre meg­fogjuk ismételni, hogy a ke­resletnek munkáját megkönnyít­sük. Egy helyben találjon min­dent, megismerje a szabolcsi termékeket. — A kínálatot rá­akarjuk szoktatni a minőségi termelésre, tájékoztatni akarjuk a kereslet kívánságairól. Már­kázzuk is a szabolcsi terménye­ket. Mennyi álkecskeméti, gyön­gyösi bort árusítanak a megyé­ben ? Megvédjük a szabolcsi bort, burgonyát, káposztát s mindenféle szabolcsi terményt­Belső és külső piacot terem­tünk neki I Mindezek keresztülvitelére egy ankét összehívására kérjük fel Magyarország legagilisabb fő­ispánját : Dr. Mikecz Ödön Őméltóságát. Felakasztotta magát egy 70 éves gazda Mátyás János fehérgyarmati 70 éves gazda, pénteken a déli órákban lakásának a gerendá­jára felakasztotta magát és mire ráakadtak, már meghalt. A sze­rencsétlen öreg ember az ön­gyilkosságot ugy követte el, hogy egy öt méteres kötelet csa­vart a nyaka köré és egy ka­rosszékre rátett kisszékre ráált és amikor már felhurkolta ma­gát, a székeket kirúgta maga alól és ugy maradt függve alig pár centire a földtől. Tettét a szobába benyitó 10 éves kis unokája vette észre, aki azonnal hivta apját, de mire Mátyás Jánost a kötélről le­vágták, akkorára már halott volt. Mátyás gyakran hangoztatta, hogy már öreg, dolgozni sem tud, ugy hogy az élet csak te­her számára, hát inkább ön­gyilkos lesz. Korcsmai rendeletek kaphatók a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában Nyíregyházán, Bethlen-utca 1. szám. (Város­ház-épület.) — Telefonszám. 77 ni^cÁ fóffí Ivirv iróoQv f Egy ing gyár raktárát megvettem, amig a készlet \JICöU leril ing Vctócir í tart, az alant felsorolt árakban árusítom : Zephir és oxford ing 2 48 2'68 Férfi hálóingek 3'20-tól 4'50 Zephir 2 gallérral 2.98 Selyem poplin ing ~ 1 * • 2'80 Férfi alsónadrág Freskó ing Gallér minden szám 4'—tői 98 P28 20 48 60 u í erii aisonaurag yo 1 zo 1 Szilágyi Barna, Vay Ádám-u. 2 5"50 T48 Takarék­palota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom