Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)
1933-06-20 / 89. szám
1933. junius hó 20. < amoi.csiHiBi jij> 3. oldal. Lehetetlen, hogy a nemzet jövendőjéért küzdő jegyző mögött ja gond sötét lovasa álljon — mondotta Mikecz Ödön dr. főispán a Jegyzőtestület közgyűlésén Szombaton délelőtt tartotta a Községi és Körjegyzők Szabolcsvármegyei Egyesülete tisztújító közgyűlését a sóstói vendéglő társalgási termében élénk érdeklődés mellett. A gyűlésen, amelyet Héry János, az egyesület bátorszavu, emelkedett szellemben harcoló elnöke vezetett, megjelent Mikecz Ödön dr. főispán is, akit a jegyzők őszinte meleg ^szeretettel vettek körül. Megjelent a hivatalból távollevő Virányi Sándor alispán képviseletében Mikecz László vm. főjegyző, Sarvay Elek dr. főügyész, Fráter Szabolcs dr. árvaszéki elnök, Tóth László dr. főjegyző, Sípos Ferenc dr. aljegyző és a vármegye központi tisztviselői kar számos tagja, ott láttuk Mikecz István ny. alispán, Nánássy Andor dr. országgyűlési képviselőket, vitéz Mikó Albert főszolgabírót, Lukács János jegyzőtanfolyami gondnokot, Tóth Bálint dr. kir. min. tan. pénzügyigazgatót. Eötvös Pál h. igazgatót. Abrámovszky János pénzügyi titkárt, Fényes Gyula földbirtokost, Koncz János országos elnököt és a jegyzői kar számos barátját. A közgyűlést Héry János elnök a Hiszekegy imájával nyitotta meg, majd lendületes szavakban köszöntötte Mikecz Ödön dr. főispánt, akit bensőséges szeretettel fogad a jegyzői kar és akinek vezéri szavára mindig tettrekészen áll mögötte. A főispán édesatyja, Mikecz Dezső udvari tanácsos, a vármegye felejthetetlen jóságú alispánja volt s a jegyzői kar szivében élő ez az emlékezés, továbbá az a körülmény, hogy Mikecz Ödön dr. főispán mint jegyzőtanfolyami előadó, tevékeny "részt vett a jegyzőnevelésben is, még szorosabbá fűzi a kapcsolatot a jegyző kar és a főispán között, akit ezalkalommal elsőizben köszönt a jegyzőtestület körében. Ha kell, sorompóba állítjuk a magyar falu népét Héry János elnök ezután általános helyesléssel fogadott jelentésében részletes és őszinte képet festett a szabolcsi és általában a magyar jegyzői kar súlyos helyzetéről. Rámutatott, hogy a jegyzői fizetések és nyugdijak késedelmes fizetése sokszor hónapokon át való elmaradása, az ügyvédi karnak az a törekvése, hogy a jegyzőktől vonják meg a magán munkálatok készítésének jogát, végül a jegyzőknek az adóbehajtásnál rárótt súlyos kötelezettsége bénítóan, sokszor demoralizálóan hatnak a jegyző életében. Hangsúlyozta, hogy a jegyzői kar nyolcvan százalékban állami funkciót végez és sérti önérzetét hogy amig az állami tisztviselők rendesen m gkapják járandóságukat, őket nem fizetik rendesen. Ma a falu — mondotta az elnök — féktelen politikai agitáció színtere lesz, nem közömbös, hogy a meginduló küzdelemben milyen súlya lesz a nép élén álló jegy zőnek, amikor ebben a küzdelemben majd nem fognak kímélni sem személyeket, sem ideálokat. Felhívja e fontos körülményre a főispán figyelmétA jegyzői magánmunkálatokra vonatkozólag rámutat, hogy itt a falu, a nép érdeke a döntő és ha kell, a jegyzői kar sorompóba fogja állítani a falut, hogy megvédje a nép érdekét, amely érdek azt sürgeti, hogy a nép ügyes-bajos dolgait egyénenként ismerő jegyző végezze továbbra is. Az elnök a jótermésben bizakodva, a magyar nemzet jobb jövőjébe vetett hittel, a remény kicsendülő szavaival végezte nagyhatású jelentését, amely után Sarvay Elek dr. vármegyei főügyész szólalt fel. Dr. Sarvay Elek vármegyei főügyész szólott elsőnek az elnöki jelentéshez s az abban I foglaltakról különösen a jegyzői kar célkitűzéseiről a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. Foglalkozott különösen a községi jegyzői kar magán munkálatai jogosságának kérdésével, amely szerinte törvényes szabályok utján kizárólag azon elv alapján oldandó meg, hogy a jogkereső közönség igényei teljes kielégítést találjanak jogbiztonság szempontjából. Kiemelte különösen a szabolcsvármegyei jegyzői kar közhivatalnoki működésének magas színvonalát, majd együttműködésre szólította fel a jegyzőket az OFB által ingatlan közvetítésre jogosított ügynökök ellen, akik ezidőszerint jogi előképzettség nélkül adásvételi szerződéseket jogosítottak szerkeszteni. A közgyűlés a legnagyobb lelkesedés hangján tette magáévá a felvetett gondolatot és tapssal honorálta a vármegyei tiszti főügyész nyilatkozatait. Lelkes tapssal fogadta a jegyzői kar Sarvay dr. főügyész elismerő és megértő szavait, amelyekért Héry János elnök meleg szavakban mondott köszönetot. Barna kenyérrel, hófehér lelkismerettel Nagy figyelmet keltett és az egységes harcrakészség, a nemzeti egységért való küzdeni vágyás szempontjából rendkívül jelentős volt az országos elnöknek, Koncz Jánosnak felszólalása, aki a kormánytényezőkkel való tárgyalások alapján bizalmas felvilágosítást adott és megnyugtató közléseket tett a jegyzőket illető kérdésekről, igy a magánmunkálatokról, a létszám szaporításról, a földjavadalomról, a pályázat eredményéről, a fizetések rendszeres folyósításáról, amelyre Sztranyavszky Sándornak, a Nemzeti Egység Pártja elnökének intervenciójára, addig is, mig ősszel a kérdést véglegesen rendezik, havonként egy millió pengőt folyósítanak. Az elnök azzal végezte lelkesítő erejű bejelentéseit, hogy a nemzeti egység kialakításában a magyar jegyzőilkarra váró aDostoli feladatra hivta fel a figyelmöket. — Abafi-jellemek, törhetetlen küzdők legyünk, mert az ország gazdasági megújhodásáért és a revízió szent ügyéért folyó harban nem közömbös, hogy Gömbös Gyula mögött ott áll áttörhetetlen egységben mind a nyolc millió magyar 1 Mély hatást keltően hivta fel jegyzőtársait a becsület mezején reájok váró harcra, amelyben lehet, hogy barna a jegyzőkenyér, de a kalács fehérségében fénylik lelkiismeretének tisztasága. Héry János elnök a jegyzői kar köszönetét tolmácsolva az országos elnöknek, lelkes fogadalommal mondotta, hogy a szabolcsi jegyzők tudják kötelességüket és ott lesznek mind egy szálig a miniszterelnök mögött a nemzet reorganizálásáért meginduló harcában. Mikecz Ödön dr. főispán ezek után eltávozott a közgyűlésről, mert a Lipthay Béla felsőházi tag arcképét ieleplező-ünnepre kellett mennie, de a banketre újra visszatért a jegyzők közé. A községek jövedelmét fokozná a fogyasztási adók helyes kezelése Ezután Abrámovszky János dr. p. ü- titkár tartott érdekes előadást arról, hogy milyen lanyhán kezelik a községek a bor és szeszes italok fogyasztási adóját, milyen nagyarányban folynak itt a csempészések, milyen lényeges jövedelemtöbblet állana elő a községek háztartásában, ha a fogyasztási adót szigorúbban, törvényes rendelkeANYAROZSOT főleg a lábon álló rozsból szedettet és KOR IS BOGARAT minden mennyiségben a legmagasabb árban VÁSÁROL DR. MIKLÓS gyógynövénykereskedés r. t. Budapest. V., Vilmos császár-ut 6. Tel, 805-77zések szerint kezelnék. Az elő adás után Tóth Bálint, kir. pénzügyigazgató is megvilágította a kérdést és meggyőzte a jegyzőket arról, hogy a község jövedelmének lényeges fokozását érhetik el és e mellett egy sereg diplomás embert juttathatnak kenyérhez a fogyasztási adó jobb kihasználásával. Fogyasztási adóból legalább annyi pengő érhető el évenként, mint amennyi a község lakosainak száma. A diplomás ellenőrök a várható többlet terhére felvett szerződéses alkalmazottak lennének. Határozati javaslatok A közgyűlés ezután meghallgatta és elfogadta az előterjesztett javaslatokat. Skultéty László dr. a jegyzői fizetések központi folyósítását, a nyugdíjas jegyzők nyugdijalapjának az állami nyugdijalaphoz való csatolását, Bajna Bálint dr. a községi és felekezeti tanítók járandóságának biztosítására általános és a kereseti, továbbá a társulati adó után is kivetendő kulturadóból való fedezését s igy a községek pénztárának a tanítói fizetésektől való tehermentesítését, végül a köz'artozások behajtásának a közigazgatási teendők köréből való kikapcsolását, az adóhátralékok beszedésének állami végrehajtóra való bízását kérő javaslatokat ismertette. A javaslatokat felterjesztik a vármegyei törvényhatósághoz és az Országos Jegyzőegyesülethez, kérve, hogy felirattal forduljanak a kormányhoz a jegyző kívánságok teljesítése érdekében. Tóth Bálint dr. pénzügyigazgat ó felszólalásában amellett érvelt, hogy a köztartozások behajtása továbbra is közigazgatási feladat maradjon. Ismeri jól a viszonyokat, tudja, hogy a jegyzői kar segítségére kell sietni megfelelő létszám szaporítással, de fontos, hogy a köztartozások kötelezettségeinek elbírálásánál az adófizető egyéni körülményeit pontosan ismerő jegzőnek legyen szerepe. Baloghy László nyírbátori főjegyző az OTI tartozások behajtásánál mutatkozó rendszertelenséget teszi szóvá. Ha a jegyzők továbbra is résztvesznek az adóbehajtásban, legyen részük az adókivetésben is, ahol ugyancsak ők tudják, kitől mit lehet követelni. A jegyzőknek fáj a felelősségi kimondás erkölcsi ostora, bár elismeri, hogy a pénzügyigazgatóság, amelynek közegei a legmesszebbmenő jóindulatot és türelmet tanúsítják, csak a végső esetben él vele. A közgyűlés Héry János elnök hozzászólása után a határozati javaslatokat eredeti szövegükben fogadta el, majd állást foglalt a magánmunkálatok kérdését véglegesen rendező szabályrendelet elkészítése mellett. Szél Sándor pénztáros ismertette a költségvetést, amelyet elfogadtak, majd Héry János elnök bejelentette, hogy a tisza tisztikar mandátuma lejárt és szükséges az általános tisztújítás megejtése.
