Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-02 / 99. szám

1933. julius hó 2. taMOLCSI HIBL JIP 7. oldal. Nyíregyháza Irta és a nyíregyházi reléállomás fel­avatásán elmondotta : Szohor Pál Valahol az egri érseki levél­tár dohos polcain elrejtőzött egy nyolcszáz esztendős adó­könyv. Az Ó-szövetség profán ütirása : kezdetben vala az adó. Mégis abból a szelid fajtájából, amit a történelem pápai tizednek nevez. Az adófizetők névsorában találkozunk először Ecclesia de Nyir néven — a Nyirség Egyházával ­Nyirkos, mocsaras volt iti minden ; a keleti szél beletévedt a mocsaras nádrengelegbe. Ha megkérdezzük a kálvinista ha­rangot, miből állt a régi nyiri ember ebédje: még a Vizsza­bályozó Társulatok eme fény­korában is azt feleli csikból­halból, csikból-halból. Egyszer merült meg a háló s a parton fuldoklók táncát járta : nagy­bajuszu harcsa, ezüsthátu ká­rász, fürge esik, ollós rák, apró hal garmadával A legmagasabb dombhátra épült István király parancssza­vára a nyíri tiz község temploma Ide jártak vasárnap tanulni, imádkozni halász-vadász régi magyarok, nyirfalombok alatt kanyargó titkos ösvényeken. Útközben néha még üszkös máglyarakást is láttak: pusztuló oltárát Hadúrnak. Hová lettek ezek a merésznézésü, kiálló­csontu. döngőlépésü ős magya­rok ? Hová lett a régi templom ? Hová a nád, a nyir, a viz ? Hatszáz esztendő alatt elérte az Ecclesia de Nyirt végzete : meg­szűnt; elhamvadt az utolsó családi tűzhely parazsa is. Most a régi vitézlő életmód hagyományain derék csizmadia mester teremtett uj életet. Az Alföldről hosszú fáradt karaván indult meg: erre a nyiri meny­nyegzőre. A lakodalmi kalácsot az első évi búzatermésből sü­tötték Bóditó illata volt itt a földnek, ahogy a faeke forgatta a gyökeres hantot. A kénysze­redett mennyegző magtárának ajtajában — őszi cséplés után — szerelmi házasság lett a föld és a szántó-vető ember között. Némelyik arcán ott villog a hol­napi szántás gondja, másiknak homlokára mély barázdát ásott a tegnapi gond szántása. Mert nem egyszerű barázdás­hátu szántó ez a határ. Lágyan lendül a fekete föld : eke por­kanyitja, kapa tisztogatja, szellő simogatja. Napraforgó fordul keletre, nyugatra. Piros pipacs csipkézi égő féltékenységgel, búzavirág kacéran kikémlel; búzatábla meghajtja terhes fe­jét és sejtelmes májusi éjszakán fehér akácvirág sárga szirma száll a szélben, felriadt madár szárnya rebben, a hold árnyé­ka imbolyog és halkan sóhajt a gond­Dülőutak homokhátán kétke­rekű talyiga hagy áruló nyomot. Rövid száron hetykén lépked a ló. Ezelőtt patkója se volt. Ez a féderes talyiga a nyíregyházi ember szabadalma. Mint rén­szarvasszán a lappoknál, vagy tevehát a Szaharában. Ha le­gény suhogtatja a szijostort, néha meg áll a tanvabokrok mályvás ablakánál. Égő piros ez a mályva, onna lopja a pirt az öntöző leány arcáról. Ki ne ismerné Benczúr Gyula mály­váit ? Itt leste el gyermeksze­mekkel a virág színpompáját, leányaink fejkendőjén a selyem ragyogását, asszonyok viganó­ján a bársony árnyékhatásait. Festőpaletta ez a föld aranya buza, biborja leányarc szűzi ptrja, kékje a mennybolt, zöldje akácfüzér, ezüstje szivárgó erek, fehérje erkölcseinek tisztasága. A város északi karja száza­dos tölgyerdővel