Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)
1933-07-14 / 109. szám
4 oldal SZgj&£SIHIBUP 1933 julius hó 14. Kisvárdai rablók a nyíregyházi törvényszék előtt Szerdán délelőtt két szuronyos fogházőr között, két rongyos ruhába öltözött napszámos külsejü egyén lépkedett végig a nyíregyházi kir. törvényszék folyosóján. A két előzetes letartóztatásba helyezett vádlott Matusz István és Sípos Károly kisvárdai napszámosok igen Isulyos bűncselekménnyel vannak vádolva. A vád rablás büntette. A személyi adatok bediktálásánál kiderül, hogy előzőleg mindketten büntetve voltak már. Mátusz István különböző bűncselekményekért — négyévi és három hónapi súlyos börtönt töltött mór ki, mig Sípos Károtyt a nyíregyházi törvényszék Ítélte el már egy izben lopás bűntettért hathónapi börtönre. A nem mindennapi bünügy főtárgyalását 9 órakor nyitotta meg Kosinszky Károly tanácselnök. A vádat Vernes István kir. ügyész képviselte, mig a védelmet dr. Gáspár József ügyvéd látta el. A vádirat szerint Mátusz István és Sipos Károly ez év junius 18.-án délelőtt 9—10 óra közötti időben betörtek Jakab Sándor kisvárdai szőlősgazda Rókahegyen lévő borházába, ahonnan 40 liter bort, 6 pengő készpénzt és több kisebb értékű háztartási cikket vittek el. Amikor a lopott holmival a szőlőhegyen igyekeztek keresztül, Kiss Pál és Csákvári Károly hegyőrök észrevették a két gyanús egyént és megállásra szólították fel őket- Matuszék azonban nem álltak meg, hanem amikor látták, hogy a lopott holmival nem menekülhetnek, a hordót hátrahagyták és futásnak eredtek. A két hegyőr azonban igy is beérte őket. — Matuszék azonban még akkor sem adták meg magukat, hanem botokkal és baltával megtámadták a kötelességüket teljesítő hegyőröket. Sőt Matusz Kiss Józsefnek a revolvertáskáját is leszakította és az abban levő revolvert igyekezett megkaparintani. A vádlottak a szerdai főtárgyaláson töredelmesen beismerték, hogy tényleg ők törték fel Jakab borpincéjét, azt fazonban tagadták, hogy a hegyőröket bántalmazták volna- Védelmükre ittas állapotukat hozták felVernes István dr. ügyész példaadó szigorú büntntést kér, mig dr. Gáspár József védő kérte a bíróságot, hogy ne rablás bűntettében, hanem csak lopás bűntettében állapítsa meg a vádlottak bűnösségét és az enyhítő körülmények figyelembevételével kis büntetést szabjon ki rájuk. A bíróság a perbeszédek elhangzása után Mátusz Istvánt és Sipos Károlyt egy-egy rendbeli lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek és az enyhítő, főleg azonban a súlyosbító körülmények mérlegelésével Mátuszt 10 hónapi és Sipost 7 hónapi börtönbüntetésre itélte.JMivel az Ítéletben az összes érdekeltek megnyugodtak, az jogerőre emelkedett. Kopjafa lesz a debreceni cserkészparkban minden tiszántúli cserkész nevével A IX. cserkész kerület vezetősége elhatározta, hogy a cserkész összetartozás gondolatának ápolására a debreceni cserkészparkban, díszes kivitelű, faragott kopjafát állit fel s ebben a kerület minden fogadalmat tett cserkésze nevével ellátott szöget ver be. A helybeli csapatok szögbeverése ünnepélyes keretek közt fog végbemenni, mig a vidékiek alkalomadtán örökítik meg nevüket a szép oszlopon. Ezt a IX kerület egész cserkésztársadalmát jelképező kopjafát elviszik a jamboree-ra is. ahol az altábort meglátogató cserkésznotabilitások verik rá szegeiket. Értékes és kedves emlék lesz majd a debreceni cserkészek számára, ha kopjafájukon olvashatják lord Baden Powel, a világ főcserkésze, vagy messze országok vezető cserkészeinek a neveit. A kopjafa ötletes és a kiviteli munkája Csanak József ismert debreceni műépítész érdeme, aki mint a jamboree-altábor műszaki vezetője, állandó munkával késziti elő az altábor technikai felszerelését. Nevét s a cserkészet iránt odaadó munkáját a cserkészházzal kapcsolatban jól ismeri már Nyíregyháza közönsége is. Előbb beismerte, majd visszavonta beismerő vallomását a Róka-zugi gyújtogató Felesége is terhelő vallomást telt Sturmann ellen A Szabolcsi Hirlap tegnapi számában részletesen beszámoltunk arról a tűzvészről, amelynek a Róka-zug 13. sz. ház áldozatul esett. A rendőrség még a tüzeset alkalmával a helyszínen rövid vizsgálatot folytatott le, amely azzal a meglepő eredménnyel végződött, hogy a felmerült terhelő adatok alapján gyújtogatás bűntettének gyanúja miatt a rendőrség őrizetbe vette a leégett ház lakóját, Sturmann Ernőt. Sturmann a rendőrségen eleinte tagadni próbált, azonban a felsorakoztatolt tanuk közöttük maga Sturmanné is — azt igazolták, hogy ő volt a tettes. Több tanú állította, hogy a tető lángokba borulása előtt pár perccel Sturmannt a lakása padlásáról igen izgatott állapotban látták lejönni, és amikor tudomására hozták, hogy ég a lakása teteje, a hir egyáltalán nem lepte meg és a legnagyobb nyugalommal nézte végig a tüz oltását és a mentési munkálatokat, ő azonban egyikben sem vett részt. Sturmanné kihallgatása során elmondotta, hogy már hónapok óta rossz viszonyban él Sturmannal, aki neki második férje, és az utóbbi időben szinte napirenden voltak a veszekedések, amelyek során Sturmann már sokszor megfenyegette, hogy rájuk gyújtja a házat, amely a Sturmanné első férjétől származó kiskorú fiának a tulajdonát képezte, Vallomása szerint délelőtt is összevesztek és Sturmann akkor kijelentette, hogy ezt rövid időn belül nagyon megfogja keserülni. A fenyegetés után pár órára a ház tényleg lángba borultSturmann a vallomások terhe alatt az első rendőri kihallgatása végén bevallotta, hogy tényleg rzándékosan gyújtotta fel a házat. Beismerő vallomását azonban a szerda délelőtti részletes kihallgatása alkalmával oda módosította, hogy nem szándékosan gyújtotta fel a házat, hanem a tüz valószínűleg ugy keletkezett, hogy amikor délután fennt járt a padláson, gondatlanul eldobta az égő cigarettáját. A rendőrségen ennek a vallomásának természetesen nem adtak hitelt s most tovább folytatják a vizsgálatot a további terhelő adatok beszerzésére. A vizsgálat befejezéséig Sturmann a rendőrség őrizetében marad. A nyíregyházi 12-ik honvéd gyalogezred megfestette Debrecenben II. Rákóczi Ferenc arcképét A debreceni városháza közgyűlési termét díszíti Stetka Gyula 1905-ben megfestett életnagyságú Rákóczi képe, A nyíregyházi 12-ik honvédgyalogezred, mely 11. Rákóczi Ferenc nevét viseli, a tisztikaszinója részére megfesttette ennek a képnek a valamivel kisebb mását. A munkaelvégzésével Bartus Ödön festőművész, tanárt bizta meg az ezred. A képet az ősszel leptezik le ünnepélyes keretek között. A munka elvégzéséhez három heti időre volt szükség, az uj kép emberibb ábrázolásban adja vissza Rákóczi arcát. Bartus Ödön a miskolci müvésztelepnek volt a tagja- Debrecenben is rendezett már kiállítást 1928-ban, majd később a debreceni művészek munkáiból revans kiállítást rendezett Miskolcon. Bartusnak a Déri muzeumban is van képe. Miért vannak árkiilömbségek a vegytisztitó szakmában ? Egy gallér tisztítása 10 fillér, másik helyen 8 fillér. Megkérdeztük Papp Lászlót, a legnagyobb nyíregyházi festő és vegytisztitó üzem tulajdonosát, hogy lehetséges az, hogy ilyen árdifferenciák vannak, ugyanabban a szakmában ? A felelet rövid, de annál érthetőbb volt. — Kérem, az en vállalatom reputációja érdekében csak legjobb márkájú koncentrált vegyiszerekkel dolgozhatom ugy a tisztitásnál, mint a festésnél. Egy elrontott munka többet árt. mint amit nyerni lehetne az olcsó vegyszerek használatával. Még a 10 filléres gallértiszlitási árakkal sem keresünk, ha nem akarjuk tönkre tenni a tisztítással a gallérokat. A vegyiüzemek csak ugy prosperálhatnak, ha nem teszik tönkre a reájuk bizott ruhaféléket, már pedig jól és tökéletesen csak a legjobb vegyianyagokkal lehet dolgozni. A mai árak pedig már olyan alacsonyak, hogy csak éppen a munka anyagának az árát lehet visszakapni. Ebből láthatjuk, hogy nem szabad filléreket spórolni, mert esetleg ráfizet a közönség s a ruhanemüek tisztításánál vagy festésénél spórolják el ezt a külömbözetet. Tehát a régi mondás válik igazzá: Az az olcsó, ami jó is! Lisztkereskedők részére lisztraktárkönyv kapható a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában, Bethlen-u. 1. Telefon 77