Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-13 / 84. szám

6. oldal. j

frttOiCSIHIBL 1933 junius hó 13. A m. kir. pénzügyminiszter 1933. évi 41.G00JVII a. számú rendelete a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600 P. M. számú hivatalos összeállítás kiegészítése és módosítása tárgyában. (Valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak, m. kir. adóhivatalnak és a székesfővárosi kerületi adófelügyelöségeknek.) Az egyenesadókra és illetékekre vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló 2.600/1933. M. E- számú rendelet 10—15. §-ai a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M- számú hivatalos összeállítás 31., 41., 51., 54., 56i és 166. §-ait részben módosítván, részben kiegészítvén, a hivatalos összeállítás és az ahhoz fűzött utasítás alábbi módosítását, illetőleg kiegészítését rendelem el: t ' l 1. §. A közadók kezeléséről szó!ó 1927- évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás 31- §. (1) bekezdésének 1. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek : [ i »1- Az együttesen kezelt 'közadóknak, valamint az egfyéb negyedévi részletekben fizetendő köztartozásoknak késedelmes befizetése esetében évi 6 százalék késedelmi kamat fizetendő. Amenynyiben azonban a tartozás az év végéig ki nem egyenlittetik, a3 év végén muattkozó hátralék után évi 9 százalékos késedelmi kamatot kell számítani- Az előző évről fennmaradt hátralék után 9 százalékkal számított késedelmi kamatból a 6 százalékot meghaladó részt a főkönyv lerovási részének lezárása alkalmával a tőketartozás javára kell átszámolni akkor, ha az előző évben hátra-* lékban maradt adózó az év folyamán tartozását teljesen kiegyenlíti, avagy legalább oly összegű befizetést teljesített, hogy a tőkére elszámolt összeg a folyó évre előirt adnóak legalább 125 százalékát kiteszi«. ' , — »4- Az illetékek és egyéb köztartozások késedelmes befize

1tése esetében, amennyiben a tartozást az esedékesség napjától számított egy éven

r illetőleg az engedélyezett határidőn belül befizetik, évi 6 százalékos, — ha pedig azt csak későbben fizetik be, évi 9 százalékos késedelmi kamatot kell fizetni.« (2600/1933. M. E. számú rendelet 10- §•) • I A fent közölt rendelkezések folytán a K- K- H. Ö.-nek a !bev

€zetésben hivatkozott 31- §. (1) bekezdésében 100.000/1929. VIIa. szám alatt kiadott utasítás (9) bekezdése hatályon kívül helyeztetik, a (2), (3) és (5) bekezdései ellenben a következőkép módosíttatnak : { »(2). Amennyiben az adózó tartozását az év végéig ki nem egyenlítette, a következő évben az előző évről fennmaradt hátralék után évi 9 százalékkal kell a késedelmi kamatot számítani, míg a 6 százalékos késedelmi kamatot csak az előző évvégi hátralék teljes kiegyenlítése után a folyó évre előir

t adók folyó évben történő késedelmes befizetésével kapcsolatban szabad számítani- Ez a rendelkezés természetesen nem alkalmazandó akkor, ha az adózó részére ettől eltérő kamatkedvezmény engedélyeztetett, mindaddig, mig az adózó az engedély feltételeinek pontosan eleget tesz (3) Abból a célból, hogy a késedelmi kamatok számítása ellenőrizhető és az adófőkönyv lerovási részének lezárása alkalmával a 9 százalékkal számított késedelmi kamatból a 6 százalékot meghaladó rész a tőketartozás javára átszámolható legyen, a 9[ százalékkal számított kamattételeknél az adóbeszedési naplóban, továbbá az adófőkönyv késedelmi kamat hasábjának bal felső sarkában is, mindenkor fel kell tüntetni, hogy a késedelmi kamat számítása »9%«-kaI történt(5) Az adófőkönyv lerovási részének lezárása alkaFmával köteles a községi jegyző (városi adóhivatal) eíbirálni azt, hogy az előző évben hátralékban maradt adózó az év folyamán tartozását] kiegyenlitette-e, avagy" a folyó évre előirt adóknak legalább a 125 o/o-át elérő és tőkére elszámolt összegű befizetést teljesitett-eAz évi előírás nagyságának megállapítása szempontjából közömbös az, hogy az előirt adók jogerősek-e vagy sem- Abban az esetben

r ha a feltételeknek megfelelő összegű befizetés történt, a községi jegyző (városi adóhivatal) köteles a 9 százalékkal számított késedelmi kamatból a 6 százalékot meghaladó s tőkére átszámítandó összeget, vagyis a 9 százalékkal számított kamatok egyharmad részét, az adóbeszedési napló jegyzet hasábjában nyitandó »kamatvisszatérités« cimü hasábban önálló naplótétel alatt kiadásként elszámolni és egyidejűleg ugyanazon naplótétel alatt egy összegben tőkére történt fizetés gyanánt bevételezni. Az átszámolás folytán tőkére elszámolt összegeknél a főkönyvben »o/o« jellel kell megjelölni azt, hogy ez az összeg nem befizetés,'• hanem elszámolás utján nyert rendezést- Az adóba beszámított késedelmi kamatokat a megosztási kulcsok szerint meg kell jegyezni, hogy a tőkére elszámolt késedelmi kamatokból mennyi esik az adóhivatalba beszállított és mennyi a községnél visszatartott öszszegekre- A m. kir. adóhivatal az adóba beszámított késedelmi ka

j matokat mint visszatérített késedelmi kamatokat számolja el és a heti átutalások alkalmával egyrészt az államkincstár, másrészt a többi érdekeltek között a megosztási kulcsok szerint felosztja* A pénzügyigazgatósági számvevőség az adóba beszámított késedelmi kamatokat szintén mint visszatérített késedelmi kamatokat) könyveli. A m. kir. adóhivatal köteles a községi ,adófókönyvek fe-lülvizsgálata alkalmával azokat a tételeket, ahol a térítés összege a 40 P-t túlhaladja, tételenként, a többi tételeket pedig kémpróbák utján megvizsgálni és igy ellenőrizni azt, hogy a községi elöljáróság (városi .adóhivatal) az átszámítás foganatosítása körüli helyesen járt-e el.« 2. §. •na* A közadók kezeléséről szóló 1927- évi 600/P- M< számú hiva^ talos összeállítás 41. §-ának (7) bekezdés 1- pontja helyébe a következő rendelkezés lép : ' { —• »1 • Az együttesen kezelt közadókra nézve indokolt esetekben* az előírást követő év augusztus hó 15- napjáig, nagyobb elemi vagy egyéb csapások esetében azon tulmenőleg is« (2.600/1933. M- E- számú rendelet 11. §.) A fent közölt módosítás következtében a K- K- H. Ö. 41. §„ (7) bekezdéséhez 100-000/1920- VII. a- szám alatt kiadott utasítás (2) bekezdése hatályon kivül helyeztetik, az (1) bekezdés 3- pontja ellenben a következőkép módosittatik : »3- egyéb fizetési kedvezmények engedélyezése esetében, ha a kedvezmény engedélyezése idejében az adózó a folyó évre előirt adótartozása 125°/o-ának megfelelő összeget tőkében már befizetett, avagy a fizetési feltételek betartása esetében legalább ily összegű tőkének befizetése biztosítva van, az elszámolás utólagost helyesbítésének elejét veendő, a részletfizetési kedvezményt, illetőleg fizetési halasztást évi 6%os késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége mellett engedélyezhessen, utóbbi esetben azonban oly teltéte/mellett, hogy amennyiben az év végéig befizetett és tőkére elszámolt összegek az illető évre előirt adónak legalább 125%-át nem fogják elérni, a kamatkülönbözetet folyamodó pótlólag megfizetni köteles. Amennyiben a fizetési kedvezmény engedélyezése a in- kir. adóhivatal hatáskörébe tartozik és ezek a feltételek fennforognak, a 60/0-os kamatkedvezményt a m- kir. adóhivatalok is megadhatják«3- §- - il A közadók kezelésérőí szóló 192(7- évi 600/P- M. számú hivatalos összeállítás 51- §-a a következőkkel egészíttetik ki: , »(4) Ingóság gyanánt végrehajtás alá vehető a haszonhajtó doíog ,jog vagy üzem haszonvétele, ha az ilyen dolgt, jogot vagy üzemet az ingatlanra vezetett végrehajtás szabályai szerint végrehajtás alá vonni nem lehet- A hasznok szedésére és az üzem vitelére zárgondnokot kell bevezetni. Zárgondnokká maga a vég1 rehajtást szenvedő is kinevezhető. Ha a haszonhajtó dolog, jog vagy üzem hasznosítása végett már van zárgondnok kinevezve^ az ujabb végrehajtás során ugyanezt kell zárgondnokká kinevezni«< (2(600/1933- M- E. számú rendelet 12. §-) 4. §. - -i. —1 A közadók kezeléséről szóló 192)7- évi 600/P- M. számú hi-> vatalos összeállítás 54. §-a a következőkkel egészittetik ki: »7- Azokban az esetekben, amidőn valamely haszonhajtó dolog, jog vagy üzem jövedelme vagy kezelése foglaltatik le, foglalás hatálya a zárgondnok bevezetésével veszi kezdetét- A! zárlat elrendelésére, a zárgondnok kirendelésére, a zárlat jogi ha

J táfyára és általában a zárlati kezelésre vonatkozólag az 1881: LX. t. c- 240—242., 244—253- §-aiban foglalt rendelkezések irányadók azzal az eltéréssel, hogy a bíróság jogkörét értelemszerűen a pénzügyigazgatóság tölti be«ü (2600/1933- M- E. számú rendelet 13. §-)! Az itt közölt rendelkezés folytán a K- K- H. O- 54. §-hoz fűzött utasítás a következő uj bekezdésekkel egészittetik ki: »(3)- Valahányszor haszonhajtó dolog, jog vagy üzem jövedelmét vagy kezelését kell lefoglalni, köteles a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a m. kir. adóhivatal utján a pénzügyigazga,"? tóságnak javaslatot tenni a zárlat elrendelése és a zárgondnok kirendelése iránt- A javaslathoz oly adófőkönyvi kivonatot kell csatolni, ameTy a hátralék keletkezésétől kezdődőleg évenként részletezve az előírást, "Varamint tetelenként az "összes befizetéseket fel1 tünteti(4) A pénzügyigazgatóság a zárlat elrendelése, a zárgondnok kinevezése és bevezetése iránt soronkivül köteles intézkedni. A' zárgondnok kinevezésénél a pénzügyigazgatóság ugy a kincstár^ mint a hátralékos érdekeit megfelelően megvédeni tartozik. (5) A zárgondnok részére rendszerint csak a szorosan vett készkiadások téríttetnek meg, munkadíj csakis akkor állapitható meg a zárgondnok javára, ha különleges körülmények azt indokolttá teszik. (6) A zárgondnokot a zárlat természetéhez képest esetleg heti, havi vagy negyedévi számadástételre kell kötelezni. (7) A pénzügyigazgatóság érdemleges intézkedései ellen á pénzügyminiszterhez lehet felebbezni. (8) Az 181: LX. t.-c. 240—242., 244—253. §-ainak ide vonatkozó főbb rendelkezései értelemszerűen alkalmazva a következők: 1- Ingóságokra elrendelt zárlat a helyszínen, a zár alá veendő tárgyak összeírása, megbecslése s a zárgondnok bevezetése által foganatosittatik. A zárgondnokot a zárlatot elrendelő pénzügyigaz-