Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-30 / 123. szám

4. oldal. smoLcsiHigyp 1933. julius hó 30. Á vasárnapi mérkőzések esapat-összeállitásai Bocskay F. C.: Varga Vágó Janzsó, Palotás, Vincze, Gombkötő, Markos, Engelhardt (Eőri) Teleki, Dóczi, Havasi. Nytve—Nykise kombinált: Kovács, Négyesi I., Kubicska, Asztalos, Csémi, Gerda, Négyesi II, Négyesi III, Hajdú, Kabai, Murckó. Nyíregyháza ifjúsági válogatott: Babka, Petneházi, Kepecs, Jakab, Botrágyi, Bulik, Benke III, Timári, Neumann, Lakatos, Margittay. Nyíregyházi atléták a székesfehérvári orsz. versenyen Az országos vidéki bajnokságért Székesfehérváron megrendezendő versenyen 2 nyiregyházi atléta, Móna István (Nytve) 1500 m. síkfutásban és Pálosi József (Nykise) rúdugrásban mint kerületi válogatottak indulnak. A vasárnapi istentiszteletek rendje Nyíregyházán Róm. kath. Reggel: 8 ó. Szent mise. 9 ó. Szent mise, szentbeszéddel. 10 ó. Nagy szentmise, utána szt. beszéd. Fél 12 ó. Szt. mise. Délután: 3 ó. Litánia. Kórház. Fél 7 ó. SSzentmise szentbeszéddel. Gór. kath. Reggel: 7 ó. Registentisztelet. 8 ó. Szentmise és prédikáció. Tartja: Antalóczy Kornél híttanár. Fél 10 ó. Szentmise. Végzi Ruttkay Gyula kanonok, főesperes, paróchus, Szent beszédet tart Molnár József segédlelkész. Délután : 3 ó. Vecsernye. Ref. Délelőtt: 10 ó. Prédikál Bartók Jenő dr. lelkész. Kórház. Reggel fél 9 ó. Istentiszteletet tart és prédikál: Nagyváthy József ref. theológus. Ág. h. ev. Reggel: 7 ó. Urvacsorát oszt tót nyelvű szertartással Balczó András regédlelkész. Egynegyed 9 ó. tót nyelvű istentisztelet. Prédikál: Szilády Jenő segédlelkész. Háromnegyed 11 ó. Magvar nyelvű istentisztelet. Prédikál: Blázy Lajos péceli lelkipásztor. Délután. 2 ó. tót nyelvű lírásmagyarázatot tart: Balczó András segédlelkész. 3 ó. Sipos-bokorí elemi iskolában istentiszteletet tart magyar nyelven : Krieger Mihály másodlelkész. Gombás Bálint kisgazda irja: Aratás az Urnák 1933-ik évében Sok pénzt takarít meg! Törésmentes gallértisztitásban a miskolci «HATTYÚ* ruhafestő vezet! 1 darab 8 fillér. Felvétel: özv. Füredi Vilmosné divatüzletében Városház palota. 2367—2 A medárdusi hosszú esőzések felett mégis csak győzedelmeskedett a nyár. Javában folyik az aratás. A magyar reménységeket ringató kalásztengerben SZÍVÓS kitartással lendülnek a kaszák. Ilyenkor mindég valami titkos sejtelem, valami lélekemelő bizakodás tölti el a magyar falu népét. Az idők mostohaságával járó csüggedéseken diadalmaskodik a reménység, imádságos gondolatok között suhannak az első kaszacsapások, mintha valami titkos rugókra indulna az aratósereg, szerte az Alföldön már kora hajnali szürkületkor a pacsirtadalok közé zsoltárok zengő melódiái vegyülnek, a hosszú nyári napok rekkenő melegében, amikor a falevél sem rezdül, vidám marokszedők nótázásaí közben sorakozik kévékbe az uj magyar élet. Az alkonyati szellő üditő hatása alatt uj erőre kapnak az aratók, bizakodó hittel ismét zsoltár csendül, s száll a nóta a csillagos nyári éjszakába. Tizenegy óra felé jár az idő, amikor elcsendesedik a határ és az utolsó „pap" is a keresztre kerül, csak még a gazda simít rajta egyet-kettőt, olyan szeretettel, mint amikor aranyat jelentett számára az istenáldotta buza. Azonban a paraszti életnek napjainkban szinte elviselhetetlenek a szenvedései. Az aratás költői szépségével, fenséges látványosságával, nóta után sóhaj szakad a keblekből, ha elhangzanak a zsoltárok, bánatos könny csillog a szemekben, az édes anyaföld mai gazdag Ígérete mellett, a sürü keresztsorok hitet lehellő erejének dacára, valami fájdalmas szomorúság ül a gazda tekintetében. „Odahaza roskadoznak a családi házak, düledeznek a kerítések, üresen tátonganak az istállók, adóra, kamatra és élelemre eladott jószágokat pótolni kellene, váltólejárat, ezévi adó, a gyermekeknek ruha és cipő kell, — — a búzának peA kozmetika fejlődés legtökéletesebb eredménye a Hug Gearlin Párisi Gyár RADIA púdere és kölnivize. ' A púder leheletszerű finomsága rendkívüli tapadó képességénél fogva különösen érzékeny arcbőrüek részére I nélkülözhetetlen. Üdit, szépit, fiatalit. Kapható az Aranykorona tllatszertárban Uj helyiségünk cime Zrínyi [ Ilona-u. 3. (Sándor Rezső ékszerész mellett. Kérjen ingyen mintát. dig nincsen ára." Ilyen és olyan tfondolatok gyötrik a lelkeket, öt mostoha esztendőt kellene pótolni az idei termésből, és ebben a szörnyű sorsközösségben együtt szenved a vidéki kisiparos, kiskereskedő és kistisztviselő társadalom, — ezt érzi a város is. Csak az ideje drága a gazdának. Ha még kicsit esik azleső, vagy bőséges a harmat, pihenés helyett tarlóhántás járja és minden keserűsége mellett olyan szeretettel, olyan kötelességtudással veti ekéjét az ősi földbe, mint hajdan, amikor aranyat forgatott ki belőle. Pedig átlagos napi munkájáért nincsen 50 f, mond ötven fillér tiszta jövedelme naponta. De szinte tudja, hogy: az ő magvetéséből, szorgalmas, kitartó munkásságából szökik kalászba az uj magyar élet, a másik ezeréves magyar történelem. Le kell előttök venni a kalapot... Ősidőktől fogva a vetés és aratás képezte az emberi élet boldogulását. Az aratók verejtéke csillog a paloták kőfalaiban, a páncélszekrények kincsei között, az aratók ereje van a gyárakban, a műhelyekben és irodákban, az aratók munkája teszi lehetővé a különböző társadalmi rétegek kényelmes berendezkedését, az ipar és kereskedelem fejlődését, minden jólét és gazdagság az aratók magvetéséből fakad. Azonban a parasztság nemcsak az élet kutforrásának fizikai munkása, hanem egyszersmind megtestesítője a magyar őserőnek. A történelem tanúsága szerint nem egyszer adott a nemzet szellemi életét irányítani hivatott nagyságokat. Adott kitűnő hadvezéreket, államférfiakat, dicsőséges nevű költőket, halhatatlan tudósokat, világhírű művészeket, vérzivataros időkben csataoroszlánokat stb. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy: annyi kötelességteljesítés után, annyi szép és jótulajdonságok mellett, annyi bámulatos erővel rendelkező földmives társadalom hogyan maradhatott az élet harcában az emberi méltóságot megillető jogok élvezetében annyira alul hogy: a világ mosolyához, fényűzéséhez, a gondtalan élet anyagi alapjait megteremtő munkájához — az aratáshoz — puszta kenyerének megszerzéséért sok helyen a párnákat kellessen eladni. A felelet egyszerű: Az örökös pártoskodással terhelt ma gyarság, a nép Isorai közül kiemelkedett Nagyságok háta mögé soha sem tudott egységes erőt állítani, érdekeinek megvédése végett 1 Csak igy jöhetett létre a napjainkban olyan szomorúan tapasztalható társadalmi és poliRégi arany fogakat és 14 karatos törött aranyat napi áron veszek Fogászati Laboratórium 2331-10 Luther-utca 13. szám. tíkai széttagoltság, amelyben az egész kisszámú különböző tőkecsoportok minden nemzeti érdek félredobásával és lelketlen hitelpolitikájukkal basáskodhattak eddig az egész dolgozó társadalom felett. Szűklátókörű kapzsiságukkal nemcsak, hogy tönkre tették a mezőgazdasággal együtt az ipart, a kereskedelmet és a vidéki kisbankokat, de zsákutcába juttatták egész közgazdasági életünket is. Ezeknek a tűrhetetlen állapotoknak a kiküszöbölése végett akarja Gömbös Gyula miniszterelnök egységbe tömöríteni a magyarságot, hogy a mult és a jelen szomorú tapasztalatain okulva, a dolgozó társadalom a jövőben kölcsönös megértéssel és az egymás megbecsülésében rejlő erővel irányithassa további sorsának intézését. A magyar falu népe annyi megpróbáltatás után, annyi kiváló képességei mellett nem őrlődhetik fel az örökös pártharcok lélekölő tüzében. Egyenesen az élet parancsolja számára, hogy a Nemzeti Egység Mozgalmához szegődjön. Gömbös Gyula miniszterelnök a nemzet szebb jövőjéért dolgozik, munkájáért nem vár mást mint megbecsülést, neki nem tömjénező, csupán udvariaskodó látszat-többségre van szüksége, hanem : építeni tudó, cselekedni akaró igazi egységes nemzeti erőre, amely erővel nemcsak romjaiból lehet felépíteni ezt a szerencsétlen országot, de számon is lehet kérni vele a közéleti férfiak cselekedeteit. Tőlünk függ, hogy : megtudjuk-e érteni az idők szavát, feltudunk-e a miniszterelnök háta mögé sorakoztatni olyan egységes nemzeti erőt, amelyet minden politikai gáncsoskodás ellenére keresztül tudja vinni a haladó idők követelésének megfelelő reformokat, hogy a költő által olyan szépen megénekelt »Arany kalásszal ékes rónaság «— dus arátása, az emberi méltóságot megillető életlehetőséget adjon a magyarságnak, megvédve minden kizsákmányolástól. — Aranyérnél és az evvel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési ieger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülési rohamoknál a természetes „Ferenc József" keserüviz használata kellemes megkönnyebbülést eredményez. Fizessen elő a Szabolcsi Hírlapra. Egészségügyi reform haskötők 8 pengőtől Fűzők már 4.80 P-től. KATONA kesztyű és íüzőüzlet Bethlen-utca 4 szám•