Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-23 / 92. szám

junius hó 23. 3. oldal. Az utcák kövezése fájdalmasan érintette a tanyasi lovak vasalatlan patáján kivül a polgárság zsebét is. A hala dásnak útjába azonban nem állhat sem a lovak fájó patája, sem a polgárok sajgó zsebe. Nem állhat pedig azért, mert — bármennyire igaza lehet is a polgárságnak a teherviselés sú­lyának nyomasztó hatása alatt való fájdalmas nyögése kifeje­zésében — van ezeknél a fáj­dalmaknál még egy nagyobb, még egy követelőbb fájdalom is. Ez pedig a poros, piszkos utcák táplálta tuberkulózis ter­jedése a fejletlen, rosszul táp­lált gyermeksereg között- Na­gyon tetszetős lehet a polgár­ság szemében ugy tűnni fel egy-egy uj jövevénynek, hogy megállítja a kultura napját, csak azért, mert a polgárságnak nem kell a vére-verejtékével termett kultura, nem bírja a terhek sú­lyától agyongyötört teste, illetve zsebe az ujabb megterhelést. Rendben is van ez, kedves pol­gártársaim 1 Nem is kell ide nagy megterhelés, hogy ezt az agyonütni akart kulturát meg­teremtsük. Ertem alatta a test, az egészség kulturáját. Példa rá a Kállói-utca. Nem akarom hinni, hogy ez utcának a gyepitése egy-egy háztulajdonosra még a mai rossz viszonyok között is nem elviselhető terhet képez. S aki régi lakosa e városnak, az tudja csak teljes egészében méltányolni, mit jelent ez köz­egészségügyi szempontból. De van még egy, a gyepesítésnél is olcsóbb védekezés a por ellen. A járdák locsolása. Ré­gen, amig a háború szele el nem sepert sok minden jó ér­zést az emberek szivéből, min­den reggel, korán és nem 8—9 órakor, minden háztulajdonos leseperte, vagy lesepertette a gyalogjáróról az előző napi sze­metet és aztán fellocsolták, por­mentesitették azt. Meleg, szeles napokon e locsolást napjában többször is ismételték. Ha a járdák tisztántartását ma, ami­kor az utcák többsége már kö­vezve van s szinte rá sem le­hetne ismerni egy-egy régi utcára, olyan előnyösen megváltozott, szintén divatba hoznák, a poros utcák képe nagyon megváltozna s a kulturához vezető egy ki­csiny lépés megtétele miatt nem roskadna össze egyetlen ház­tulajdonos sem és nagyban elő­segítenék azoknak a karitatív hölgyeknek a fáradságos mun­káját, akik nem restellnek eső­ben, szélben odaállni az urnák­hoz, hogy az összegyűjtött fil­lérekkel támogassák az embe­riség szerencsétlenjeit, a tüdő­bajosokat. Bán —- Gyümölcsszezonra fillé­res papírszalvéta nélkülözhetet­len. 100 darab 20 fillér az Uj­ságboltban. aHaaaMnnaaaMBiBiKannc! Lisztkereskedők részére lisztraktárkönyv kapható a Szabolcsi Hirlap kiadóhiva­talában, Bethlen-u. 1. Telefon 77 A „Nemzeti Egység" szerveze­tének nyírbátori zászlóbontása Gömbös Gyula miniszterelnök szózata a keleti végekre is el­jutott. Góth László kormány­főtanácsos, a nyírbátori szerve­zet elnöke és vezérkara szor­gos és körültekintő munkával készítette elő a mozgalmat s junius hó 18-án, délelőtt 11 órára hívta egybe a község minden hazáját szerető polgárát, hogy támogassa a Vezérnek Nagy­magyarországnak szebb jövő­jéért meginditottélet-halál harcát. A gyönyörű napsütéses va­sárnap délelőtt, templom után, ünnepi feketébe öltözött több­ezer főnyi közönség verődött össze a nyírbátori Gazdakör udvarán, melynek befogadóké­pessége az itt emberemlékezet óta nem látott hatalmas tömeg számára szűknek bizonyult. Nemcsak Nyírbátor közönségé­nek minden rétege, de a távol környék lakossága is impozáns arányban sorakozott fel a helyi szervezet által kibontott zászló mögé s jelent meg a gyűlésen, melyet Góth László m. kir. kormányfőtanácsos, a szervezet széles körben népszerű elnöke nyitott meg. Góth László elnöki székfoglalója Felzokog a magyar Hiszekegy, utána Király Ödön kerületi tit­kár olvassa fel a miniszterelnök nemzeti összefogásra szólító le­iratát, majd Góth László szék­foglalója következik. „A mai na­pon uj útra lép a nemzet" kezdi beszédét — „amelyre a történelem parancsa irányítja. ,A fennmaradásnak ez az egye­düli lehetősége és kivezető utja, egy jobb jövő felé. Ösztönösen érzi a magyarság, hogy a bol­dogulás csak nemzeti alapon, az egység jegyében valósitható meg." Ismerteti a nemzeti öncé­lúság gondolatát. Tolmácsolja a miniszterelnök izenetét, hogy bátorság, bölcseség és becsület­tel folytassa a társadalom mun­káját s ha ez a munka állha­tatos lesz, akkor az eredményt a magyarok Istene és áldása fogja kisérni," Elmondja, hogy a mai nappal 3440 község bon­totta ki a nemzeti egység zász­laját, s ahol a nemzeti egység otthont teremt, ott a fehér, ápolt kéznek ugyanolyan kézszorítás jár, mint az eke szarvától, vagy a kalapácstól megkérgesedett tenyérnek és munkás kéznek. A miniszterelnök komolyan szembe kiván nézni azokkal, akik gáncsvetéssel, vagy kon­kolyhintéssel útját akarják állni, vagy éket akarunk verni a lét, vagy nemlét kérdésének e sors­döntő órájában magyar és ma­gyar között. Az elnökség rendelkezésére áll a mai naptól kezdve mind­azoknak mondotta — akik 150 q takarmány­burgonya jutányos áron eladó Széles Károly nyirtassi gazdaságában. csatlakozásukat a mozgalomhoz bejelentik, akár támogatóst kí­vánnak, akár pedig segítségét akarják igénybevenni. Csakis az összefogó, komoly munka alapján létrejött szervezettség biztosithatja a nemzet ujabb ezer esztendejét. Káinoki Bedő Sándor beszéde az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről Király Ödön kerületi titkár, valamint az elnökség tagjai: Barczikay Jenő, Enyedy Károly, Fehér Gyula és Miholecz János ünnepélyes fogadalomtétele után a nyírbátori választókerület il­lusztris képviselője, dr. Káinoki Bedő Sándor lépett az emel­vényre s lelkes figyelem köze pette mondotta el nagyhatású, átfogó gondolatokat tartalmazó beszédét, melyet azzal kezdett meg: nehogy azt gondolja va­laki, hogy ez a megmozdulás egy esetleges uj képviselőválasz­tásnak veti előre árnyékát. Akik figyelemmel kisérik a parla­menti élet mostani utvonalát — mondotta — megszerezhették azt a meggyőződést, hogy mi a régi alapon nem fogunk többé­választani s amig az uj alapot meg nem csináltuk, addig uj választásról nem lehet beszélni. A mozgalomnak kizárólag a nemzeti erők összefogása a célja.; Kitér a világpolitika esemé­nyeire. Londonban ezidőszerint vívja nagy . harcát az emberi értelem az emberi ostobasággal. Az a kérdés dől el a konferen­cián, vájjon a kapitalizmus ide­jében észretér-e, avagy tovább folytatja azt a politikát, amely­nek következménye volt a vi­lágháború, s következménye az az állapot is amelyben je­lenleg vagyunk. Ha a világ Shylockjai tovább is követelni fogják a maguk ka­matszolgáltatását, akor nincs ut és nincs menekvés. Az egész világ egy sorsdöntő és utolsó küzdelmet vivó megmozdulás­ban van. Az önellátás kárhoza­tos eszméje falakat emelt a nem­zetek közé, a világ eladósodott államai csak eladni akarnak, venni nem; hiába hirdettük ál­landóan, hogy mi dollárt és fon­tot nem tudunk termelni, mi csakis búzával és sertéssel tu­dunk fizetni, most már meg kell mondanunk nyíltan, hogy amig a sorompókat le nem bontják, s a javak szabad forgalmát nem biztosítják, addig nem fogunk, mert képtelenek vagyunk fizet­ni." Minden kor megteremtette a maga nagy embereit. Mussolini és Hitler is találtak egy-egy ve­zető gondolatot a nemzetközi­ség eszméjével szemben. Szá­mos eszme alkalmas arra, hogy tömegeket eggyé kovácsoljon, minden összetartó kapcsolat kö­zött azonban tagadhatatlanul a vérség kapcsolata a legerősebb. Az a tény, hogy a hitleriz­mus éppen a katholikus Mün­chenből indult ki s nyomult elő­re, amellett vall, hogy a faj, a vérség kapcsolata erősebb még a vallás kapcsolatánál is. Ki­induló pontnak tez az eszme feltétlenül helyes „kérdés azon­ban, hogy helyes-e a hitleriz­mus által gyakorolt konklúzió." A miniszterelnök akkor, ami­kor a konzervatív alap meg­óvása mellett az összefogást hirdető, általános nemzeti kor­mányzás elvét irta zászlajára, nagy államférfiúi bölcsességről tett tanúságot. Csakis igy érhe­tő el, hogy akkor, ha London valóban meghozza a nagyhatal­mak jobb belátását, ez a vál­tozás a nemzetet együtt fogja találni. Minden kérdés másodranguvá válik azzal a következménnyel szemben, hogy végre ."gazdasá­gilag kell levegőhöz jutnunk. Semmiféle frázis nem segít mind­addig, amig az élet lehetőségeit nem biztosítjuk, addig minden­féle pártpolitika megbukott, Amig ez a programm meg nem való­sul, mindig az ellenzéknek lesz igaza, mert mindig az elégedet­lenség szava talál erősebb ta­lajra. A londoni konferencia ked­vező változást eredményezhet a világgazdaság helyzetében, a kormány kötelessége, hogy a reánk kiható lehetőségeket el ne rontsa s ez lesz egyúttal a kormány érdeme is, mert meg kell vallanunk, hogy önerőnk­ből más módon mi kiépülni nem tudunk. Nagyhatású s mindvégig le­bilincselő beszédét dr. Káinoki Bedő Sándor azzal fejezte be, hogy mindenkinek kötelessége felsorakozni annak az ember­nek hátamögé, aki a faji, fele­kezeti és minden más különb­ség nélküli összefogás megvaló­sításával kívánja a nemzet bol­dogulását elősegíteni. Góth László javaslatára még elhatározta a közgyűlés, hogy táviratban üdvözli és biztosítja a miniszterelnököt programmjá­nak hűséges követeléséről, nem­különben táviratilag üdvözli, a szervezet megalakulása alkal­mából dr Mikecz Ödönt, mint a miniszterelnök szózatának sza­bolcsvármegyei szervező apos­tolát is. Dr. Molnár László. Burgonyaértekezlet lesz a vármegyeházán Szabolcsvármegye termelői legnagyobb számmal a burgo­nyatermelők közül kerülnek ki, azonban a trianoni határok s a szomszédos államok elzárkó­zása következtében éppen a szabolcsi gazdákat sújtja leg­jobban a gazdasági válság. A nehéz értékesítési lehetőségek tapasztalatain okulva a Sza­bolcsvármegyei Gazdasági Egye­sület már most kiván foglal­kozni az értékesítés módozatai­val s ennek a célnak minél si­keresebb elérése céljából pén­teken déletőtt 11 órakor érte­kezletet hivott egybe a Várme­gyeháza fsz. 41. sz hivatalos helyiségébe. — Ügyvédi nyomtatványok kaphatók a Szabolcsi Hirlap ki­í adóhivatalában, Bethlen utca 1. I Telefon 77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom