Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-28 / 121. szám

1933 iulius hó 28. SxMl^JHjyp 3. oldal i Nagy sikere volt a Komikusok Kabaréjának Boross-est a Koronában Az est neve magán viselte a jellegét. A fővárosi komikusok­nak ez a triumvirátusa, Boross Géza, Gárdonyi Lajos és Sze­nes Ernő a humornak olyan márkái, ami természetessé tette, hogy a Korona udvara meg fog telni közönséggé!. Igy is volt. A közönség mindvégig jól mulatott a majd háromórás műsoron keresztül. Apró jele­netek, tréfák, zenés bluettek tarkították a műsort., amely he­lyenkínt sikamlósságávaí in­kább csak a fővárosi publikum Ízlésének kielégítésére alkal­mas, mint a vidékinek. Külö­nösen nagy sikere volt Boross Géza aktuális kupiéinak és Gárdonyi Lajos rádió- és szi­nészparódiáinak. A hölgyek közül Sass Oli a befutott mű­vésznők rutinosságával hódí­totta meg a közönséget, de ked­vesek voltak Cziráki Lucie és Kondor Anni is, aki sanzonai­val aratott különösen szép si­kert. Az est egybevéve min­dent, sikerült volt, mert a kö­zönség jól mulatott. A zongora­kiséretet Erdőss Géza zene­szei ző látta el kifogástalanul. Holnap estig jelentsük be részvételünket a Kiosz tiszaberceii kirándulásara Megírta a Szabolcsi Hirlap, hogy a Kiosz vasárnap kirán­dulást rendez Tiszabercelre. A kirándulás érdekes és tanulsá­gos lesz. Érdekességét fokozza a fürdés lehetősége, a tiszaparti halászlé, a műsoros számok, tanulságossá teszi a kirándulást a berceli tiltó gépeinek meg­tekintése. A szivattyútelep gépei ez alkalommal működni fog­nak és Sikorszky István ipar­kerületi főfelügyelő, a Kiosz társelnöke szakszerű magyará­zattal világítja meg a gép mun­káját. A kiránduláson 1'60 P az úti­költség, a halászlé ára 80 fill., ennek elfogyasztása azonban nem kötelező. Mindenki batyut hozhat magával. Indulás a Bessenyei-térről reggel fél 6 órakor. A kirándu­lás rendezőségének tudniok kell, hány résztvevőre számit­hatnak, azért kérik a Kiosz tag­jait és vendégeit, szíveskedje­nek a részvételt, a résztvevők számát péntek délután 6 óráig bejelenteni a Kiosz székházában. Egyházak részére adófőkönyv nyom­tatvány kapható lapunk kiadóhivatalában. | Bencs Kálmán dr* polgármester akciót indított- a sóstói nemzeti táborozás érdekében A cserkészek gödöllői világ­táborozásávalkapcsolatban terv merült fel annak érdekében, hogy a jövőben a nemzeti tá­borokat vidéki városokban ren­dezzék meg. Ezzel a magyar cserkészcsapatok hazájuk más és más tájait ismerhetik meg. Bencs Kálmán dr. kir. főtana csosé az érdem, hogy a vidéki jamboree táborok tervét a cser­készek országos parancsnoksá­gánál felvetette s az ő indítvá­nyát illetékes helyen a legna­gyobb elismeréssel fogadták. Igy nem lehetetlen, hogy az első nagy nemzeti tábor helye a Sóstón lesz. A sors útja Hogyan lett Géres Jánosból Fejfa János Vasárnap, az aratóversenyen találkoztunk Géres Jánossal. Egyszerű napbarnitotta, kérges tenyerű gazdaember, aki ott állt a sok száz bámuló között, mint a többi kíváncsiskodó. Géres tágranyilt szemmel bámult, de őt nem érdekelte a kasza suhin­tása, a marokszedő lányok jó­kedvű kacagása, nem érdekelte a muzsika, csak rideg közöny­nyel nézte mások gondfelejtett vidámságát. Géres János hom­lokán az élet kaszasuhintásai vágtak barázdákat, pedig még nem öreg ember, nem több öt­vennél. Az emberek megilletődéssel néznek Géres Jánosra és csak ugy félválról ala nizsnaképen löknek oda neki egy két jó szót, pedig még nem is olyan régen egy évtizeddel ezelőtt, legény volt a gáton, akinek tanyája, jármos ökre volt és nagy tisz­tesége, mert tanya biró volt. Kezdődnek a sorscsapások Géresi portájára pontosan most tiz éve költözött be az első súlyos bánat. Egy juliusi délutánon aratásból jött haza, két fiával, mikor az égen hirte­len viharfelhők tornyosultak. A nyári zápor egyetlen villámcsa­pása halálra suj totta a legidőseb­bik fiút, a kisebbik pedig meg­némult és hosszú kórházi ke­zelés után, mikor már egészsé­gesen hagyta el a nyíregyházi Erzsébet kórházat egy hirtelen kapott gyilkos kor szintén meg­ölte. A Géres portán pár hét múlva ismét temettek, meghalt a felesége. Ettől kezdve Géres szomorú átalakuláson ment ke­resztül, az addig életerős, vidám ember napról-napra szomorúbb lett, kis gazdaságának dolgait kezdte elhanyagolni és egy szép napon bucsut sem véve egyet­len leányától, elment . . . hogy hova csak hosszú idők múlva derült ki. Dobra kerül a tanya A Géres portán minden nap reménytelenebbül várta haza ap­iát, magára maradt lánya, Az öregről semmi hir sem jött. A postás heteken keresztül nem járt erre. Egy szép napon levél jött, de nem attól, akitől olyan szívszorongva várta, hanem az egyik nyíregyházi banktól, ame­lyik szigorúan felszólította, hogy a sok millió koronás lejárt vál­tót rendezze. A leány válasz nélkül hagyta a számára érthe­tetlen egymásután érkező leye­leket és mire felocsúdott már késő volt, mert a tanya dobra került és Géres Marcsa sírva jött be ide, a számára idegen városba szolgálni. Teltek, multak az évek az öreg Géresről, aki­ről már a tanyai nép között va­lósággal legenda kelt szárnyra, semmi hir nem jött. A dorozsmai siráső 1927 októberében a közigaz­gatási hatóságokhoz hivatalos irat érkezett. Dorozsma község 47 pengő ápolási költséget kért Géres János kórházi ápolási költségei fejében. Ez a hivatalos irat volt 7 év után az első hiradás arröl, hogy Géres él. Géresről lassanként ujabb hi­rek érkeztek. A szerencsétlen ember lelki bánatok súlya alatt összeroppanva, emlékező tehet­ségét elveszítette. Hónapokig tartó bolyongás után, lerongyolódva érkezett Do­rozsmára. Koldus filléreken ten gette nyomorúságos életét. Egy este a község temetőjében pi­hent meg. A temetőőr meg­szánta, nem kérdezte ki, hol a hazája, hanem magamellé vette s ott dolgozott, mint sirásó, egé szen addig, mig a betegség le nem vette a lábáról. Géres gyógykezeltetése alatt lelki egyen­súlyát némileg visszanyerte, úgy­hogy most már világosan kez­dett visszaemlékezni az elha­gyott nyirségi kis tanyára, el­hagyott, egyetlen leányára. Pénze a Bércsépíéshez szerű r forgalmi adóhivatal által követelt szabály­hitelesitési záradékkal ellátott AZSAKONYV kapható kiadóhivatalunkban, Telefonszám 77. Bethlen-utca 1. indult nem volt, azért gyalog neki a nagy útnak. A szabolcsi földet hótakaró borította, amikor hazaérkezett. Györeket vert a lába, amikor meghallotta, hogy a régi portán már uj gazda lakik és az apjá­tól örökölt föld, már nem az övé. Kétségbeesetten indult el leánya megkeresésére. Meg is találta egy nyíregyházi uri­családnál, ahol a leány szolgált. A találkozás izgalmai Gérest ismét összeroppantották és meg­bomlott agyával az elmegyógy­intézetbe kellett szállítani. — Rögeszméje lett, hogy ő nem Gé­res János, (hanem Fejfa János, akinek földi hivatása, hogy az emberek életkorát előre meg­állapítsa és azt egy láthatatlan fejfára arany betűkkel ráirja. Hosszas gyógykezelés után, mint csendes beteget kiengedték és most egyik régi szomszédjá­nak tanyáján éli napjait- Az em­berek tisztelettel süvegelik meg és köszöntik, adjon Isten Fejfa bácsi. — A németországi posta­galambok közül 10000-et Deb­recenben bocsátanak el. Né­metországban ezen a nyáron is megrendezik a postagalam­bok versenyét, amelyre 60000 galambot szállítanak Budapest­re. A galambok nagy részét Budaörsön eresztik fel, 10000 galambot pedig Debrecenbe hoznak, ahol julius 29-én, szombaton hajnalban fél 5 óra­kor a vasúti raktárépületnél eresztik fel őket. A galambok­nak átlag 800—1200 kilométe­res utat kell megtenniök. Julius hó 29 ikén, este 7 óra kezdettel i¥ íT* 1 lesz a SOSTO ven­déglő terraszán. A legújabb divat ezerszínű pompája kerül bemutatásra a fürdőtrikótól kezdve a legszebb estélyi ruháig. Résztvevő cégek; Halmágyi Sámuel utóda női divatcég Debrecenből, Korzó Cipőáruház Nyíregyháza, Excelsior Harisnyaház, Mária Kalapszalon, Etey bőröndös, Szilágyi hölgyfodrász, Katona kesztyűs, Kozmetikai szalon nyíregyházi cégek és Takács László debreceni ékszerész cég Belépődíj nincs. A revü után tánc. Rossz idő esetén a Korona nagytermében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom