Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-20 / 89. szám

1933. junius hó 20. < amoi.csiHiBi jij> 3. oldal. Lehetetlen, hogy a nemzet jövendőjéért küzdő jegyző mögött ja gond sötét lovasa álljon — mondotta Mikecz Ödön dr. főispán a Jegyzőtestület közgyűlésén Szombaton délelőtt tartotta a Községi és Körjegyzők Sza­bolcsvármegyei Egyesülete tiszt­újító közgyűlését a sóstói ven­déglő társalgási termében élénk érdeklődés mellett. A gyűlésen, amelyet Héry János, az egye­sület bátorszavu, emelkedett szellemben harcoló elnöke ve­zetett, megjelent Mikecz Ödön dr. főispán is, akit a jegyzők őszinte meleg ^szeretettel vettek körül. Megjelent a hivatalból távollevő Virányi Sándor alis­pán képviseletében Mikecz László vm. főjegyző, Sarvay Elek dr. főügyész, Fráter Sza­bolcs dr. árvaszéki elnök, Tóth László dr. főjegyző, Sípos Fe­renc dr. aljegyző és a várme­gye központi tisztviselői kar számos tagja, ott láttuk Mikecz István ny. alispán, Nánássy Andor dr. országgyűlési képvi­selőket, vitéz Mikó Albert főszol­gabírót, Lukács János jegyző­tanfolyami gondnokot, Tóth Bá­lint dr. kir. min. tan. pénzügy­igazgatót. Eötvös Pál h. igaz­gatót. Abrámovszky János pénz­ügyi titkárt, Fényes Gyula föld­birtokost, Koncz János orszá­gos elnököt és a jegyzői kar számos barátját. A közgyűlést Héry János el­nök a Hiszekegy imájával nyi­totta meg, majd lendületes sza­vakban köszöntötte Mikecz Ödön dr. főispánt, akit ben­sőséges szeretettel fogad a jegyzői kar és akinek vezéri szavára mindig tettrekészen áll mögötte. A főispán édesatyja, Mikecz Dezső udvari tanácsos, a vármegye felejthetetlen jóságú alispánja volt s a jegyzői kar szivében élő ez az emlékezés, továbbá az a körülmény, hogy Mikecz Ödön dr. főispán mint jegyzőtanfolyami előadó, tevé­keny "részt vett a jegyzőneve­lésben is, még szorosabbá fűzi a kapcsolatot a jegyző kar és a főispán között, akit ezalka­lommal elsőizben köszönt a jegyzőtestület körében. Ha kell, sorompóba állítjuk a magyar falu népét Héry János elnök ezután ál­talános helyesléssel fogadott jelentésében részletes és őszinte képet festett a szabolcsi és ál­talában a magyar jegyzői kar súlyos helyzetéről. Rámutatott, hogy a jegyzői fizetések és nyugdijak késedelmes fizetése sokszor hónapokon át való el­maradása, az ügyvédi karnak az a törekvése, hogy a jegyzők­től vonják meg a magán mun­kálatok készítésének jogát, vé­gül a jegyzőknek az adóbehaj­tásnál rárótt súlyos kötelezett­sége bénítóan, sokszor demo­ralizálóan hatnak a jegyző éle­tében. Hangsúlyozta, hogy a jegyzői kar nyolcvan százalék­ban állami funkciót végez és sérti önérzetét hogy amig az ál­lami tisztviselők rendesen m g­kapják járandóságukat, őket nem fizetik rendesen. Ma a falu — mondotta az elnök — fék­telen politikai agitáció színtere lesz, nem közömbös, hogy a meginduló küzdelemben milyen súlya lesz a nép élén álló jegy zőnek, amikor ebben a küzde­lemben majd nem fognak kí­mélni sem személyeket, sem ideálokat. Felhívja e fontos kö­rülményre a főispán figyelmét­A jegyzői magánmunkála­tokra vonatkozólag rámutat, hogy itt a falu, a nép érdeke a döntő és ha kell, a jegyzői kar sorompóba fogja állítani a falut, hogy megvédje a nép érdekét, amely érdek azt sürgeti, hogy a nép ügyes-bajos dolgait egyé­nenként ismerő jegyző végezze továbbra is. Az elnök a jótermésben biza­kodva, a magyar nemzet jobb jövőjébe vetett hittel, a remény kicsendülő szavaival végezte nagyhatású jelentését, amely után Sarvay Elek dr. vármegyei főügyész szólalt fel. Dr. Sarvay Elek vármegyei főügyész szólott elsőnek az el­nöki jelentéshez s az abban I foglaltakról különösen a jegyzői kar célkitűzéseiről a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. Foglalkozott különösen a köz­ségi jegyzői kar magán munká­latai jogosságának kérdésével, amely szerinte törvényes sza­bályok utján kizárólag azon elv alapján oldandó meg, hogy a jogkereső közönség igényei tel­jes kielégítést találjanak jogbiz­tonság szempontjából. Kiemelte különösen a sza­bolcsvármegyei jegyzői kar köz­hivatalnoki működésének magas színvonalát, majd együttműkö­désre szólította fel a jegyzőket az OFB által ingatlan közvetí­tésre jogosított ügynökök ellen, akik ezidőszerint jogi előképzett­ség nélkül adásvételi szerződé­seket jogosítottak szerkeszteni. A közgyűlés a legnagyobb lelkesedés hangján tette magá­évá a felvetett gondolatot és tapssal honorálta a vármegyei tiszti főügyész nyilatkozatait. Lelkes tapssal fogadta a jegy­zői kar Sarvay dr. főügyész el­ismerő és megértő szavait, ame­lyekért Héry János elnök meleg szavakban mondott köszönetot. Barna kenyérrel, hófehér lelkismerettel Nagy figyelmet keltett és az egységes harcrakészség, a nem­zeti egységért való küzdeni vá­gyás szempontjából rendkívül jelentős volt az országos elnök­nek, Koncz Jánosnak felszóla­lása, aki a kormánytényezőkkel való tárgyalások alapján bizal­mas felvilágosítást adott és meg­nyugtató közléseket tett a jegy­zőket illető kérdésekről, igy a magánmunkálatokról, a létszám szaporításról, a földjavadalom­ról, a pályázat eredményéről, a fizetések rendszeres folyósításá­ról, amelyre Sztranyavszky Sán­dornak, a Nemzeti Egység Pártja elnökének intervenciójára, ad­dig is, mig ősszel a kérdést vég­legesen rendezik, havonként egy millió pengőt folyósítanak. Az elnök azzal végezte lelkesítő erejű bejelentéseit, hogy a nem­zeti egység kialakításában a magyar jegyzőilkarra váró aDos­toli feladatra hivta fel a figyel­möket. — Abafi-jellemek, tör­hetetlen küzdők legyünk, mert az ország gazdasági megújho­dásáért és a revízió szent ügyé­ért folyó harban nem közöm­bös, hogy Gömbös Gyula mö­gött ott áll áttörhetetlen egység­ben mind a nyolc millió ma­gyar 1 Mély hatást keltően hivta fel jegyzőtársait a becsület mezején reájok váró harcra, amelyben lehet, hogy barna a jegyzőke­nyér, de a kalács fehérségében fénylik lelkiismeretének tiszta­sága. Héry János elnök a jegyzői kar köszönetét tolmácsolva az országos elnöknek, lelkes foga­dalommal mondotta, hogy a sza­bolcsi jegyzők tudják kötelessé­güket és ott lesznek mind egy szálig a miniszterelnök mögött a nemzet reorganizálásáért meg­induló harcában. Mikecz Ödön dr. főispán ezek után eltávozott a közgyűlésről, mert a Lipthay Béla felsőházi tag arcképét ieleplező-ünnepre kellett mennie, de a banketre újra visszatért a jegyzők közé. A községek jövedelmét fokozná a fogyasztási adók helyes kezelése Ezután Abrámovszky János dr. p. ü- titkár