ölelkezik ösz­sze. Talán a városnak is szer­vei vannak s e sötétzöld lomb­tenger a mi ziháló tüdőnk. Telepítése körül homá!y terjeng, miként a nap se tud áttörni csipkés szélű ievélpalástján. Gyermekmese mondja, hogy e föld régi gazdája — Károly Fe­renc gróf — külföldi útjáról le­velet irt a nyiri földek ispán­jának. Mák táblákat látott va­lahol Bretagne-ban s meg akarta honosítani birtokán e jövedel­mező termelési ágat. De az irás mestersége akkor még lúdtollal remekelt s a normann lud tol­lával papírra vetett sorokat olyan nehezen betűzte ki a nyírségi ispán magyar szeme. M eg a tinta is megfakult a régi posta hosszú utján. Párancsot adott levelében a földek ura, hogy az uradalmi cselédséggel 1000 holdat ves­senek be mákkal. Nosza ha­mar gyűjteni kezdték az ecsedi erdőségek makkját és bőviben volt a parlagon heverő televény föld, távaszra tölgy levélkék milliárdja bujt ki a földből ka­tonás rendben s azóta kéí év­század során hívogatja enyhet adó sűrűjébe a majáiisi gyer­meksereget. A normann lud tollával irt mákot makk-nak olvasta a nyiri ispán s most itt pompázik 1000 hold tölgyerdő, a mi ziháló tüdőnk. A majáiisi is ilyen nyíregy­házi különlegesség, aminek párját hiába keresnék az or­szágban. Május utolsó napjai­ban, amikor a természet felölti a legutóbbi divat szerint készült csipkés nyári ruháját, kalapot vesz fel égszínkék azúr fátyol­ból s mellére tűzi drága csi­szolt gyémánt ékességét : a ragyogó napot — 6000 elemi iskolás gyermek, nemzeti zász­lót lobogtatva, kacagó jókedvvel, a Rákóczi-induló hangjai mel­lett, négyes sorokban indul vé­gig a város utcáin, — a majá lisi díszbe öltözött erdő felé. Kerekre nyílt gyermekszemek ragyognak a boldogságtól, erőt­len kis torkuk fennen kiáltja : Éljen a haza 1 Látnátok ti többi kis magyar gyerekek, mikor előtte való nap délután hívo­gatni járnak. Zászlókkal borít­ják be az ablakokat, pereg a dob és harsány kiáltás tölti be az utca sorát. Ha az idő ked­vez, holnap a majális meglesz! Az erdő hosszú árnyékos sé­tányán keresztül a Sóstó virágos kertje gyűjti össze felejthetetlen játékra a vidám gyermeksere­get. A hosszú déli asztalnál far­kaskölykök ülnek a pléhtányér mellett Cserkész fiuk osztják a zsemlyét, tanitó nénik a párolgó gulyást, a szülők egyik szeme nevet, a másik könnyezik a meg­hatottságtól és szeretettől. Művészeket nevelni alig volt még ideje a fiatal városnak. Ed­dig csak barázdát hasogatott, iskolát, templomot épített. Mégis Benczúr Gyulának — a csaba­utcai kis sárga házban mi adtuk kezébe az ecsetet. Szénfy Gyula, ez az elfeledett zenei talentum, itt ismerkedett meg a hangjegyek szarkalábával; Krúdy Gyula is itt találkozott valamelyik nyíregyházi utca ma­gányában Szindbáddal, a szá­razföldi hajóssal. A művészeti élet világító tor­nyául Bessenyei Györgyöt vá­lasztottuk. Mi most mindannyian testőrök vagyunk, de lekopott dolmányunkról az aranysujtás. Visszatértünk szegénységünkben a ludtollhoz, a borral hígított tintához. Bár vissza tudnánk térni a régi ijjvesszők jégveré­séhez. Cseng az üllőn a sok fegyverkovács kalapácsa, csak kevés már az erőskezű ijjász. Ha még egyszer valaki meg­tudná feszíteni a felajzott hurt, fehértörzsü, lobogó, sudár nyír­ből állítanánk lármafákat. M .OT ' Till •••l»lllll lll «i )lll »li | . l)i JW— W ll *«U t' «Pít' Telt nézőtér tapsolt tegnap este Nagy Ancinak Szépségének teljes ragyogá­sában állt a kedves nyíregyházi közönsége elé tegnap este Nagy Anci, hogy csillogtassa hang­kulturájának minden szépségét. A művésznő még sokkal szebb lett, mint amikor legutóbb láttuk. Ragyogó exteriőrje, elegánciája, bájossága már megjelenésének első pillanatában biztosilják számára a sikert. Igazi prima­donna. Három dalt énekelt. Lampert Giling-Galang, a Kremonai he­gedűs egy számát és a népszerű hangosfilm slágert Heute nacht oder nie-t. Mind három dalnak nagy sikere volt. Érvényesült benne a Nagy Anci gyönyörű koluraturájának minden szép­sége. Hangjának legnagyobb értéke a kiváló iskolázottsága. Mint egy hangszeren, ugy szó­lalnak meg ha gjának csiszolt szépségei. Nagy Ancinak mint mindég, most is nagy sikere volt. Filmmüsor is kitűnő A Kém­nők a szezon legjobb és legiz­galmasabb kémdrámája. A hadi­tengerészet érdekes kémszolgá­latát mutatja be, nagyszerű ren­dezésben és kiállításban. A fő­szereplő Paul Hörbiger, Trude v. Mole és Rose Valetty szenzá­ciósan jók. Olyan ez amit min­denkinek érdemes megnézni. A Nyírvíz szabályzó társulat e lnökétől . 526-1933. sz. Meghívás. A Nyírvíz szabályozó társulat érdekeltségét a f. évi julius hó 5-én déleiőtt 11 órakor Nyíregy­házán, a társulat hivatalos helyi­ségében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: Elnöki előterjesztés. 1. Miniszteri leiratok. 2. az 1932. évi számadások megvizsgálására kiküldött szám­vizsgáló bizottság jelentése. A számadások és a számvizs­gálatról felvett jegyzőkönyv a közgyűlést megelőző 15 napon át a társulat hivatalos helyiségé­ben közszemlére vannak kitéve. 3. Időszaki jelentés a társulati ügyek állásáról. 4. A M. Kir. Földmivelésügyi Miniszler ur rendelete Máté Fe­renc elhunyt társulati irnok özve­gyének nyugdija megállapítása tárgyában. 5. Csatorna munkálatok iránt benyújtott kérelmek 6. Kissebb előterjesztések. A szavazás a jogerős haszon­arányos kulcs alapján az 1933. évre összeállítóit szavazati lajst­rom szerint fog gyakoroltatni. Az érdekeltségi megbízottak és képviselők két tanú által előtte­mezett megbizó leveleiket a köz­gyűlés megny :tása előtt a társu­lat igazgatóságánál szíveskedje­nek letenni Nyíregyháza, 1933. junius 17. Mikecz Dezső s k. m. kir. udvari tinácsos, fesőházi tag társulati elnök. 2 | Figyelemreméltó felhívás! Mindennemű kárpitos cik­kek : u. m. Matrac és roletta­grádlik, afrik és lószőr, he­vederek, zsinegek, rolettaru" ; dak, valamint pokróc- és flanell takarók, viaszkos vásznak, futószőnyegek, szalmazsákok, iskolai és va­dász hátizsákok legolcsób­ban. Továbbá szőlőkötöző jutafonal és gyapjuzsák. Wiener Adolf cégnél Nyíregyháza, Bessenyei-tér 15 Osgyání gyógyszertár mellett, ANYAROZSOT főleg a lábon álló rozsból szedettet KŐRIS BOGARAT és minden más gyógynövényt minden mennyiségben a legmagasabb árban VÁSÁÍROL DR. MIKLÓS gyógynövény­kereskedés r. t. Budapest. V., Vilmos császár-ut 6. Tel. 805 -l 7 Fűzők már 4'80 P-től. Egészségügyi reform haskötők 8 pengőtől KATONA kesztyű és füzőüzlet Bethlen-utca 4. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom