Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)
1933-06-02 / 76. szám
1933. junius hó 2. Jégverembe akasztotta fel magát egy mándoki hentes Mikó Ferenc 50 éves mándoki hentes és mészáros a mult héten szombaton délután eltűnt a lakásáról és bár hozzátartozói az egész környéket felku tatták, nem tudtak ráakadni. Már arra gondoltak, hogy esetleg bűntény történt és a csendőrségen akartak jelentést tenni, amikor szerdán reggel megoldódott a helyzet. Ugyanis, amikor Mikó egyik alkalmazottja lement az udvaron lévő jégverembe, legnagyobb meglepetésére az egyik gerendán felakasztva találta gazdáját. A szerencsétlen ember három napig lógott a kötélen, amig ráakadtak. Az orvosrendőri hullaszemle megállapította, hogy öngyilkosság történt s igy az ügyészség a temetési engedélyt megadta. MHHMHWMMMMWIBI Besurranó tolvajok garázdálkodnak a városban Az államrendőrség felhívása Nyíregyháza közönségéhez Az utóbbi időben szinte naponta érkeznek a feljelentések a nyíregyházi államrendőrségre, amelyek kisebb-nagyobb iopásokról számolnák be és amelyet csaknem minden esetben besurranó tolvajok követnek el a legtöbb esetben olyan időben, amikor a háziak is otthon tartózkodnak. Ezek az esetek mind azt bizonyítják, hogy a közönség nem elég elővigyázatos és nem fordit kellő gondot az értékeinek megőrzésére és ezzel a rendőrség munkáját is feleslegesen szaporítja. Éppen ezért ezúton is felhívja a rendőrség a közönséget, hogy fokozottabb gondossággal akadályozzák meg ezeknek az elszaporodott alattomos tolvajoknak a sikeres munkáját. Az utóbbi két napban a következő besurronó tolvaj lások történtek : Pásztor József 31 éves munkanélküli iparossegéd a Kállóiutcán egy hadnagy- nyitvahagyott ablakán mászott be este 9 óra tájban- Vállalkozása azon ban nem sikerült, mert az őrszemes rendőr észrevette és még a helyszínen elcsípte. Mindössze annyi ideje volt, hogy az asztalon lévő cigarettás dobozt magához vette. Ugyancsak kedden délelőtt három fiatalkorú azzal az ürügygyei, hogy perecet árulnak, bementek az egyik Sóstói-uti lalásba és odabent addig forgolódtak, amig sikerült a háziaszszony pénztárcáját megkaparintanunk és a zsákmánnyal gyors futásnak eredtek. A rendőrség ezeket a fiatalkorúakat is letartóztatta. I Nyíregyháza sokban megelőzte testvér-városát, Békéscsabát - irják a csabaiak Utcát neveznek el Nyíregyházán Békéscsabáról Tegnapi számunkban a Békésmegyei Közlöny elfogulatlanul méltató cikkét közöltük a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör ottani ivendégszerepléséről. Ez a szereplés, ugy látszik, mélyebb emóciót vált ki a csabai kultura irányító köreiben. Ezt tanúsítja a Közlönynek a kritikát közreadó cikkét követő második közleménye, amely a következő cimmel jelent meg: „Mit tanulhatunk az itt járt nyíregyháziaktól" Lássuk hát, mit tanult Csaba tőlünk: Beszámoltunk olvasóinknak, irja a Békésmegyei Közlöny — hogy szombaton este a szabolcsvármegyei Bessenyei Kör vendégszerepelt Békéscsabán, melyre az Aurora kérte fel Nviregyháza agilis, tevékeny művészkörétA derék nyíregyháziak vendégszereplése elé igen nagy érdeklődéssel néztek Békéscsaba város művészemberei s ez az érdeklődés annál is inkább indokoltabb volt, mert — jól tudjuk — az Aurora maga is tanulni akart a Bessenyei Körtől. Hogy mit tanult, vagy tanulhatott Békéscsaba művészköre a nyíregyháziaktól, arra egy rövid mondattal nehéz lenne válaszolnunk s éppen ezért az alábbiakban adunk a magunk által felvetett kérdésre magunknak és mindenki másnak is feleletet. Már a kezdet kezdetén, a műsor átfutásakor, amikor azt olvastuk, hogy N. N. saját költeményényeit olvassa fel, akaratlanul, természetszerűleg vetődött fel bennünk a nagy kérdés, amit nagy vádként is vehetünk: az Aurora kulturestjein miért nem halljuk városunk poétáit ? A jogosan feltörő kérdés szégyenpirba borította arcunk akkor, amikor Nyíregyháza poétái egymásután léptek a pódiumra, adták elő költeményeiket, amikor — különösen hangzik — az összeverődő csabai tenyerek Békéscsaba elismerését tolmácsolták a nyírség dalnokainak. Ne értessünk félre, nem az fajt nekünk, hogy tapsoltak a jelenvoltak, nem, hiszen mi magunk is tapsoltunk, hanem igen fájt az, hogy nálunk még senki sem gondolt arra, hogy a csabai poétákat a pódiumra, a nagyközönség elé állítsa. Ebben a városban, melynek utcáin Gyóni Géza átszellemülve, nagy álmokat álmodva andalgott, senki se törődik az iiodalommal ugy, ahogy kellene, senki sem ápolja, gondozza tudatosan és tervszerűen legnagyobb kincsünket, a magyar nyelvet. Nyíregyháza — Korniss Géza dr. kulturtanácsnok maga is bevallotta — sokban megelőzte testvérvárosát, Békéscsabát s mi a kulturtanácsnok bizonyítékul felsorolt adataihoz szerényen, de jogosan sorakoztatjuk azt, hogy amíg nálunk teljesen megfeledkeztek az irodalmi élet megteremtéséről, addig a testvérvárosban maguk a hatósági tényezők álltak az irodalmi megmozdulások élére. Hiszen akik ott voltak szombaton este a Városi Színházban, azok maguk is láthatták, hogy Nyíregyháza művészköre, melynek elnöksége között a megyei és városi közéleti vezetők is ott vannak, közös, együttdolgozó táborba tömöritették Szabolcsmegye irodalmilag értékes lelkeit. Miért ne tudnók ezt mi is megcsinálni ? Az lehetetlen és semmiképpen se hihető, de nem is feltételezzük, hogy Békéscsabán ne látnák be azt, hogy egy ilyen nagylélekszámu helységben szükség van egy irodalmi körre, egy olyan közösségre, mely a magyar irodalommal, nagy nemzeti kincsünkkel törődik. Mindenki tudja és mindenki hajtogatja, Békéscsabán csak ugy, mint Nyíregyházán, hogy nyelvében él a nemzet és csodálatos, hogy ebben a városban eddig mégsem törődtek ezzel a nyelvvel annyira, amenynyire az szükségessé vált. Mikecz Ödön Szabolcsvármegye főispánjával egyetértően hangsúlyozzuk, hogy a különböző aszfalt kifejezésekkel es jassz nyelvjárásokkal szemben meg kell védenünk a tiszta, a zamatos, a jazzband és más kórságok által még meg nem fertőzött magyar nyelvet, mert ez hazafias kötelességünk is s hogy ezt megtehessük, hogy ennek a missziónak itt, Békéscsabán is eleget tehessünk, állítsuk fel mihamarább a miszsziós társaságot: egy irodalmi kört. Nem hinnők, hogy ennek a tervnek a keresztülvitele valami különösebb akadályba ütközne, mert hiszen az Aurórának van irodalmi szakosztálya s csak annyi az egész, hogy az irodalmi szakosztályba tagokat kell fölvenni, annak bizonyos fokú autonómiát kell adni s az irodalmi szakosztálynak meg kell adni a lehetőséget az intenzív működéshez. Jól tudjuk, hogy az Auróra Kör vezetősége körében is felo 3. oldal. kos ám Fari a hordár: ,,Én a munkát nem sokallsm, Bár kevés a borravalóm, A nagy hSség sem nyom en^em, Amióta ,,FR!ÍTTIT" eszem." Tehát i Tuded mit? ^ 1 gyünk FRUTTIT! A. l RUT .. cukorka felfrissit és felüdít Kapható 10 ós 40 filléres csomagolásban Gyártja: Stfihmer Frigyes r.-t., Budapest vetődött már ez a gondolat, de mi szeretnők, ha a gonolat nem maradna mindig csak gondolat, hanem a terv megvalósulni s Békéscsabán mihamarabb megkezdődne az élénk irodalmi élet. A Kőrösvidék cimü csabai lap is másodízben foglalkozik a nyíregyháziak látogatáséval, a melyről a következőket irja : Amint már közöltük, a nyíregyházi Bessenyei Kör nagysikerű előadással vendégszerepelt szombaton este a békéscsabai Városi Színházban. Az előadást hangulatos tánc mulatság követte, amely után a nyíregyházi vendégek kijelentették, hogy eddig sehol sem érezték olyan jól magukat, mint Békéscsabán és elhatározták, hogy indítványt terjesztenek a nyíregyházi városi közgyűlés elé, amelyben kérik, hogy Nyir egyházán utcát nevezzenek el Békéscsabáról. A cikkre vonatkozólag megjegyezzük, hogy a Csaba-utca elnevezés terve nem uj. — A szarvasi eredetű letelepedők emlékét őrzi a szép „Szarvasutca" s mér régi terve a városnak, hogy Csaba se maradjon emlitetlen NyíregyházánValószínű, hogy a Debreczeni, vagy a Lyther-utca kapja a Csaba-utca nevet, bár ennek a tervnek sok ellenzője van. Kifosztották egy ibrányi asszony éléskamráját Kulcsár Béláné ibrányi gazdaasszony feljelentést tett a csenddőrségen, hogy ismeretlen tettesek éjjel feltörték az udvarában 'évő éleskamráját és onnan két zsákban 110 kg. lisztet vittek el- A nyomozás megállapította, hogy a betöréses-lopást Danó Balázs és K. Tóth János sármunkás cigányok követték el. OLCSÓBB lett a Rádióélet a legszebb szépirodalmi és műszaki hetilap. Egyes szám ára 20 fillér. Egy havi előfizetés ára 70 fillér' Negyedévre P 2'— Kérjen mutatványszámot. 1518-? » 1 i ' 1- M vételkényszer nélkül figyelje megnyitási feltűnő olcsó Mielőtt bevásárlását eSZROZOine, áraimat. Tájékozásul közlöm néhány cikknek az árait: Férfi oxford és freskós ingek P 2 80-tól Selyem harisnya P P68, P28 Férfi alsó nadrágok -'98 f.-től Női nadrágok, trikó ... ... P 168, 148 Férfi hálóingek P 4.80, 3 60 Hálóingek gyönyörű mintákkal P 2. J8 Férfi gallérok, minden szám P -20.,—'48. —'60 Női kombinék ... P -' 9 8„ ^•rMS 'S-- SZILAGYI BARNA Vay Adám-u. 2. T° k at..o t e.