tartott érdekes előa­dást arról, hogy milyen lanyhán kezelik a községek a bor és szeszes italok fogyasztási adó­ját, milyen nagyarányban foly­nak itt a csempészések, milyen lényeges jövedelemtöbblet álla­na elő a községek háztartásá­ban, ha a fogyasztási adót szi­gorúbban, törvényes rendelke­ANYAROZSOT főleg a lábon álló rozsból szedettet és KOR IS BOGARAT minden mennyiségben a legmagasabb árban VÁSÁROL DR. MIKLÓS gyógynövény­kereskedés r. t. Budapest. V., Vilmos császár-ut 6. Tel, 805-77­zések szerint kezelnék. Az elő adás után Tóth Bálint, kir. pénz­ügyigazgató is megvilágította a kérdést és meggyőzte a jegyző­ket arról, hogy a község jöve­delmének lényeges fokozását érhetik el és e mellett egy se­reg diplomás embert juttathat­nak kenyérhez a fogyasztási adó jobb kihasználásával. Fogyasztási adóból legalább annyi pengő érhető el évenként, mint amennyi a község lakosai­nak száma. A diplomás ellen­őrök a várható többlet terhére felvett szerződéses alkalmazot­tak lennének. Határozati javaslatok A közgyűlés ezután meghall­gatta és elfogadta az előterjesz­tett javaslatokat. Skultéty László dr. a jegyzői fizetések központi folyósítását, a nyugdíjas jegyzők nyugdijalapjának az állami nyugdijalaphoz való csatolását, Bajna Bálint dr. a községi és felekezeti tanítók járandóságá­nak biztosítására általános és a kereseti, továbbá a társulati adó után is kivetendő kulturadóból való fedezését s igy a közsé­gek pénztárának a tanítói fize­tésektől való tehermentesítését, végül a köz'artozások behajtá­sának a közigazgatási teendők köréből való kikapcsolását, az adóhátralékok beszedésének ál­lami végrehajtóra való bízását kérő javaslatokat ismertette. A javaslatokat felterjesztik a vár­megyei törvényhatósághoz és az Országos Jegyzőegyesület­hez, kérve, hogy felirattal for­duljanak a kormányhoz a jegyző kívánságok teljesítése érdekében. Tóth Bálint dr. pénzügyigaz­gat ó felszólalásában amellett érvelt, hogy a köztartozások behajtása továbbra is közigaz­gatási feladat maradjon. Ismeri jól a viszonyokat, tud­ja, hogy a jegyzői kar segítsé­gére kell sietni megfelelő lét­szám szaporítással, de fontos, hogy a köztartozások kötele­zettségeinek elbírálásánál az adófizető egyéni körülményeit pontosan ismerő jegzőnek le­gyen szerepe. Baloghy László nyírbátori fő­jegyző az OTI tartozások be­hajtásánál mutatkozó rendszer­telenséget teszi szóvá. Ha a jegyzők továbbra is résztvesz­nek az adóbehajtásban, legyen részük az adókivetésben is, ahol ugyancsak ők tudják, ki­től mit lehet követelni. A jegyzőknek fáj a felelős­ségi kimondás erkölcsi ostora, bár elismeri, hogy a pénzügy­igazgatóság, amelynek közegei a legmesszebbmenő jóindulatot és türelmet tanúsítják, csak a végső esetben él vele. A közgyűlés Héry János el­nök hozzászólása után a hatá­rozati javaslatokat eredeti szö­vegükben fogadta el, majd ál­lást foglalt a magánmunkálatok kérdését véglegesen rendező szabályrendelet elkészítése mel­lett. Szél Sándor pénztáros is­mertette a költségvetést, amelyet elfogadtak, majd Héry János elnök bejelentette, hogy a tisz­a tisztikar mandátuma lejárt és szükséges az általános tisztújí­tás megejtése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom